1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
3 IS 133. Ülés írásai. Aprilis 15. 1810. volna, mindezek pedig az érdeklett torvény tartalmával üszve nem férnének, azokra tehát séretmet építeni nem lehetett, a’ Karok és Rendek a’ kegyelmes királyi Válaszban megnyugosznak. A' 13-dik szám alatt foglaltatik Hont Vármegyének még 1827-dik évben felterjesztett abbeli sérelme, hogy Nógjád megyebeli Balassa-Gyarmati nem nemes lakosok által Honth Tármegye kebelében, nevezetesen Illési puszta határában bírt szőllóktól a’ birtokosok az adót nem Hont Vármegyének pénztárába fizetik. A’ kegyelmes királyi Válalsz Hont Vármegye kivánatának, hogy az említétt lakosok az adót nem Nógrád, hanem Hont Vármegye pénztárába fizessék, eleget tesz; ezen sérelem tehát megszűnik. Miután pedig ezen sérelem leginkább onnan származott, hogy azon elv; mi szerint az adó azon Törvényhatóság pénztárába fizetendő, mellynek határában az adózás alá tartozó tárgy helyheztetve vagyon, a’ törvényben világosan kimondva nincsen: a’ Karok és Rendek minden hasonló kérdéseknek jövendőre nézve leendő eltávoztatása végett azt általánosan kimondatni, ’s egyszersmind pedig a' kegyelmes királyi Válasz határozatát is különösen törvénybe iktatni kívánják; mi iránt a’törvényjavaslatot ide mellékelve közlik. Törvény - Czikl c/y. A’ köz adónak', inelly Törvényhatóság pénztárába! fizetéséről, ’s különösen a’ Balassa- Gyarmati Illésin szőllot biró nein nemes lakosokról. A’ törvényhatósági hasonló kérdések eltávoztatására határoztatok: hogy a' köz adó mindenkor azon Törvényhatóság pénztárába fizettessék, melly Törvényhatóság kebelében az adózás alá tartozó tárgy helyheztetve vagyon; ennél fogva különösen is rendeltetik; l-ső §. Hogy Nógrád vármegyebeli Balassa-Gyarmati azon nem nemes lakosok, kik Hont vármegyebeli Illési puszta határában szólókét bírnak, ezen szólóktól Hont Vármegye pénztárába adózzanak. 14- dik szám. Baranya Vármegye a’ Helytartó Tanátsnak abbeli intézkedése ellen tesz panaszt, hogy a’ Nádasi és Hidasi helységek lakosai azon telek részeiktől, mellyek Tolna Vármegyében helyezvék, oda tartozzanak az adót fizetni. Kielégítő lévén e’ részben a’kir. Válasz tartalma, a’ sérelem elenyészett. 15- dik szám. Pest Megye a’ magyar udvari Cancellária l8o5-dik Augustus 2-dik napjáról költ azon rendeletét kívánja megváltoztatni, mi szerim az, az egyházi személyeknek ingyen vontató lovak kiszolgáltatását rendelé, miután az egyházi személyeket oily hivatalos utazásaikban, mellyekre a’ Megye végzései által kiküldve nem valának, nem illetheti. A' királyi Válasz tartalmából az tűnvén ki, hogy az egyházi személyek csak akkor élhetnek a’ vontatékok ingyeni jótéteményével, midón a' köz ügy intézésére tisztviselőkkel együtt küldetnek ki, — a’ sérelem elenyészettnek tekintethetik. 24-dik szám. Nógrád Megye a’ magyar királyi Helytartó Tanács által értesittetvén az úgy nevezett Egri-Foglárfele állapitvány több nevezetes viszontagságok miatt történt megszűnése felöl, mind annak még fenmaradt jövedelmére, valamint más köz neveló-intézetekre nézve is felvilágosítást, és biztosítást kíván, melly kívánat az 1741 • 44-dik törvényezikkely értelme szerint O Felsége eleibe terjesztetett. A’ királyi Válasz szerint a’ királyi Helytartó Tanács felvilágosításához képest a’ Foglári állapítvány nem csak meg nem szűnvén , hanem még jövedelmesebb állapotban az Egri Lyceum részére gy iimölcsözvén, ’s az arra való rendes felügyelés is gondosan folytattarván, a’ hibás értesítésből eredhetett sérelem eszméje megszülnek nyilatkoztatik. A’ 3i-dik szám alatt Nógrád Megye előadván: miképen Balogh Pál özvegye, született Foglár Helena jószágaira még annak életében a' kir. ügyek Igazgatója azon javakra kezeit reá tevőnek nyilatkoztatta, sót tettleges módon is háborgatta, mellynek Tihanyi Ferencz, mint kire örökösödés útján Balogh Pál javai háromlandók valának, nem csak ellene mondott, de a' foglalást sem engedvén meg, a’ Megye közgyűlésén is ezen foglalásnak nyilván ellene mondott, — a királyi Fiscus azonban kezeinek a jószágra való tételét azzal világosítván fel, hogy» az ö ebbeli lejtése csak arra szolgál, hogy azzal a’ Nádori adományozást megakadályoztathassa, ezen illyetén képeui nyilaikozhatási gyakorlatnak, melly a’ hazai törvényekben ismeretlen, eltörlését ’s törvénynek szerénti eltiltását szorgalmazza. /
