1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 136. ülés
130. t leb Írásai. Aprilis 23. 1810. 0 I») Felirási Javallat, a’ Diina-Tiszai Csatorna-társasa«* eránt. Felséges ’s a’ ve A Dunát a Tiszává! összekötő hajózható csatornák iránti Törvényczikkelyt ide mellékel felterjesztvén, kérjük cs. kir. Felségedet hogy azt, mint a’ Haza köz javát és virágzását lényegesen érdeklőt helybehagyni, és megerősíteni méltoztassék. Mivel pedig az érintett csatorna köz hasznossága, az Ország nagy részének érdekeit tekintve felette emeltetnék, ha Hazánk termékeny síkjainak azon szólítandó ipar szülte gyümölcsei, a’ már munkába vett Duna jobb parti vas pályán nyűgöt és délnek is hitethetnének, jobbágyi alázattal kérjük Felségedet: méltóztatnék felügyelni, hogy Báró Sina, ki a’ Duna jobb parti vasút épitésére Felséged kegyelmes engedelmét a' törvény értelmében már meg is nyerte, ne csak az általa Austriában már megkezdett v aspályát kirekesztőig a’ közelebb és bővebben jövedelmező pontokra szorítsa, hanem ajánlata szerint, az érdeklett vasútat Austria szélétől egész Buda-Pestig is minél előbb vinni törekedjék; mert csak az illy hosszasb, ’s külföldre és maga idejében az Adriai tengerig terjedő összekötésben lehet remény lenünk a’ Haza nagy részének kereskedési fel« virágzását. Kik egyébiránt ’s a’ t. 295-dik S Z A M ALATT: Második Izenete a’ Karoknak és Rendeknek a’ kegyelmes királyi Előadások 3-dik pontja, vagy is a1 Duna ’s egyéb folyamok, szabályozása tárgyában. Mind azért, hogy a- szerént, a' mint maguk a’ mélt. Főrendek is válaszukban megjegyzék, a jelen Országgyűlésének bérekesztésére O Felsége által kitűzött határnap már már bekövetkezik, és még számos nagy fontosságú tárgyak várják az irántok folyamatban lévő országos értekezéseknek befejezését; mind pedig azért, hogy Buda és Pest városainak ’s a' szomszéd vidéknek az elemi viszontagságok ellen melly móddali biztosítása, a' Duna szabályozásával természetesés válhatatlan kapcsolatban áll; a’ körülmények illy helyhezetében arra, hogy az Ország Rendei az említett két szabad királyi városoknak , és a’ szomszéd vidéknek czélzott biztosítását, tárgyazó adatok ’s tervek különösen leendő közlésüknek kikérésével , a’ részben még a’ jelen Országgyűlése alatt határozottan és kimeritőleg rendelkezzenek, jelenleg már sem szükségeskép megkívántaid elég idő, sem pedig mód sincs. Ugyanazért hozzá járulván egyébiránt a' Karok és Rendek , hogy a’ Duna és egyéb folyamok szabályozása előlegesen országos választmányi úton tárgyaltassék , felirási javaslatuknak utolsó szakaszát, melly igy kezdődik: „Ugyanazért a’ hazai kereskedésnek előmozdítását“’stb. egészen végig értve, változtatni ekkép kívánják: „Ugyanazért a’ hazai kereskedésnek előmozdítását, annyi ezer polgár társaink vagyonainak, sót életének biztosítását minél elébb eszközleni forrón óhajtván, szükségesnek látjuk Felségedet alázatosan megkérni: hogy miután a’ jelen Országgyűlésének berekesztésére Felséged által kitűzött határnap is már már bekövetkezik ; méltoztassék Felséged kir. kegy. megerősítése kérésével ide rekesztett törvény-javaslatunk szerént egy országos "Választmánynak olly formán vah» kiküldésében megegyezni, hogy ez a’Duna és egyéb folyamok szabályozása, valamint Bnda és Pest szabad királyi Városoknak, ’s ezek szomszéd vidékinek az elemi viszontagságok elleni biztosítása tárgyát érdeklő adatoknak, rajzoknak és terveknek egész kiterjedésében véle leendő közlésük után, ’s azoknak segedelmével, azon elvekre és arányra nézve, mellyekhez volnának czélszerüleg alkalmaztatandók az e’ részbeni országos további munkálódások, jelesen továbbá arra nézve is, hogy micsoda módokkal és minő felügyelés alatt lehetne maga a’ szabályozás gyakorlatilag eszközlendő, végre az illy nagyszerű vállalatoknak létrehozásukra szükségkép megnyitandó azon források iránt is , mellyek a’ czélra használtathatnának , a jövő Országgyűléséig, mellyen a’ tárgy múlhatatlanul fel fog vétetni, kimerítő véleményes jelentést készítsen.“ A Karok és Rendek tehát semmit sem kételkednek, hogy ö cs kir. Főherczegsége, és a‘ mélt. Főrendek, mind a’ Felírás illető szakaszának a’ feljebbiek szerinti változtatásához, mind pedig az annnak folytában inegkészített ’s ide rekesztve közlött törvény-javallathoz megegyezésükkel járulni méltoztatnak. Orszáftgyül. írásai IV. Kötet. • »
