1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1840 / 87. ülés

.87, Ütés írásai. Februarius 18. 18 10. 9 állásuknál fogva is kötelesek volnának a’ polgári törvények buzgó 's hatalmas űrjei lenni, ve­­szel} es példát adnak ók, midőn a’ törvényt meg nem tartják, ’s annak értelmét önkényesen ma­gyarázzák, sőtt fényes hivataluknak nagy hatású befolyásával törekednek a’ polgári törvények rendeletét a’ Vallás parancsolatba! egyenes ellenkezésbe hozni, ’s ezen példa, ’s ezen oktatások a" törvények iránti tiszteletet erősen megrázkódtatják. A’ polgárok lelki nyugodalmát is tetemesen megzavarják ezen körlevél és egyházi rende­letek: a’ kétkedésnek, aggodalomnak, sót gyülólségnek magvait szórják el közöttük, csökken­tik a’ tiszta vallásosságot ’s ez által a’ népnek erkölcsiségét veszélyeztetik. A’ közelebb lefolyt fél század alatt sok ezer vegyes házasság köttetett, mert a’ törvény megengedte; sőt pártolta azokat, — meg valának tehát győződve a’ hon polgárai, hogy a’ mit a’ törvény pártol, a’ mit a’ Római-catholica Vallás fo papjai magok is megáldottak, Jispensatiokkal ’s egyházi hozzá já­­rulással elősegítettek, az bűn nem lehet; ’s ime most az említett fo pásztorok biin gyanánt kárhoztatják a’ vegyes házasságokat, ’s mind azon férfiak felett, kik Reversalisok nélkül eddig a’ vegyes házasságokat megáldották, ön társaik felett, kik velők egy értelemben nem voltak, ’s az egész magyar Anyaszentegyház felett, mellyet visszaéléssel vádolnak — szeretet ’s kiméllés nélkül törik el a’ kárhoztatás pálczáját. Azon buzgóbbak, kiknek a’ tanitás sziveikbe szált, el­borzadnak attól, hogy éltöknek azon szakaszát, mellyet boldognak ’s ártatlannak véltek bűnben töltötték el, iszonyodva tekintenek házas társukra, kivel eddig az élet gondjait’s örömeit híven osztva, nyugalomban, ’s szeretetben éltek, — ’s ártatlan gyermekeiket bűn magzatinak, bűn tanúinak fogják nézni, átkozni fogják a’ törvényt, mellynek pártolásán indultak, ’s átkozzák azon egyházi férfiút, ki házasságukat megáldotta, ’s miután a’ természet legszentebb kötelei szétszakadtak, miután a’ szeretet ’s a’ törvények iránti tisztelet kebleikben elfojtatott, a’ bűn­nek nyomasztó érzetével lesznek kéntelenek a’ vélt bűnt folytatni: mert attól visszalépniük, házas társukat elhagyniok , ’s a’ házassági öszveköttetést felbontaniok olly könnyen nem lehet. Azok ellenben, kik e’ tanitás valóságán kételkednek, idegenkedni fognak azon egyháztól, melly ma már bűn gyanánt kárhoztatja, mit az előtt fél századon keresztül megengedett, sőt hozzá járulásával előmozdított; ’s idegenkedni fognak azon fő paptól, ki a’ törvények szentségét a’ Vallás nevében lealacsonyítja, ’s lesznek kik e’ miatt kételkedni fognak a’ Vallás egyéb tanítá­sainak igazságán is. — Ezen kétkedés, ezen idegenkedés terjeszti a’ vallástalanságot, eltépi azon szelíd köteleket, mellyekkel a’ vallás a’ törvényhez ’s erkölcsiséghez köti a’ népet, ’s megfosztja a’ köz állományt a’ törvények szentségének titkos, de legbiztosabb őrjétöl — a’ szivben gyöke­rezett tiszta vallásosságnak ’s lelki esméretnek intő szavától- — Tiszteljük mi mindenkinek lelki meggyőződését, nem akarjuk ezt a’ felhozott esetnél vizs­gáltatni: mert arra csak a’ Mindenhatónak bírálata terjed ki; de polgári társaságban köteles mindenki a' polgári törvények szentségét tisztelni, ’s az engedelmességet azoktól megtagadni, vagy a’ törvénynek új, és önkényes magyarázatot adni senkinek nem szabad. A’ ki hivatalának törvényszabta kötelességeit ön lelki meggyőződésével egyeztetni nem tudja, lépjen le arról, de hivatalának hatalmát a’ törvény sérelmére ’s a’ törvények iránti tisztelet csonkítására nem hasz­nálhatja; ’s ba ezt cselekedne, a’ köz állománynak kötelessége, őtet a’ törvény korláti közé utasítani. Bár mi legyen is tehát az említett fo Pásztoroknak lelki meggyőződésük, hivatalos állásukban nem vala nekik polgáriJag szabad olly körlevelet, ’s egyházi rendeleteket kibocsá­tani, mik a’ törvénnyel s annak eddig kétségbe sem vett értelmével ellenkeznek; a’ Királyi hatalomnak Placetumi jussát sértik, ’s a’ békés polgárok lelki nyugodalmát háborgatják. Nem akarunk e’ súlyos hibákban szántszándékos vétket keresni, ’s biszük, hogy azok inkább a’ val­lásos buzgalomnak szerfeletti hevéből származtak; de mivel azon egyházi rendeletek ’s pásztori körlevél törvénybeütközők, sérelmesek, ’s erkölcsi következéseikre nézve felette károsok: szük­ségesnek látjuk Cs. Kir. Felségedet jobbágyi alázattal megkérni, méltóztassék a’ törvényeknek a’ vegyes házasságokról szólló rendeletét tellyes kiterjedésében szorosan megtartatni, ’s azok fen­­tartására ügyelő legfőbb fejedelmi hatalmával, úgy is mint apostoli Király az említett fő Pász­toroknak törvénybe ütköző egyházi rendeletéit megsemmisíteni, ’s őket szigorúan oda utasítan^ hogy a’ törvénynek ’s törvény iránti tiszteletnek sérelmével kiadott körlevelőket, és egyházi ren­­deleteiket vissza vegyék, ’s ez által a' polgárok megzavart lelki nyugodalmát visszaadják, jöven­dőre pedig, a’törvénynek minden efféle új, helytelen és egy oldalú tettleges magyarázásátdl óvakodjanak. Kik egyéberánt ’s a’ t. I Ürszággyül. Írásai III. Kötet. 3 I

Next

/
Oldalképek
Tartalom