1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 12. országos ülés
\ ' 24-dik SZÁM A L A T T. a) Izenete a’ Karok és Rendeknek Közép-Szolnok Vármegye Birtokosai által benyújtott folyamodás tárgyában. 12. Ülés Írásai. Julius 15. 1839. Közép-Szolnok Vgyék 901 birtokos Nemesei ide A) alatt mellékelt folyamodásukban előterjesztik, hogy noha Megyéjük az 1832/fldik észt. 21dik czikkely által Magyarországhoz visszaosatoltatott, és ezen törvény rendeléséhez képestő Felsége k. k. Levele által a’jelen Országgyűlésére meghivatott, — még is a’ Követek választása végett a’ f. e. Junius 20dik napjára kitűzött Gyűlés a' Fő-Ispán által, mielőtt megnyittatott volna, bizonytalan időre elhallasztatváu, és az igen nagy számmal a’ törvény rendeletének, és a’ meghívó kir. Levélnek megfelelni kívánó szándékból Zilahon, a’ Gyűlés tartásának helyén egybesereglett megyebéli nemesség önkényesen szét küldetvén, eképen a’ Megye, a’törvény és kir. Parancs ellenére a’ Fő-Ispán által választási jogában meggátoltatott. — A’ folyamodók által közbejárásért kéretvén meg az Ország Rendei: és a’ Karok és Rendek magok is forron óhajtván a’ közös magyar honhoz vissza kapcsolt Részek képviselőit minél elébb körükbe látni; — ezen előterjesztést O Felségének figyelmébe ajánlani kívánják, és Ő Felségét egyszersmind megkérni, hogy az említett Gyűlés elhalasztásának okait megvisgáltatni, és kir. legfelsőbb hatalmánál fogva az akadályokat, mellyek az 1836dik: 21dik törvény végrehajtását és meghívó kir. Parancsának tellyesitését gátolhatnák, elhárítani méltóztassék. A) A’ Nemes 3íagyarországi országosan egyjegyűit T. KK. és RRhez alázatos panaszos előterjesztése 901 Közép-Szolnok vármegyei birtokos Nemeseknek. Tekintetes országos Karok és Rendek! Minekutánna a' T. KK. és RR. által törvényes utón hozott, és Ö Felsége által is kegyelmesen meg erősített 1832/6ki 21dik Törv. czik. által a’ nemes Magyarországtól 300 évek előtt elszakadott, ’s az óta politikai tekintetben a’ testvér nemes Erdélyországhoz tartozó Megyénknek visszacsatíása törvényes határozattá vált: áldva a’ köz jóról gondoskodó kir. kegyelmet, ’s hódolva a’ rendes utón költ törvény szabályainak, nagy készséggel gyülekeztünk őszve f. e. Junius 20ra mint Megyénk Fő-Ispánya M. idősb B. Vesselényi Farkas Ur által kitűzött határ napra Megyénk Gyűlése helyére Zila M. városában O Felsége szentséges parancsolatja következésében, és a’ T. KK és RR. kebelébe küldendő Követek elválasztására. Minekelőtte e’ kötelességünket hiv jobbágyokhoz illő engedelmességgel teljesíteni módunk és alkalmunk lett volna, olly körülmények adták elő magokat, mellyeket mint a’ felséges kir. Parancsolat tellyesitését gátló, és bennünket ez okból méltán botránkoztató okokat nagy elszomorodással ugyan, de még is kéntelenek vagyunk orvoslás, és jövendőbeli eltávozíatás végett, a’ T. KK. és RR. eleibe terjeszteni e’ következendőkben: Iször minden hű jobbágynak egyáltalában kötelessége lévén a’ törvényes kir. Parancsnak hódolva engedelmeskedni, a’ tisztviselők nem csak ki nincsenek véve ezen kötelesség alól, sőt véleményünk szerént, nékiek kettős kötelességük az; úgy mint jobbágyoknak és tisztviselőknek: ennek ellenére mély fájdalommal tapasztaltuk, miképen a’ Gyűlés kihirdetése, és kitűzött határ napja közti időben magok a’ megyei Tisztek nyilvános ösztönzés, serkentés, és reávevés által a’ megyebéli birtokos atyánkCai közzül igen sokakat arra vettek, és oda hajtottak, — mi szerént a’ felséges kir. Parancs megvetésével, és a’ szabadon hozott országos törvény kijátzásával Követeket választani, és küldeni ne akarnának. Innen következett: 2szor Azon szomorú, ’s Megyénkben eddigelé soha sem történt eset, hogy a’ Gyűlés helyére sereglő nemes hazánkfiai közül némellyeket, kik a’ kir. Parancs tellyesitése mellett nyilatkoztak; azok, kik a’ Tisztviselőktől el voltak csábítatva, az úton megtámadván, veszedelmesen megvertek, és egybetörtek. Sszor Illy megelőző körülmények után egybegyülve az igen számos megyei Nemesség véleményét, mint szokás; ártatlanul, és minden csend háboritás nélkül még a* Gyűlés előtt való nap nyilvánította, — mégpedig egymássali közlekedés, egymás közti értekezés, és érett megfontolás után a’ megelőzőt csábításnak ellenére oda nyilvánította, miképen a’ királyi Parancsnak engedelmeskedni, és a’ T. RRhez képviselő Követeket küldeni kész lenne; de 4szer Feltetszvén a’ Gyűlés tartására előre kihirdetett Junius 20ik napja, megdöbbenve látta az egész Megye Nemessége velünk együtt a’ Vgye Tanácsháza oldalára kifüggesztett egy darab papirosra azt irva, hogy Gyűlés nem lészen. E’ véletlen látáson felindulva, Megyénk előkelő nemesei közül nagy számmal díszes követségbe mentek a’ M. Fő ispán Úrhoz okát kérdeni a’ törvényellenes tettnek, ’s egyszersmind annak visszavonását, és a’ kihirdetett Gyűlés megtartását jogszerüleg kívánni» Országggul. Írásai. 11. Kötet. -