1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
373 • *.. szépliteraturai müveket szorosabb rendszerű tudományos és tudós munkák is, mik később azúrt jövőnek, mivel ezek mélyebb tanulmányát huzamosabb idő szi* heti. Ide tartozólag említetik meg az, hogy a‘ Társaság évkönyvei első kötetének i3. külföldi tudós intézethez megküldésével kívánta magát azokkal kölcsönös érintésbe tenni, mellyek: Institut de France, Royal society in London, Royal society in Edinburgh, American philosophical society in Philadelphia, Asiatic society in Calcutta, königl. böhmische Gesellschaft der Wissenschaften in Prag, továbbá: zu München, — zu Göttingen, zu Berlin, academia scientiarum imperialis Petropolitana, academia Florentina, academia archaeologica Romae, a Stockholmi academia — ’s ezek közül eddig a’ Philadelphiai, Müncheni, Berlini küldötte meg viszonozva évkönyveit, a’ Calcuttái és Stockholmi, válasza szerint, ezután fogja közleni. 5. Az első előterjesztésben megemlített czéllal kezdett magyar népdalgyüjtemény eléggé nevekedvén már a’ többfelől küldettek által, két kötetre való ki van válogatva mostanig, és a’ nyomtatási sor ezekre is nem sokára kerülend. 6. Azon gyűjtemény azonban, mellyben közrendüek számára, gazdasági javítások, találmányok, felfedezések, jóvá serkentő példák kiadása vala czélba véve, még mostaról későbbre maradott, midőn költség a’hoz is juthat. 7. De az első előterjesztvényben szándékba vett tnegkerestetése a’ Milánói, és Bécsi czászári udvari könyvtárnak annyira hajtatott végre hogy Baricz György Peschierában lakó levelező tagja a’ társaságnak, megtette már tudósítását a’ Milanóban lévő Ambrosi ’s Brera, és a’ Yelenczei San Marco könyvtárról ; Czech János rendes tag megkezdette kereséseit Bécsben a’ Császári udvari könyvtárban, hol emlékiratot is talált a’ magyar nyelvnek Albert Királyi udvarában volt közös divatáról; ’s ugyan ezen tag, most a’ VI. nagy gyűlés alatt olvasta fel tudósítását azokról, miket a’ Bécsi cs. udv. titkos levéltárban, hova bemenetele engedtetett, Jele, magyar historia hézagait világosítókat. Petrovich Fridrik rendes tag továbbá, megbízatásánál hirt adott, mik vannak minket különösen magyarokat érdeklők, a' Prágai, Dresdai, Hálái, lipcsei, Berlini könyvtárakban, mellyek közül némellyet másolatban is megküldött, ’s a’ wolfenbütteli, Hamburgi, Göttingai, Kasseli, Brémai, Frankfurti, Hannoverai könyvtárakból is vár még tőle némellyeket a’ társaság hasonlólag küldé meg tudósításait Zsivora György lev. tag Párizsból azon iratokról, miknek kikeresése a’Liliéi, tixi, Baseli könyvtárabban reá a' társaság által bizatott. Mind ezen külföldi keresések összes sikerének előadása majd későbben kerülend elé az évkönyvek Ill-ik kötetében, mellykez a’ mostan folyt Vl-ik nagy gyűlésig, előre is tiz tárgyú értekezés van elfogadva. C) Munkák megbirálása. \ Ámbár a' Társaság kritikai folyóirata]első kötetének „tudománytár“ czimmel nyomtatása, az első előterjesztvény szerint már meg vala kezdve, mindazonáltal újra vitatás alá kerülvén azon kérdés, ha kritikai legyen e' az, vagy ne? végre többség, kritika nélkül, még mostanra hasznosabbnak találta megindítását. Egyéb köz érdekű terjedelem adatván tehát neki, de csak ugyan az alaprajz értelmében lévő, újabb dolgozások készülének s igy a’ tudománytár azon vezér pontok mellett, mellyeket az évkönyvek 11-ik kötete a’ 70 — 71 ik lapon ad elé, 1834 nek elején indula meg is mostanig, fenebbi érintés szerént belőle 7 kötet jelent meg, reménnyel, hogy az országban mind inkább találand részvétre, minekutánna könnyebb megszerzés végett, 1835-ik óta postán is megrendelhető. E) J utalom kérdések és kiadott jutalmak. Minekelötte az t833-ra, i834-ie és i835-re kitett kérdések itt előterjesztetnének, megemlitetik , mi követte az l83i és 1832-ben támasztattakat. Az 1831 -beli nyelvtudományi kérdés 7. feleletet szüle, mellyek közül a’ 100 aranyat Csató Pálé nyeré, Nagy Jánosé pedig tisztelet díjjal adatott ki, a’ mint fennebb látható. A’ philosophiai kérdésre jött két felelet. Kapta ezek közül a’ 100 aranyat Dr. Balogh Pálé. A’ másik Hetényi Jánosé, tisztelet díjjal kiadatásra találtatott méltónak, de — nem jöhete ki. Dr. Balogh Pálé, mint nyomtatásban megjelent, említve van már a’ munkák kiadása czikkje alatt. Az i83z ben kihirdetett históriai kérdésre csak egy felelet érkezett, és ez is későbben, mint a’ hatarnap rendelé, azért el sem fogadtatott. A’ mathesisére beküldött egyetlen egy felelet nem találtatott érdemesnek nyomtalasra; Írójának azonban a’ 100 arany, mivel az alaprajz igy kívánja, megment. Országgyiil. Írásai III. Kötet. 9 i 133. f !vs Írásai. Aprilis 15. 1810.
