1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 132. ülés
28Ä 132. Ülés írásai. Aprilis 14. 1340. ollyatén záradék nem találhatnék, mellyből a’ Sz. Pál Szerzetére ezen kötelességet következtetni lehetne; b) Hogy már szomszédságban — nevezetesen Zágrábban, Po’segán, Eszéken és Pécsett úgy is oskolák lévén, azon felül a’ Zakmárdy alapítványa egy kissebb Gymnasium fentartására nem elegendő ; c) Hogy Sz. Pál Szerzete birtokának maradványai már régibb időktől a’ Körösi ájtatos alapítványokhoz csatoltatván, sőt már cserének is kitétetve lévén, attól már el nem külünöztethetnek. Ezen nehézségekre azonban következendókben feleltetik: és ugyan a) 1. Leopoldnak 1675-ben költ és az 1807. esztendei országgyűlési Irományok 325-ik és 326-dik lapjain E) alatt egész kiterjedésében látható diplomájából kitetszik, hogy a' Zakmárdy alapítványa a’ Sz. Pál Szerzetének számára tétetett, kiknek nétnelly misék elmondásán kívül Kőrös városában vagy pedig Diankovecz helységében való oskolák tanítása tétetett kötelességül, ’s az c’ czélra alkalmaztatott légyen is b) Minthogy a’ Kőrös városához a’ legközelebbi Zágrábi oskolák 9 mértföldnyi távolságra Volnának, különben pedig egész Kőrös Vármegyében, mellyben a’ nagy szánni szegényebb sorsú nemzetségen kívül két királyi városok is számíttatnak, még a’ szomszéd Varasdi katona Parancsnokságban is, mellyben hasonlóan két szabados helység találtatik, semmi Gymnasium nem léteznék, a’ felvilágosodást pedig a’ század szelleme megkívánná, a’ mennyire a’ Zakmárdy alapítványa a' négy első oskolák újabb felállítására elegendő nem volna is, legalább annyi osztályokat, a’ mennyire az elégséges volna, kellene felállítani, ezen okoknál fogva jelen kivánatot eszközölni szükséges volna; végre c) Minthogy a’ Zakmárdy alapítványa az ájtatos alapítványokhoz az alapitó nyilvános rendeletének ellenére törvénytelenül csatoltatott, az alapítók rendeleteiket pedig végrehajtani kellene, a’ Sz. Pál Szerzeteseknek javait pedig cserére kitenni és rendeltetéseiktől elvonni — annál’ kevésbé lehetett volna, önként következik, hogy a’ Zakmárdy alapítványa a’ mennyiben az a’ Sz. Pál szerzetének oskolák tanítására tétetett, azon Szerzetnek eltörlesztése után, az ájtatos alapítványoktól elveendő, ’s a’nevelési alapítványokhoz csatolandó, és az alapitónak rendelkegéséhez képest Kőrös városában újonnan felállítandó oskolákra legyen alkalmaztató, mi végből a’ Karok és Rendek e’ jelen kivánatot újabban is Ő Felségének felterjesztetni kívánják. 5) Jól lehet Károly városának az A.) 7-dik szám alatti azon kivánatára, melly szerént előadja, hogy a’ helybeli erősségi Kormány által azon helyek; mellyeken a’ tűz oltáshoz megkívántaié szekerek és más szerek tartattak elfoglaltatván, az azon épült műhelyektől venni szokott mind állomási taksákat is szedné, úgy továbbá, hogy azon üres helyet is, mellyen előbb 3 kincstári épületek, ugyan azon erősségi kormány elfoglalta, 1836-ik esztendőben Aprilis 12-én költ kegyelmes királyi Válasz annyiban kedvező volt, hogy az azon elfoglalt helyeken a’ ház telkek ára továbbá is az erősségi kormánynak, a’ vásári helypénz szedése pedig Károly városának engedtetett, mivel mindazáltal azon érintett helyek azoltától, hogy a’ tűzoltó szekerek és szerek rakhelyeinek lenni megszűntek, és közönséges piaczokra eltávozhattak, a’ katonai Rend által, a’ melly is a’ város közepette’, lévő ebbeli helyeken már fákat ültetett — nem használhatók; továbbá pedig a’kiváltsági levél értelmében a5 katonai Rendnek nem szükséges, és így üres és közhasználatúakká vált helyek a’ város birtokához tartoznának; — Károlyvárosa kívánja, hogy a’ tűzóltószekerek és szerek rakhelyén épített műhelyektől a’ ház telkek illetőségi ára is nekie határoztassék, — a’ mcgiiresült helyek pedig a’ városi Fiscusnak adattassanak által, valamint szinte a’ polgárok és oda való lakosok a’ várkapun különféle adózásokra az erősségi kormány által ne szorittassanak. 6) Ugyan azon Károlyvárosának A) 9-ik szám alatt azon kivánata, melly szerent Gosztonya nevű kaszállót a’katonai Rendtől, ki azt 10 for. 24 kr. esztendei fizetés mellett bírván — visz- , szabocsátani nem akarja — visszaadattatni kéri. 7) Zágráb Váimegyének A) 12-ik szám alatti kivánata kiadott legfelsőbb Válasz után, mellynek folytában azon kamarai Ítéletet, melly szerént Bród helységében lakos adózó Chernich Borbála a’ nála talált só elvesztésében, és a’ bűn díjban elmarasztolt, elenyésztetni, és a kebclebeli adófizetőket a’ törvények által nekiek engedett tengersóvali szabad élésben — és az ezzeli kereskedés gyakorlatában megtartatni — alázatosan kerte. 8. Bukkari városa és Kerületének A) 13 szám alatli azon megújított sérelme, melly szerént előadja, hogy az 1829-dik évi Böjtmás havában az ezen város és kerület határában termett borokra nézve, ha azok Horvátország belsejébe kivitetni akarnának — szokatlan cs terhes — egy mázsától (sporco) két for. 24 kr. kiviteli bér szabatott légyen, melly is az 1836-dik évi Szent György hava 12-kéról költ kegyelmes Válasz ellenére tovább is vétetik. Minthogy a’Bukkari városa szomszédságban létező elzáró harminczados vonal, az Országgyűléséhez 1836-dík évi Sz. György hava 12-kérőlj intézett legfelsőbb kir. Válasz következésében úgy