1839-1840 Irományok 3. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1840 / 92. ülés
102 92. Ülés írásai. Februarius 21. 1SK). A’ 15-ik pontra nincs észrevétel. A’ lö-ik pontra nézve a’ Karok és Rendeb a’ magyarországi megyék kivánatai közt foglalt liasonló kívánatra hozott határozatukhoz ragaszkodnak. A’ 17-ik pont alatt Szeréin Vármegyének sérelme a’ 2-ik osztályba által teendő. A 18-ik pont alatt foglalt kivánata eránt Szeréin Vármegyének, már az úrbéri Törvényczikkelyben kívánt javításokról szólló ezikben találtatván intézkedés, itt kihagyandó. A’ 19-ik és 20-ik pontra észrevétel nem fordul elő. A 21-ik pont alatt foglalt kivánata Verőczc Vármegyének a" 18-ik pontra tett észrevétel szerint itt szintén kikagyandó. A 4-ik osztályra vagy is az egyes sz. kir. Városoknak azon sérelmeikre és kivánataikra, mellyek az országos Küldöttség véleménye szerint f'elterjesztendőknek találtattak ’s jelesen azok között: Az 1 só pontra a' Karok és Rendek több fontos tekinteteknél fogva meggyőzetvén arról: hogy a sz. kir. A’árosok belső dolgaiknak czélirányos elrendezését nem csak az igazság, hanem valójában szorgos szükség is siirgetőleg kívánja, arról hogy kcllenék t. i. a’ sz. kir. városoknak belső állapotaikat és dolgaikat ugy elrendelni, hogy a’ magyar udvari kamarátoli függetlenségük a’ lehetőségig eszközöltessék, ugy különösen arról is, hogy az egyes polgároknak a’ város köz dolgaiban minő mértékbeni befolyásuk, a városi Tisztviselők és országgyűlési Követekuek miképi megválasztásuk, az utóbbiak számukra adandó utasítások készítésének módja, minő átalános rendszernek felállításával szabályoztassék, még a' jelen Oszággyülése alatt környűlményesen rendelkezni, és törvényt is alkottatni szándékoznak, a’ minthogy azon nagy érdekű tárgynak minden ágairól vélemény készítés végett keblükből választmányt is rendelvén; további intézkedéseiknek eredményeit, a’ kölcsönös értekezéses szokott utján a' Mélt. Fő Rendekkel is annak idejében különösen közleni fogják. A' 2-ik pontra a’ Karok és Rendek is szükségesnek látják ugyan azt, hogy a’ jelen pont alatti tárgy egész kiterjedésében felvéve fejtessék ki, Js eránta ő Felsége eleibe különös törvényjavallat terjesztessék, mind ezeket azonban, minthogy a’ dolog érdeme más több tárgyokkal is szoros és széles egybeköttetésben all, magok illető helyén, úgymint a’ kereskedésbeli tárgyak között ‘s ezekkeli kapcsolatban legczélirányosabban eszközülhetőknek 's ennél fogva oda halasztandóknak tartják. A' 3-ik pontra miután a’ Karok és Rendek előbb Szathmár Vármegye részéről felfedezett azon törvények, hogy Oroszfalut Szathmár városán kívül inég több közbirtokosok is, Rézfalunak pedik felét a' Gróf Károlyi nemzetség bírják, Szathmár városának abbeli kitételével, mint ha t. i. azon két falú és határaik teljesen és tökéletesen Szathmár városának határához ugy tartoznának, hogy azok az említett város kétségtelenül saját, és így polgári tekintetű józságnak tekin* teni kellető határából hasadtak volna ki, ellenkezőre mutatnak. — Mind ezért, mind azért is, hogy az említett két helységekben földes úri hatóság alatt elő jobbágyok mindég úrbéri bánás módja alatt voltak, ‘s most is az alatt vannak — magok azon két helységek; továbbá mind az urbér behozatala óta, mindaz előtt is, mint Szathmár Vármegye kékeiében fekvő, helységek annak kiegészitő részeit tették és teszik, ’s ennél fogva hajdan óta a’ Szathmár Vármegyére hárított nádori portákban voltak és vágynak beszámítva, — Szathmár városának kivánata annál kevésbe helyeselhető, mivel előadásaiból kitűnő abbéli ezélzatai is, hogy mind eddig úrbéri minőségű, és természetű kérdéses javait, mint földes ur udvar telki nemesi javakká változtathassa, vagy hogy Orosz és Réz falusi jobbágyait akár városi polgárokká tehesse, akár pedig felettük mint jobbágyok felett királyi városi minőségében köz törvényhatóságot gyakorolhasson, az ország törvényes rendszerébe ütköznek; -— minden esetre pedig annak megvi'sgálása és elhatározása is, hogy valóságos úrbéri javakat úrbéri természetükből kivetkeztetni, s ekép a velők egybeköttetett köz adózás és terhek viselése alól is, elvonni kell és lehet e ? a’ törvényhozás részéről rendelendő országos Küldöttség utjáni tárgyaltatásra míg nem is tartozik. A’ Karok és Rendek Szathmár városának jelen pont alatti kivánatát nem teljesíthetőnek tartják. A 4-dik pontra annak megjegyzésével, hogy sz. kir. Debrcczen városa által ezen pont alatt előterjesztett sérelem szerkezetének 3-ik szakasza 7-ik sorában ezen kifejezésedet „és földes un jussa*• sértetik, a Karok és Rendek akép tartják igazitandónak, „és a' varos földes un jusa sértetti“ egyébiránt az országos Küldöttségnek mind ezen 4-ik mind pedig. Az 5-dik pontra tett véleményét elfogadják. A G-dik pontra több tekintetnél, főkéj) jjedig annál fogva, hogy a Karok és Rendek képviselői helyezetükben Küldőiktől nyert utasítástól eltávozniok nem lehet, azoknak nagy többsége pedig az országgyűlési szállások bérének Posonyban való fizetését meg nem ajánlatta, sz. kir. Posony városa jelen jjont alatti kívánaténak telyesitéséhez nem járulhatnak, a mennyiben azonban köz óhajtása a nemzetnek az, hogy az Országgyűlései ezentúl ne Posonyban, bánom Pesten tartassanak, c’ részben az Ó Felségéhezi felírás tétel ‘s ennek módja és feltételei megszabása iránt további intézkedéseiket a’ Karok és Rendek Küldőikkel is értekezve felhagyják.
