1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 14. országos ülés
\ \ nyelvűkben, t. i. mellybe szerkezteitek, lemásolva ugyan, mindazonáltal honi nyelven szerkezendő bevezetés és befejezés mellett adassanak ki; — a’ magyar katonaságnál ide értvén a’ véghelyeket is, a’ magyar hozattassék be, — a’ magyar ezredeknél a’ kormány szavak is magyar nyelven adattassanak; — a’ magyaországi hadi Kormányszékeknek, nem kűlömben várak, és ezredek kormányainak, és minden honi katonai Intézetnek kötelességül tétetik, hogy az Ország Törvényhatóságainak irománnyaira magyarul válaszoljanak, sőtt az egész magyar katonaságnál az 1830: 8dik t. czikk. következésében a’ hadi kormányszékbeli, ’s egyéb fő- és altisztségekre egyedül azok alkalmaztassanak, kik nem csak magyarul tudnak, hanem születésekre is Magyarok. Végre az 183%: 3dik t. czikk. 4dik §sza ekkép módosittatik, hogy az anyakönyvnek minden vallásbélieknél magyarul szer keztessenek. IV. §. Minden magyarországi sajtó alul kijött munkába egy példány a’ magyar tudós Társaságnak adattassék. V. §. \ A’ magyar nyelv tudományának tanítása minden haladék nélkül hozattassék be a’ latin nyelv helyett a’ magyar, mint közönséges tanuló nyelv állapitassék meg úgy, hogy mind az alsó, mind fő oskolákban minden tudományok — még a’latin nyelv is — magyar nyelven tanitassanak; szinte akképen a’ magyar ezredek ’s katonai nevendékek, úgy nép iskolákban is a’ tanuló nyelv egyátalján a’ magyar legyen. Minden vallásbélieknél csak ollyan Plébáuusok, lelki Pásztorok, Káplányok Segédek, és Jegyzők alkalmaztassanak, kik magyarul tudnak. VI. §. 1830-dik észt. 8-dik t. czikk. 4-dik szakassza a’ jelen törvény kihirdetésétül fogva 10 esztendő múlva a’ Magyarországhoz kapcsolt részekre is kiterjesztetik; — a’ szabad kir. városokra nézve pedig rendeltetik: hogy tiz esztendő múlva belföldi a’ magyar nyelv tudása nélkül azokban polgári igazakat ne nyerhessen. VII. §. Minden Magyarországi pénzek magyar jelekkel, és körülirással veretessenek, és minden egyéb akár polgári, akár katonai Intézeteknél az Ország czímere széleire, a’ magyar körülírás és petsétje használtassák. Minthogy pedig méltán megkívánható, hogy a’ honi törvények által adott kiváltságokban részesülni akarók a’ nemzeti nyelvet tökéíletesen tudják: a’ Karok és Rendek hálás érzéssel fogadják Ő Felségének azon kegyes kinyilatkoztatását, melly szerént ezután csak azok, kik magyar nyelvet tudják, nyerhetnek nemesi, vagy kir. adomány-levelet. 14 13. és 14. Ülés írásai. Julius Ifí. 's 17. 1839. XIV. ORSZÁGOS ÜLÉS. 1839. észt. Julius 17kén. 28-dik SZÁM ALATT. Harmadik Válasza a'Méltóságos Fő Rendeknek Gróf Ráday Gedeonnak országgyűlési Követté lett választatása tárgyában. Nem találtak a’ Felséges Fő Herczeg és Méltóságos Fő Rendek^utóbbi Izenetjökben sem a’ Tekintetes KK. és RR. olly indító okokat felhozva, mellyek Ö Cs. kir. Fő Herczegségének, ’s a’ M. lő Rendeknek előbbi válaszukban kifezett nézeteiket erejükből kivették, vagy akármelly' részben meggyengítették volna; — ’s miután a’ második izcnetben felhívott törvények eránt jeleideg úgy nyilatkoznak a’Tettes KK. és RR.: hogy a korábbi törvények és esetek felhívásával, nem akarnak az 179",ki 13dik czikkelynek terjedelmes fejtegetésébe bocsátkozni; () Cs. kir. Fő Herrzegsége s a M. lő Rendek is ragaszkodnak előbbi nézeteikhez, "s az országgyűlési rendszert megállapító törvénynek határozott rendeletéhez. Osztoznak egyébiránt Ő Cs. kir. Fő Ilerczgsége ’s a’ Méltóságos Fő Rendek, a’ T. Karoknak és Rendeknek kijelentett azon értelmükben: hogy az 1715: 14dik 1723: 7dik és 182%: 5dik czik-
