1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 81. ülés
81. Ülés írásai. Január ins 31. 1840. / tessék. — Ezeken felül a’ honi nyelv további előmozdítására leghathatósabb eszköz az , ha a’ Törvények végrehajtása is, vagy is a’ kormányzás szinte magyar nyelven megy. — Ebhez képest 3-szor. Szükséges, hogy az Országnak minden Kormány- és ítélőszékei, valamint az egyházi Hatóságok is (ide nem értve az utóbbiaknak a' szoros értelembe^ett vallási szolgálatikat) egyébként hivatalukat magyarul folytassák ; minél fogva a) A’ Királyi Helytartó Tanács az Ország minden Törvényhatóságaihoz magyarul küldje * nem csak Intéző — de egyszersmind Körleveleit is, és magyar, nem pedig mint némelly esetekben tapasztaltatott, latin czím alatt bocsássa azokat a’ Törvényhatóságokhoz ‘ ezen szabály pedig a’ Királyi Udvari Canczelláriára is egyiránt terjesztessék ki. b) Az 1836: 3-dik Törvényczikkely 2-dik és 3-dik szakaszának rendelete már most kötelezoleg terjesztessék ki oda, hogy ezentúl minden polgári, avagy egyházi Ítélőszékeknél a’ törvénykezés egyedül magyar nyelven nem csak vitethessék, hanem határozottan csak azon nyelven vitettessék; — szintén a’ hiteles Helyeknek kiadásaiban a* kiadott oklevelek ugyan eredeti nyelvükben — mellyben t. i. szerkezteitek — lemásolva mindazonáltal kizárólag, és egyedül honi nyelven szervezendő bévezetés és béfejezés mellett adassanak ki. — Az eddig latin nyelven kezdett perek is a’ fő Törvényszékeknél, mind a’ Bírák, mind a’ felek által magyarul folytattassanak. c) A’ Királyi Udvari Kamara, melly eddig a’latin, és német nyelvhez ragaszkodik, minden ágaira nézve az iö3o : 8-dik Törvényczikkely rendelése alá vetessék, és mivel csak a' teljes kiterjedésű sikeresités élteti a* törvényt — d) Mind a’ Helytartó Tanács, mind pedig a’ Királyi Udvari Kamara a’ maga alattvalóira, különösen pedig a’ Bányászi- Só- Harminczad- Posta- ErdÖszeti, ’s más gazdasági, úgy Zálogházi hivatalokra is egyiránt a’ Törvény szabását szigorúan foganatba vegye; valamint hogy mind a’ két Főkormányszék hivatalos köre alá tartozó bárminémü számadások is, úgy az országos pénztár kezelléséröl készíttettek csak magyar nyelven vezettessenek; ezen rendelet a’ magános földes urakra is, a’ mennyiben számadásaik hivatalos úton előfordulnának, kiterjesztetvén. 'e) Méltó aggodalmat gerjeszt bennünk, hogy a’ magyar véghelyi katonaság egészlen német lábra állíttatván, és az Ausztriai Törvénykönyv rendszabásai által kormányoztatván , már olly helyezetben áll, hogy magát mintegy magyarnak sem tartja többé: a’ további rósz következések megelőzésére kívánjuk , hogy a’ magyar Törvények tüsténti héhozatalán felül a’ véghelyekre is egyiránt kiterjesztessék a' magyar nyelv. f) A’ magyar ezredeknél a’ kormány-szavak magyarosittassanak, ’s az örökösödési háborúig divatozó szokás szerént magyarúl adassanak — továbbá a’ mint már Császári, és Királyi Apostoli Felséged az 1832/ó-dik esztendő Április 21-kén költ királyi Válaszban a’ szükséges rendeléseknek meghagyását megígérni méltóztatott — a’magyarországi hadi Kormányszékeknek, nem külömben a’ várak és ezredek Kormányainak, és minden honi katonai Intézeteknek kötelességül tétessék: hogy ne csak elfogadják a" magyar irományokat az Ország Törvényhatóságaitól (mire tudniillik ar királyi Helytartó Tanács Békés és Gömür Vármegyékhez intézett levelében, az lS30-diki 8-dik czikket szorítani akarta) hanem a’ Törvényhatóságokkal egy átaljában magyarul levelezzenek, sőtt az egész katonaságnál a‘ magyar nyelv behozattassék, és a’ fó Hadikormányzótól kezdve, csak azok alkalmaztassanak, kik az 1830: 7-dik és 8-dik Törvényczikkely következésében nem csak magyarúl tudnak, de születésükre nézve is magyarok; egyébként pedig a’ többi örökös tartományok Törvényhatóságaira nézve azon rendszabás állittassék fel, hogy vagy mind a’ két részről deák nyelven légj en a' levelezés, vagy pedig, ha azok eredeti nyelvükhöz ragaszkodnak, viszont a’ magyar Törvényhatóságoknak is hazai nyelven Írott levelezéseiket, és úti leveleiket elfogadni tartozzanak. g) Az 183%: 3. törv. ez. 4-dik szakaszának ereje terjesztessék ki oda, hogy az anya könyvek nem csak azon helyeken, niellyekben a’ gyülekezethez magyar nyelven mondatnak a' szent Beszédek — hanem a’ irtost alkotandó Törvényczikknek kihirdetésétől számittandó három evek lefolyása után áltálján, és kivétel nélkül minden helyeken magyarúl szerkeztessenek. h) Végre az előre bocsátottakból önként foly, bogy ön maguk az Országnak bárminémü Törvényhatóságai is levelezéseiket magyar nyelven folytatni köteleztessenek. 4)cr Üröm érzéssel fogadtuk az 1830-dik esztendő Aprilis 21-én kiadott kegyelmes királyi Válasznak, a' nemzeti tudós Társaság könyvtára gyarapodását ápoló szavait is, és azokat most már az alkotandó törvény czikkelyben befoglalni óhajtjuk. Továbbá arra, hogy' a’ magyar nyelv az egész hazában uralkodjék, annak nem tsak kipallérozása, de a’ még idegen ajkú népség közt terjesztése is megkivántatik , s szükség leven arra, hogy a’nemzeti nyelvet mindenki tulajdonává tegye; ennél fogva 5-ör. Tanítás által kell minden hazafinak módot nyújtani , hogyr a hazai nyelvet megtanulhassa; mire nézve I
