1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 38. országos ülés
1 September 2G. IS39. 17 ft. xr. ha két marha — 30 ha három „ _ lő ha négy „ • • 1 — ha öt „ • * 1 15 ha hat „ • • 1 30 hafon felől pedig minden marhától . — 15 — 4 Ha az egy igás szekérnek terhe egy mázsánál, a’ két igasé kettőnél, a’ három, 's többi igásé pedig három mázsánál többet nem nyom, akkor a’ marha úgy tekintetik, mintha üres szekeret vonna, különben pedig mint terhelt vonótól fizettetik. — k) Azon szekerek, mellyek borral, mustal, máslással, serrel, pálinkával, ’s egyéb illyes kereskedésben előforduló szerekkel terhelve vannak, nem a’ marha számától, hanem akó szerint fizetnek, és pedig minden akótól l) Minden nagyobb gulya, vagy vágó márkától darabonként ... — 5 Minthogy csalárdság által hasznot keresni szabad nem lenne, azért mind azok, kik fortélyosság által a' hidvámot megrövidítik, hármas vám fizetésén kívül , még a’ netalán okozandó költség megadására is köteleztetnek. 9-szer A’ Buda Pesti közt állandó hídhoz megkívántaid Rendőrhatóság a' mondott két Városok által gyakoroltatván, e’ részben ezek valamint az Ország igazgatósága is, a’ megkivántató pártfogást, nehézség, és minden fizetés nélkül nyujtandják: — a* hid vám fizetésre, ’s ebből eredő személyes viszonyokra, valamint a’Buda és Pest városok, és részvényes Társaság közt támadható kérdésekre nézve mirrdazáltal, kiki törvénnyel kijelelt Birájának hatósága alá fog tartozni. — ío-szer Sem hajó, komp, vagy csónak, sem gőzhajó, sem akár mi más névvel nevezendő átjárási eszköz, a’ két Városok határában egyik partról a’ másikra átszállitásúl, a’ részvényes társaság nyilvános engedelme nélkül, pénzért járni nem engedtetek; — ellenben t i-szer Szabad lészen mindenkinek az i566-ik észt. i3 ik törvény czikkely szerint, tulajdonhajóját maga szükségére használni; ha azonban az illyes hajók tulajdonosai a’ hidvám kárával pénzért mások portékáit, vagy idegen személyeket a’vizen áthordanák, ebbeli vétkes tettekért, bajójok elfoglalásával büntettetnek. Az Ó Budaiakra jelen rendszabás olly értelemben terjesztetvén ki, hogy ezeknek helyből t. i. Ó Budáról bérért is szabad ugyan mások portékáját Pestre, vagy Budára szállítani, ellenben ha a’ Pesti határról Budára, vagy viszont pénzért valamit átszállítanak, akkor rendszerint való hidvám fizetésre kötelesek légyenek. 12- szer Valamint a’Budai, ugya’ Pesti Molnárok, minden fizetéstől mentek, valahányszor saját hajójokon gabonáikat, vagy lisztjeiket a’ Danán át szállítják, de az őrletüktől sem kivántathatik fizetés, midőn őrletés végett a’ malomba járnak. 13- szor Nem külömben tulajdon hajóikon minden vám nélkül átszállíthatják a’ lakosok akár hová arató, és nyomtató részeket. 14 szer A’ fa eszközökkel kereskedők, kik hol a’ Pesti, hol a’ Budai parthoz helyheztetik hajóikat, és a’ vásárok miatt a’ Dunán ide ’s tova költöznek, sem hajójoktól, sem a'Dunán leeresztett portékáiktól fizetéssel nem tartoznak. 15 szór Hasonlóul a’ talpok is, minden vám nélkül átbotsáttatnak egyik partról a’ másikra; ha azonban azokon a’ vám kárával mások portékái vagy idegen személyek át szállíttatnának, ekkor a’ tulajdonos a’ talp elfoglalásával büntettetik. 16- szor Azon hajoktól, mellyek a’ Budai, ’s Pesti határban valamivel rakosznak, vagy pedig a’ Dunán másutt rakott teherrel le, vagy felmenvén megállapodnak, vám fizetésre senki sem kónszerittethetik. 17- szer Nem fizetnek végtére azon hajók, mellyek akár honnét jővén, és portékái kirakatván, áruba botsátatnak. íö-szor A’ hajóknak egyik partról a’ másikra való húzása, a’ felállítandó lánczhidon, mint a’ hídnak ártalmas, és a' szabad járás kelést felette akadályoztató, áltáljában eltiltatik, de a’ hid alatti átjárás mindenkinek fizetés nélkül szabadon bagyatik. íg-szer Fenhagyatik a’ részvényes Társaságnak, hogy a' mennyiben ne talán lánczhidon kívül a’ közösülés könnyítése végett, még egy vagy több más hidat , vagy egyéb közösülés! eszközt is idővel felállítani kivánna, ezeken szinte az álló hidra nézve határozott vámot mindenkitől, ki azoknak hasznát venni akarja, szedhesse, a’ hídnak megnyitásáért, és hajók atbotsátásáért azonban semmi fizetést ne követelhessen. — 20‘Szor Megengedtetik a’ részvényes Társaságnak, hogy tetszése szerint, a’ két varos határában, és környékében a'lakosok kényelmére, és gyönyörűségére múlató hajókat, csonokokat, vagy kissebb gőzhajókat is, a’ személyeknek egy partról a’ másikra átszállitbatása, és a' két város legközelebbi tájaira kéj utak tehetése végett, szabadon tarthasson. 12*
