1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
133. Ütés írásai. Aprilis 15. 1810. 357 visszaküldése mellett, azt irta vissza, miszerint ü Felsége kedvetlenül venni méltózlatott hogy a’ Törvényszék a’ legfelsőbb névben költ felséges Rendeletek ellenére azon ítéletet, mi előtt legfelsőbb megtekintés alá terjesztette volna, kihirdetni nem féleralett, ’s egyszersmind a’ Megyének tudtára adja, hogy azon legfelsőbb Parancsolatok eránt, mellyck O Felségének minden törvénykezési tettekre való felvigyázásra nézve illető igazain alapulnak, megtagadtatott engedelmesség azoknak, kiket illet, keményen helytelenittetik. És azért, ámbár Veszprém Vármegye koronás Fejedelmének a’ törvényekben alapult legfelsőbb megtekinthetési jusát kérdésbe vonni soha sem kívánta, 's az e’ jelen esetben sem volt czélja, miután azonban a* fentebbi kir. Decretumból sajnosán tapasztalni kéntelen azt, hogy annak leginkább a’Törvényszék ’s ennek egyes tagjai tettének helytelenségéről szólló, ’s a’ bírói tekintettel és függetlenséggel öszve nem férhető kifejezése , a’ már fen is kitett i 790/1: 1 2-dik törvényezikkely rendeletével, mellynél fogva a’ Törvényhatóságok Ítéletei, még a’ királyi, vagy akár melly politikai Dicasterium vizsgálása alá sem vonathatóknak nyilván kimondatnak — semmikép öszve nem egyeztethetik, azt, mint a’ hazai sarkalatos törvényeken ejtett sérelmet, úgy tekinti. 27. Ugyan csak Veszprém Vármegye előadása szerint, még a’ múlt Országgyűlésen terjesztette elő: miképen a’ magyar királyi udvari Kamara utasításából a’ Vpszprémi só hivatalnak tisztsége múlt 1834-dik esztendőben a’ Megyét a’ végett megkérvén, hogy Saltzer Ignácz kebelebeli Pápai kereskedő zsidótól, a’ ki Egger Salamon Pesti kereskedők 4 mázsa szekfü borsot alattomosan minden harminczadi bizonyítvány nélkül eladott, a’ Pesti főharmintzad hivatalnak jegyzéke szerint 040 pengő forintra menő büntetés pénzt biróiképen beszedesse, — a' Megye ezt egyéb okokon kívül azért is, mert a’ magyar udvari Kamarának, úgy a’ harminczadok tisztségeinek bírósága semmi törvényben nem gyökerezik, és csupán néhai József Császár által 1787-dik esztendőben kiadott contrabandalis rendeléseken épül, nem teljesítette, — későbben a’magyar királyi Helytartó-Tanács a’ Megyéhez küldött intézetében szoros kötelességgé tette, hosry azon indító okait, mellyeknél fogva a' királyi Kamara Ítéletének végrehajtását ellenezte, minél előbb felterjessze, és ámbár erre a’ Megye azt válaszolta, hogy ő sem a’ Kamarának, sem a’ kir. Tisztségnek bíráskodását törvényesnek, különösen a’ jelen esetben, hol az alattomban hozott szekfü bors már nem Saltzer Ignácz kezén találtatott, einem ismeri, ’s noha már azon Országgyűlése a’ fentebbi panaszt sérelemnek ismerte és felterjesztette, mindazonáltal a’ Helytartó Tanács ezen országos elismerésnek újonnan ellenére l836 dik esztendei December t3-kán 36437-dik szám alatt költ Intézetében ezen Ítéletnek végrehajtását sürgette — holott a’ Helytartó Tanácsnak állana tisztében, hogy a’törvénytelen rendelések ellen a’ hazai törvényeket védelmezze. Ezt tehát mint sérelmet Veszprém Vármegye újonnan felterjesztetni kívánja. Ezen osztályban fogiáit valamennyi sérelmek és kivánatok Ö Felségének máraz 1836-dilc esztendei Mártius 28-kán, és 3ó-kán tett országos Felírásokban bemutatva lévén — miután azokra kegy. kir- Válasz mind ekkoráig nem érkezett, — O Felségének azon alázatos kéréssel újólag is felterjesztetnek, hogy azokra kegy. kir. Válaszát mennél előbb , és kedvezően kiadni méltóztassék. 281-dik SZÁM ALATT. Tudósítás az 1830-ik észt. 5-ik Törvény-Czikkely szerént az Ország elszakasztott ’s visszanyertt Részeinek visszacsatolása érdemében kinevezett Biztosság eljárásáról. E' Biztosság első két Üléseit az 1830-iki Országgyűlés alatt tartotta, mellyekbcn , mivel az elidősült tárgy mindenek előtt az előforduló kérdéseknek alapos felvilágosítását megkívánna , a főbb pontok, mellyck a’ felvilágosítás kidolgozásában sinor mértékül szolgálnának, előre megallapitattak. Mi meglővén, a’ fel világosi fás, nevezetesen Dalmát országra nézve akkori Horvátországi Itélőmester Kussevich Jósefre, Galicziára és Lodomeriára nézve pedig Zólyom Vármegyei akkori Követ Beniczky Lajosra bízatott: melly alkalommal Gróf Cziráky Antal Ország Biró és Báró Mednyánszky Alajos Királyi Helytartósági Tanácsos , a' megkivántató történeti és okleveli adatok kikeresésében , a’ dolog előmozdítására szolgálandó közre munkálásukat ajánlották. A‘ további Ülésekre tehát a’ felvilágosítási munkálatok beadását keile bevárni. Orsxággijiil. írásai. 111. hotel. 00
