1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 123. ülés

192

123 Vlés írásai. Aprilis 3-án 1810.

történendő fizetésedet azonban egyes tagok jogszerűen fel nem vehetik, ’sa’ társaság nevében nem nyugtatványozhatják, hanem a’ társaságot illető sommák mindig, vagy az egész társaságnak vagy az általa világosan, vagy halgatva megbízott személynek fizetendők, vagy bírói kézhez adandók.

19- dik ff Ha egy vagy több társasági tagok a’ társasági ügyek Vezérletével megbizattak, ezen tulajdonságukban, a’ társaság irányában úgy, mint más segédszemélyek tekintendők, ugyan azért ezeknek minden jogaival birnak, kötelességeivel tartoznak.

20- dik §. Ha a’ társaságba új tag vétetik be, evvel ez eránt külön szerződés kötendő, és szintúgy mint az alap szerződés a’ váltótörvényszéknél bejegyzendő.

21 dik §. A’ váltótörvényszék czimkönyvében , az új szerződés bejegyeztetésénél a’ társasági alapszerződésre hivatkozás történend a’ bejegyzett alapszerződésnél pedig pótlólag az új tag szerződése ’s ennek {jegyzőkönyvi száma megemlítendő.

22-dik §. Ha az új tag egyszerűen, szorosabb meghatározás nélkül a* társasághoz állt, akkor a1 többi régibb tagokkal egyedő jogokkal bir, ’s egyenlő kötelességekkel tartozik.

25 dik § fla a' társaság kültagokat (Commenditairs) vesz be, ezekkel is Írott szerződés kötendő, mellyet azonban bejegyeztetni nem szükséges.

24 dik §. Hlyen szerződésekben lényegesen megkivántatik, hogy a’kültag befizetett tőkéjétől magának nyereség fejében határozott kamatokat, mellyek a’ törvényesnél nagyobb is lehetnek, kössön ki, és hogy a" társaság hitelezőinek, csődület esetében, a’következő 26-dik és 27-dik §§. rendelete szerint, befizetett járulmányára nézve is elsőbbséget kötelezzen.

25- gik §. A’ kültagok által a’ társasághoz befizetett pénz, a' társaság felbomlásáig sem az eggyik, sem a másik fél által fel nem mondathatik, ha csak a’ szeizödésben egyéb rendelkezés nem történt.

26- dik §. A’ társaság beltagjai, a’ kültagnak befizetett tőkéjére és kamatjaira nézve, minden vagyonukkal felelősek, ’s a’ kültagnak szabadsagában áll ezek iránti törvényes keresetét akár az egész társaság, akár annak egyes tagjai ellen intézni. A' társaság hitelezői azonban, a’társaság bukása esetében Őt követeléseikkel megelőzik, ’s magokat befizetett járulmányából is kielégíthetik.

27- dik §. A’ kültag még akkor is, miután a’ társaság, az általa befizetett tőkét visszaadta azon hitelezőknek, kik társasági Összeköttetése alatt a’ társaságot kötelezték, tőkéje erejéig a’ társaság egyéb tagjaival egyetemben (in solidum) két esztendeig annyiban felelős, mennyiben a’ hitelezők a’ társaság tagjainál kielégítést nem találtak.

28- dik §. Ezen veszély felválalása mellett a* kültagok magoknak a* törvényes kamatoknál magasabbakat is köthetnek ki, a’nélkül, hogy ez uzsorának tekintethetnék.

29- dik §. Ha a’ szerződésben más rendelkezés nem' történt, a' kikötött kamatok fél éven* ként fizetendők.

3odik §. Ezen kamatok a‘ kültagoknak még akkor is fizetendők, ha a1 beltagok semmit nem nyertek , vagy talán éppen veszteséget szenvedtek.

31 -dik §. A’ társeság követelési és tartozási állapotának világos jegyzéke a’ kültagoknak beléptokkor előterjesztendő, mellyben különösen jegyeztessék mega’ tőke mennyisége, mclly azon ideig kültagoktól felvétetett.

32- dik §. Ha ezen jegyzékben később olly hiba találtatnék, melly a' kültagot veszélyez, telné, akkor az, ki a’jegyzéket szántszándékosan így készítette, mint hamisító büntetendő.

33- dik §. A’ kültagoknak a' társaság vezérletében semmi befolyások nincs, szabadságukban áll azonban, a’ számadásokat és könyveket megvizsgálni, ’s setédszerqélyekre felvigyázni.

34 dik §. A’ kinek béjegyzett közkereseti társaság ellen követelése van, az követelését akkor is, ha ez nem váltólevélből eredett, a’társaság minden bejegyzett tagjától egyetemben (in solidum) követelheti. Ugyan azért szabadságában áll , a’ beltagokat egyetemben, egy keretetlevélben, vagy minden egyest különkülön megkeresni, ’s az eggyik tag elleni keresettől elállva, a' keresetet más tag ellen intézni.

35- dik §. Bejegyzett társaság hitelezője a’ kültagot jirulmánya erejéig csak akkor és annyiban perelheti bó egyetemlegi fizetés iránt, midőn, ’s a’ mennyiben a’ társaság egyéb tagjainál kielégítést per, ’s végrehajtás útján nem talált. A' kültagoknak azonban akkor is következő kifogásai lehetnek:

a) Ha bebizonyítja, hogy egész járulmányi tőkéjét a’ társaságnak befizette, és abból ka, matjain kívül semmit vissza nem kapót, ez őt minden további fizetési kötelességtől felmenti - mintbogy csak járulmánya erejéig kezeskedik.

b) Szintúgy megszűnik a’kültag kötelezése, ha a' társaságból történt kilépése ólta két esztendő elmúlt, habár a’ követelés azon időből származik is, mellyben a’ kültag a' társasággal összeköttetésben volt.

36- dik §. Minden társasági tagnak, melly a’ társaság hitelezője által egyetemlegi fizetés iránt perbe idéztetett, a' társaság többi tagjaira a' reájok eső rész iránt viszkeresete van-