1839-1840 Irományok 4. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 144. ülés
107 eedni lehetne ugyan, koránt sem azonban ollyanokal, hogy készítményeikkel különös kizáró kereskedést gyakorolhassanak. Mind ezek nem állván ellent, említett Verocze Vármegye fájdalmasan kéntelenített tapasztalni, hogy a’ k. udvari Hendeletek által törvényes hatósági körében roe^szoríttatván: ezen csak törvényes úton eldöntendő kérdés a’ Nagyméltóságú királyi Helytartó Tanács bírósága alá vonatott, mellyet csak a’ political — nem pedig hasonló esetekben lehet annak ismerni — az említett Megye múlt Országgyűlése alkalmával ebheli sérelmét akkép kitárna orvosoltatni, hogy visszahuzatván a' kegyelmes királyi Rendelet — a’ szabad kereskedés meggátlása ellen hozott vármegye végzésének maga ereje adattassék meg. Azonban ezen kérdésnek elhatározása dicasterialis meghányásra utasittatván, Verocze Vármegye ebbeli sérelmének akkori Országgyűlésén való előadásától elállott — mivel azonban azon érintett kiváltsága’ Nagyméltóságú királyi Helytartó Tanácsnak 1837-ik esztendőben Apr. 17-rÓl 1253g szám alatt költ intézeténél fogva előbbi erejében meghagyatott, azon Megye ebbeli sérelmét az országos Rendek elébe terjeszti, annak felyebbi módon történendő olvosoltatását eszközöltetni kérvén: A’ mennyiben a'molnárok mesterségére néma* liszt • árulás, hanem az őrlés tartozik, azon kiváuatot, hogy az Eszéki molnárok részére engedett kiváltságos - levél 33-ik szakasza eltöröltessék, vagy kibagyattassék, mind a’ felyebb érintettek tekintetéből, mind azért, hogy az első szükségre tartozó czikkelyek iránti egyedáruság gátoltassék, a’ Karok és Rendek pártolják. Néhai Karloviczi Érsek és Metropolita Sztratimirovits István halálával — Verocze Vármegye mint illető Törvényhatóság — hátra hagyott javainak összeirattatását, és később nyilvános elkótyáltatását határozván, midőn e részben törvényes hatalmánál fogva ugyan azon javaknak öszveirattásában törvényes jogának gyakorlásában foglalatoskodnék: ettől 1 838. évi April. 11-ról 492S/46J szám alatt költ udvari Parancs áital eltiltatott, ’s az elkótyákís alá kitett tömeg Slavoniai fö katonai Parancsnokságnak — mint kegyelmesen kirendelt katonai bíróságnak — rendelkezése alá kiadatni azon útasitas mellett parancsoltatolt, hogy azon Vármegye magát az 1779-ik évben érkezett, úgy nevezett 111vr nyilatkozó Leirat (Rescriptum declaratorium Illyricum) rendeletéhez szorosan alkalmaztassa. Verocze megye ezen rendelést honi törvényeinkkel meg nem egyezőnek találván, ezt sérelemnek tartja, e’ következő okoknál fogva: 1 szőr. Hogy a’ katonai Rend , melly semmi törvényhatóságot az Ország polgárai közt nem gyakorolhat, ’s melly hazánk törvényeit nem is ismeri, az Orsság Egy háznagynak (Praelatus), vagy akármelly honi lakosnak a’ törvény értelmében bírája nem lehet, annál is inkább, hogy a’ megyebeli Daljai Uradalom Karloviczi Érseknek legfőbb jószág" lévén, e’ jelen esetben maga a’ küldött bíróság is a’ jószág fejénél fogva törvény szerént elintézendő légyen. — Ugyan azért 2 or. O Felségének törvény szerénti biróküldöttségi jussát megismervén, kétségen kívül van az, hogy e’jelen esetben ezen jog alkotmány, és hazai törvények értelmében nem gyakoroltathatni. 3- szor. Hogy mivel a’ fellvebb említett Illyr nyilatkozó Leirat még az l779*ik esztendőben érkezett; akkor t. i. a’ mikor nem egyesült görög vallásbeliek honi polgároknak nem ismertettek meg, most, miután az 1790: 27-ik törvényczikkely szerinta’ honi polgárok számába lett befogadással, nekik már a’ jószág bírhatósága is megengedtetett — okét mint törvény által kiszabott jogokkal és szabadságokkal felruházottakat a’ katonai Rend országlása alá vetni nem lehet, annál kevésbé, minél világosabb az. 4- szer. Hogy' az >S3o: 9-ik törvényczikkely rendeleténél fogva nr»ga a’ nyugalmazott, ’s tettlegi szolgálatban lévő nemes születésű katona személyek vagyona haláluk esetében az illető polgári Törvényhatóság meghanyásának alá vetve légyen, ennél fogva a’ hazai törvény szelleméből biztosan következtetni lehet azt is, hogy a' törvényhozó testnek korántsem volt czélja, mi szerint egy Törvényhatóságától ki nem vett honi polgár tulajdon jussainak tudakozódását, az arra hazánk törvényei által meg nem hatalmazott katonai bíróságnak alá terjeszteni tartozna; 114 Ülés írásai. i\Iájns 2. 1810, Ezen okoknál fogva Verocze Vármegye ezen sérelmet az országosan egybegyült tek. RR. elébe azon alázatos esedezéssel terjeszti fel, hol sérelmének orvoslását eszközölvén, a feljebb említett nyilatkozó kegy. kir. Leirat, a már hozatott törvény általi megszüntetésénél fogva, Karloviczi Érsek, és Metropolita — az illy magos rendét kissebbitő, ’s méltatlan katonai Iörvényhatóságtól, minden tekintetben, ’s tettleg felmentessék. A’ kivánat előadásában kifejtett okok alaposoknak találtatván, a KK, es RR. az e pont alatti sérelmet O Felségének felterjesztik. 27 *
