1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 88. ülés

28

88. Ülés Írásai. Február 19-kán 1840.

ges csonkításával történt eloszlatása után, midőn a’nevezett Megye Hendei az idézett 1723: 58dik törvényczikk. rendeletét, és a’ függőben maradt tárgyak halasztást nem szenvedő fontosságát figyelembe véve közgyűléseiket legidősebb Szolgabirájuknak elölülése alatt folytatták volna: nem csak a’ közgyűlésnek illy mód, folytatólag tartatott üléseiben hozott törvényes végzéseik ’s jogaik fentartására tett óvásuk az 1837dik évi September 2ról és 1839dik évi Julius lOről költ legfelsőbb Leiratok által megsemmisíttettek, nem csak lisztépítő székeiknek az 1723: 56. törvényczikkelyel meg nem egyezőleg történt, ’s általok neheztelt vezetése végett a’ törvény, igazság 's jogaiknak feutartására felterjesztett folyamodásuk figyelembe nem vétetett, de még a’ nélkül, hogy az ellenük történt feladások igaz léte kimutatott, vagy a’ Megyének rosszallóit eljárása feletti igazolására mód és alkalom engedtetett, már is a’ panaszkodó Megye Rendei pártoskodással, egyes tagok pedig azon pártos indulatok felgerjesztéséről ’s vétkes bujtogatásáról feddettek, a’ Megye legidősebb Főszolgabirájának pedig azért, hogy azon közgyűlésben, mellynek kihirdetésére különösen, de a’ megyei pecsétnek általadásával is felhatalmazva vala a’ fő-ispányi Helytartó által más napra kitűzött, de megkezdése előtt alaptalannak nyilván kiviláglott ürügy alatt történt eloszlatása után, a’ Megye Rendcinek nyilvános felszóllítására folytatott elnökséget felválalta, — egyedül a’ megyei Rendektőli függés és köteles engedelmesség szülte ebbeli tette roszaltatván, ezen Főszolgabiró, — a’ pennát szinte a’ Megye Rendéinek meghagyásából vezette Főjegyző és még két tisztviselő társaik a’ kiküldött k. Biztos által hivatalaiktól felfüggesztettek: sőt midőn a’Megye Rendei az 1805: 5-dik 1723: 58dik, 179%: 18dik törvényczikkelyben alapulva azon alázatos kérelmüket terjesztették volna Cs. Kir. Apostoli Felséged eleibe, hogy a’ feladott panaszokat kimeritőleg megvizsgáltatni; addiglan is pedig az I. Rész 9dik czimje és 1805: 5dik törvényczikk. értelmében mindenkit a’bírói marasztalás előtt személyébeni háborgatástól oltalmazni, következőleg a’ hivataloktól felfüggesztett 4 tisztviselőt is a’ feladott panaszok birói ellátásáig törvényesen reájok ruházott állásukban megtartani kegyeskedjék, ezen igazságos és törvényes kivánatuknak ellenére minden meghalgatás és birói Ítélet nélkül hivataloktól megfosztalak, és helyükbe mások neveztettek, Bars Vgye tehát illykép közgyűléseinek az 1723: öOdik törvényczikk. szabta rendét ismételve megzavarva, és azzal a’ megyei igazgatást a’ köz-, úgy magányos érdekek nyilváuyos károsodásával megbáboritva az 1723: 56dík törvényczikk. biztosította tisztválasztási jogának fentartására tett jobbágyi alázatos folyamodását mellőzve, Megyéjének nyugalmát feldúlva, egyes a’ községnek rendeletéi eránt kötelezett személyeket nem ön, hanem a’ közönségnek tettiért felelősökké téve lenni, sőt ezen felelősségnek az 1. Rész 9dik czimje az 179%: 18dik és 1805; 5dik törvényczikk. ellenére, a’ védelmet és birói eljárás megelőzve tettleges a’ bevádlottak becsülete és polgári állása csorbulásával párosult büntetése súlyosbúlását megszomorodott szívvel panaszolván, sérelmének orvoslását és igazságú törvényes kérelmének rokon keblű pártolását szorgalmazta.

Ezen kérelemtől pártolásunkat annál kevésbé tagadhatjuk el abbeli .aggodalmainkat, hogy a’ közgyűléseknek és tisztépítő székeknek nem csak Bars, de honunk egyéb Törvényhatóságaiban is tapasztalt hasonló felingerült folyama rögtönös felfüggesztése és eloszlatása még inkább a’ feladott panaszok egyoldalú megvizsgálása, sőt mielőtt a’ tettesnek vétke és annak fokozata biróilag elitélve lenne, már is megrovása a’ megyei közigazgatás rendes folyamára és a’ hazai érdekeknek csak a’ nyugott keblű tárgyalás alatt lehető gyarapodására súlyos felakadásokat fognának szülni, mert a’ jó rendnek és békés haladásnak legbiztosabb kezessége a’ fenálló törvényeknek, és az azokból eredő jusoknak tisztelete, ’s ezek oltalmába helyheztetett bizodalom, midőn azonban a’ hon polgárai magokat meghalgatatlanul is fenyítve, a’ gyarlóságtól és pártoskodástól nem mindég ment feladók ellen általuk a’ törvényekre alapulva tett panaszaikat pedig nem ugyan azon szigorúsággal látják vizsgálva ’s megróva, mi természetesebb hogy keblükben a’ törvényektől várt igazságos birálat és intézkedésekbe helyheztetett remény és bizodalom megcsökkenjék.

Midőn tehát sem egész közönségnek, sem egyes polgárnak tetteit ’s lépéseit meghalgatatlanul kárhoztathatóknak személyében, becsületében és jusaikban megfenyíthetőknek nem ismernénk, jobbágyi alázatossággal kívánjuk megkérni Cs. és Kir. Apostoli Felségedet, hogy a’ hivataloktól megfosztott 4 tisztviselőt törvényeseu reájok ruházott állásukba, mellyből az 179%: 18dik törvényczikk. 2dik §-a és 1805: 5dik törvényczikk. 6dik §. értelmében nem rögtön a’ vádnak feladása, hanem csak annak valósulása és a’ megyei tiszti ügyésznek felperessége alatt inditaudó perben védelmüknek tellyes mértékbeni előadhatása után hozandó birói Ítélet által tettlegi valóságos büntetés gyanánt vetkeztethetnek ki, — visszahelyheztetui, nem kevésbé a’ Megye Rendei által mint ellenük feladott panaszokat és vádakat az 1805: 5dik törvényczikk. 4dik §-a értelmében minden külömbség nélkül és pedig azon törvényczikk. 2dik §-a értelmében a’ feladó nevének nyilványításával kimeritőleg megvizsgáltatni, és aként az 179%: 18dik törvényczikk. értelmében mindenkinek módot és alkalmat nyújtva, magát Js eljárását a’ törvény útján igazolni, a’ minden oldalról és tör-