1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
133. Ülés írásai. Aprilis 15. ISIO. 333 a’ pósta hivataloknál szoios rendet tartatni, a’ hivatalos levelek előmozdításában minden lehető gyorsaságot parancsolni méltóztassék — ezen felül óhajtaná elhatároztatni: hogy a) a’ pósta díjnak felét a’ feladó, másik felét pedig az fizesse, kihez a' levél intézve van; bj hogy az Ország minden részeiben a’ közlekedés könnyítése tekintetéből elegendő posta hivatalok állíttassanak fel, és minthogy a Vörösvári postamesternek folyamodásából az tetszik ki, hogy a’ magyarországi posták, a bécsi pósta Praefectura, és regulamentum alatt állanak, ezen függést megszüntetni, és a’ magyar pósta hivatalokat egyenesen a’ magyar Törvényhatóságok alá rendeltetni véli, valamint szinte Tiéhés Vármegye is a’ pósta viszonyokban megtartandó rendszert országosan kívánja megállapíttatni. Miután az 1 7 15-ki 22 ik törvényczikkely a’postamestereket az Ország rendes Törvényhatóságainak bíráskodása alól, egyenesen csak személyükre, jelesen e’ részben is csak hivataluk rendes folytatására — vagyonokra azonban — habár önmagára a' póstahivatal vagy is állomás megszerzéséért beruházott pénzmennyiségre nézve éppen nem venné ki, — a’ Harok és Rendek a’posta-állomások megszerzésükért adott pénz-mennyiséget, szint akképen, mint más bár minémű a’ pósta-állomáshoz szükséges javakat a’ bírói foglalás tárgyául kitűzhétŐ beruházásnak tekintvén, Csongrád Vármegye által előterjesztett sérelmet O Felsége eleibe orvoslás végett felterjesztik. — Hasonlólag Kossuth Lajos által a’ budai posta-hivatal ellen indított pereket megsemmisítette felsőbb parancsolat által, nem csak a’ hon polgárai magános érdekük serényebb elomozdithatására és gyarapodhatására nélkülözhetetlen koz hitelességet, és azt biztosította '1723: 5g ik törv. czikk., de egyszersmind a* pereknek a’ bírói eljárástól elvonva politikus úton lett megsemmisítésével, a’ bírói hatalom függetlenségét is sértve találván, Pest Vármegye által előterjesztett e’ részbeni sérelmet — valamint azon kivánatot is, hogy a* pósta hivataloknál &’hivatalos leveleknek előmozdításában seiény pontosság és rend tartassék , — úgy szintén Csongrád Megye által is osztott abbeli kivánatát, hogy a’ pósta-hivatalok a’ honi törvények rendelkezése alól el ne vonattassanak, — pártolván — egyébként A’ napról napra nevekedő kereskedés, és azzal a* távolabb lakó polgárok érdekének is öszveszövetkezését, mind inkább nélkülözhetetlenné tévén, hogy a' magányosok levelezése könnyittessék, siettessék és biztosittassék, a’ Karok és Rendek a pósta viszonyokban megtartandó rendet országosan megállapítani, és azt a’ törvény szentsé. gével megerősíteni czélszorünek látván. Pest, Borsod és Békés Vármegyék által előterjesztett javallatokat is pártolják, és Ö Felségének felterjesztik. 7. Szepes Vármegye: sérelemképen adja elő: hogy i836-ban Karátson hava 20 ról a* magyar kir. Helytartó Tanács utján leérkezett legfelsőbb kegyelmes parancsolat a' 16 mezővárosoknak a’ hús folyó árának megszabására szabadalmat adott, és igy az i655: 3i , és 1659: 11. törvényczikkely szerént kirekesztoleg a’ Vármegyéket illető, és az előadó Megye által mindég is gyakoroltatott jus megsértetett légyen. Minthogy pedig a’ Megye az e’ részben tüstént alázatos felírására választ mind ez ideig nem kapott, ezen a’ fenálló törvényekkel és gyakorlattal ellenkezésbe lévő keg7. kir. parancsolatból eredeti sérelmet orvosoltatni kéri. 8. Ugyan Szepes Vármegye sérelemnek tartja a’ kir. magyar udvari Cancellaria által 1338-ik észt. Május 25-én és 3t-én kiadott azon rendelést, melly szerént Báró Palochay Ferdinánd, és a' 16 közül Béla Mező városa közt fen forgó határ villongások, és azokból eredt rövid visszahelyheztetésbeli perek eránt az Alispány bíróságának illetősége el nem ismertetett, és a felperes Báró a’ Nádor-ispányi biróságra utasíttatott, holott az 1618-ki 10 ik törvényczikkely 1 ső § usra rendeletéből ugyan ezen 16 mezővárosok minden erőszakoskodások eránt a’ Vármegye bíróságát elösmerni kötelesek, ugyan azért ezen esetet orvoslás végett felterjesztetni kéri. Ezen pontok alatt előadott sérelmeket a’ Karok és Rendek is valóságosoknak ösmer*én, azokat O Felségének orvoslás végett felterjesztik. 9. Somogy Vármegye sérelemképen és orvoslás végett adja elő , hogy a Jegyzőkönyve mellett vezettetni kívánt napló szerkeztetésétől udvari Parancsolat által, és pedig azon hozzátétellel, hogy a közönség végzését teljesítő egyes tagok felelet és büntetés alá lesznek vonandók a’ nélkül, hogy a' Megye megkérdeztetvén , ’s kihallgattatván, végzésének ‘ okát adhatta volna, egy hitelesnek mondott bejelentésre eltiltatott, és ezen eltiltásnak oka nem adatott. A’ felhozott ’s 1837-ik esztendei October hónap 5-ról ,347G/,,96 SZí*m alatt költ kir. Parancsolat mind azért, hogy abban a’ Vármegye minden előre való meghalgatás, ’s akkepen tettének felvilágosithatása, és helyes oka adhatása nélkül, törvény által sem tilalmazott tárgy iránt eltiltatott, mind pedig, hogy a közönség határozata végrehajtásáért felelőségre egyesek vonattatni, a’ mi a' Megyék törvényes tekintete csökkentésere s a kellő engedelmesség gyengítésére vezetne, intézteitek, sérelmes lévén: Somogy \ ármegyének az ellen előadott panasza Ö Felségének orvoslás végett felterjesztetik. Or szag gyűl. írásai III. Kötet. 84
