1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 133. ülés
133. Ülés írásai. Aprilis 13. 1810. 313 A' kegyelmes királyi Válasz az illető atyafiaknak közben jöttét helyeselvén, e’részbeni határozatát különös törvénybe foglalandónak vélnék a’ Karok és Rendek mi végből a’ törvényjavaslatot ide rekesztve felterjesztik. To r v ény - Cz i k k e ly. Az elhunyt egyházi személyek által hátrahagyott örökség öszveirásáról és felosztásúról. Az elhunyt egyházi személyek által hátrahagyott örökség öszveirására, és felosztására nézve határoztatik : hogy az illy nemű örökségek összeirása és felosztása, ne kirekesztöleg a’ kamarai és egyházi illető személyek által, hanem az illető örökösöknek, kik ez iránt annak idejeben tudósítandók lesznek, közben jöttével is hajtassék végre. A' 3t-ik szám alatt Bács Vármegyének azon kiváníla foglaltatik, hogy az adószedői számadásoknak megrostálása felsőbb Helyen Iegfelyebb egy esztendő alatt megtörténjék. Hasonló kivánata terjesztetett fel Pest Vármegyének már i83o-dik esztendőben«a' 3l-dik szám alatt. A’ kegyelmes kir. Válaszban az foglaltatik, hogy miután a' Helytartó Tanács a* számadá. soknak serényebb megrostálása iránt már intézkedett, ekként az 1723: 63-ik czikkely rendeletének tellyesülése iránt a’ szükséges rendeletek már megtörténtek; ezen kivánatok tehát a’ kegyelmes királyi Válasz tartalmához képest megszűnnek. A’ 17-ik szám alatt Vas, Soprony és Csanád Megyéknek azon kivánata foglaltatik, hogy a’kir. Fiscusra szállott javak nem a’ többet ígérőnek, hanem a’ polgári, vagy katonai pályán maguknak érdemeket szerzetteknek, és pedig kisebb részekre is felosztva, jutalomként ajándéhoztassanak. — Árva Vármegye pedig azon kivánatát terjeszté elő, hogy a’ hitre bizományhént kezellett Árvái uradalomból Tökölynek hűségtelensége miatt a’ kir. Fiscusra szállott részek kihasítassarak, és szintén érdemes férfiaknak megjutalmaztatására fordítassanak. — "Vasi Soprony és Csanád Megyéknek kivánata akkoron már az előleges sérelmek között tárgyalva lévén, — Árva Vármegyének kívánsága már i825/7dik esztendőben is Ó Felségének ajánltatott. A kegyelmes királyi Válaszban O Felsége megígérni méltóztatott, hogy a kívánatban befoglalt javakra nézve azon kivánatra figyelemmel fogna lenni, Árva Vármegyének a’ múlt Országgyűléséről felterjesztett kivánatára a’ királyi Válasz kielégitőnek találtatván, ez a’ sérelmek sorában megszűnik. Vas Vármegye a’ 18-ik szám alatt azon már 1825/7-ik esztendőben a’ ii5. szám alatt foglalt kivánatát ismétli, hogy általa 1809 ben a' Franczia ellenséges seregeknek hadi adó kép fizetett 2,634,458 frt. részére megtérhessék, — úgy szintén Pozsony, Soprony, Mosony, Győr, Komárom, Veszprém és Zala Vármegyék, nem különben Pozsony, Soprony, Győr, Kőszegh és Ruszt szabad kir. Városok hasonló károsodásaiknak megtérítését, egyszer’smind pedig a* mennyiben ezen sommák a’ Becsi békekötés alkalmával Francziaország részéről már meg is téritettek volna, a Magyarországi sarczolások fejében megtérített mennyiségek jegyzékének közlését sürgették. A’ kegyelmes királyi Válaszban tudósítattak, hogy a’ Franczia hadi sarczolások megtérítése a’ Kormányszékek előtt tárgyaltalás alatt legyen, annak siettetése iránt pedig a’ szükséges rendeletek megtétettek; a’ nevezett Megyék és Városok e’ részben előadott kivá. natai tehat továbbá is fenmaradván, sürgettetnek. A’ 2.3-ik szám alatt Pozsony Vármegye azon tetemes károsodását panaszolván, melly a’ Duna vizének Pozsony városánál általa ellenzett szabályozásából reá nézve báromlott: azon kivánatot terjeszti elő, hogy a’ Duna vizének szabályozása országos Biztosság által rendszeres terv szerént eszközöltessék. — Hasonló kivánatát terjeszti elő Pest és Esztergám Vármegye a' Duna, ’s abba szakadó több folyók, — Soprony Vármegye és Városa pedig, úgy Győr Vármegye a Rába, Rábcza és Marczal szabályozása iránt, Pest Vármegye még a’ Duna mentében szükséges némelly töltések tekintetéből az 1807: 17. és 1827: 23 ik czikkelyeknek a’ Kis Kun Törvényhatóságra is kiterjesztését sürgette. A’ Duna mellett fekvő számos több Megyéknek hasonló panaszára, egyszer’smind az eddig létezett részleteges szabályozások sikeretlenségének tapasztalásából indulván ki, a’ Karok és Rendek szükségesnek látták a' Dunának, mint a’többi folyókat felfogó általános fő medernek rendszeres szabályozására, különösen pedig azon akadályokra fordítani figyelmüket, mellyek a Dunának szabad lefolyását íschlás körül akadályoztatják. Erre nézve szükségesnek találtatott, hogy a’ vizek regulatioját érdeklő pont a’ rendszeres munkákból kiemeltetvén, egy országos Biztosság neveztessék, melly a’ Dunának szabályozását «lóiról felfelé, úgy majdan a’ többi abba szakadó vizeknek szabályozását is, egy rendszeres terv szerent, az Ország köz költségén eszközölje, és annak sikeréről minden Országgyűlésére 79 *
