1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
58. Ütik Iratai Xoiemtier 12. 1839. 3 IS i d *Ef*s tiszttel olly meghagyással megbizni : hogy a’ midin Borsod Vmegye a* Közötte, és Abauj Vmegye között Aszaló mezóvárosa, és belső Bocs helysége iránt fenforgó kérdések tárgyában felszóllitana: ezeket az országos Biztosság többi Tagjaival egyetemben elintézni törekedjem. Mielőtt ezen kegyelmes kiküldetésem következtében általam tétetett hivatalos eljárásról jelentést tennék , szükséges hogy a’ fent irt tárgynak mibenléttét, mellyben én azt találtam, alázatosan előterjesszem, és e’ végre, hogy a’ dolog tökéletes öszvehaDgzásban előtűnjék, azide szolgáló Törvények rendeléseit megemlítsem. Ugyan is : Az 1S07 ik évi 28-ik Törvényczikkely azon akadályok, mellyek a’ több Törvényhatóságokban fekvő, vagy bészegellett helységek miatt a' köz dolgok konnányozásában, és kezelésében elő* fordulnak, elhárítására, ’s a’ több Törvényhatóságok körében fekvő helyeknek egyhez leendő kapcsoltatása végett országos Biztosságokat rendelvén: ezeknek azt teszi kötelességükké : „hogy ax illető Törvényhatóságok, és földes Uraságok liihalgatása mellett, akár sikerüljön az illető Törvényhatóságok között az egyesülés, akár nem, a’ dolgot igazságosan intézzék el, ’s az adót mellyet a’ más Törvényhatósághoz adandó részbirtok az előtt más Megyének fizetett, azonJVlegvére, mellyhez kapcsoltatni fog, tegyék által, és a’ következő Országgyűlésére jelentésüket adják be.“ — Egyéberánt valamint ezen törvény oz akkor kinevezett országos biztossági Tagoknak, úgy a’ későbbi úgymint az ]8liy"2-ik évi 4*dik, és az 1827 ik évi ió-ik Czikkelyek, csak a’ kinevezett Tagok közül kihaltak, vagy megaggodtak helyökbe, másoknak kinevezését foglalják magokban. Az i807*ik évi 28 ik czikkelynek felebb előadott rendelése szolgálván tehát az 1832/6-ik évben tartatott országos Gyűlésig, mellyen alkotott 27*ik Türvényczihkelyben újabb utasítás foglaltatik, munkálkodó országos B ztosságnak sinormértékül ugyan azon Biztosság, melly as 1811/2-ik évi kinevezésnél fogva néhai Borsodi Fő Ispány Klubosiczky Jó'sef elnöksége alatt foglalatoskodott, az 1824-ik esztendő December 16 án hozott Ítélete által, az eddigelő Borsod Vármegyéhez tartozott Aszaló mezővárosát, mint beszegellettet, Abauj Vármegyéhez,’ az ezelőtt Abauj határában feküdt belső Bocs helységét pedig, Borsodhoz csereképen kapcsoltatni rendelte. Melly Ítélet ugyan azon. Biztosságnak kiküldött egyik tagja Gróf Scbmidegg Ferencz által az t825-ik esztendő Januarius 12-én Aszalón, ugyan azon hónap i3án pedig belső Böcsön, az illető Törvényhatóságok, földes Uraságok és lakosok jelenléitökben végre is hajtatott. Azonban ezen végrehajtás alkalmával Borsod Vmegye akkori első A1 Ispánja és Kiküldöttségnek elnöke a’ hozott Ítélettel meg nem elégedve azt nyilatkoztatta : hogy miután onnan, hogy belső Bocs helységének részszerint nemesek, részszerint adófizetők által birt állománya öszvesen, és különvéve mennyi légyen? tudva nincsen, az országos Biztosság pedig azt az Ígéretet tette, mi szerént mind a’két Megye portáinak megigazitását, és a’ nemesi telkeknek a'nemesi Felkelés, és Subsidium esetére a’ közelebb tartandó Országgyűlésének ajánlani fogja, kitetszik: hogy belső Bocs helysége Aszaló mezővárosával kotáot sem egy értékben állván, a’ nevezett város Abauj Vmegyéuek olly módon adatott légyen által, hogy annak helyébe Borsodnak belső Bocs helységével csak csekélység juttatót: fentartja magának, hogy ezen setéimének orvosoltatását, azt, hogy nemesi Felkelés, vagy Subsidium esetére ezen terhek a’ mennyire Aszaló mező várossát illetik, Abauj Vármegyére hárítassanak, az Országgyűlésén követelhesse. Abauj Vármegyének ellenben szinte A1 Ispánja ’» követségi Elnöke azt hozta fel, hogy a’ mint az országos Biztosság határozatából is világos ; ezen Megye Aszaló mezővárossával egy transennaÜs helyet, és így az illyen helyekkel járó nagyobb terhet kapott, melly is a’ mennyiben katonai veszteségek 'pótlása forog fen , nem csak Aszaló mezővárosa lakosait, hanem az pgész Megve adózó népét terheli: azért ezen a’ porták tnegigazitásával eszközlendő orvoslás e’ Megye részéről is fentartatott. INem különben belső Bocs helysége három negyed részének birtokosa Gróf Aspermont-Erdödy uraság részéről azt terjesztvén a’ végrehajtó elibe, hogy belső Bocs helysége úgy, mint 62lfz jobbágy telekből álló adatott légyen által , azonban ottan több telkek csak szerződés melletti bánás mód alatt lévén : Abauj Vmegye részéről soha a' dicalis öszveirásba bé nem mentek — egyszersmind azon esetre, ba netalán az említett 62*/^ jobbágyi telkek számába az illyenek is értve lennének, a’ nevezett uraság nevében minden ezen cseréből, ’s annak végrehajtásából származható földes úri jog megcsonkításának ellene mondatott. A’ végrehajtó mind ezekre, jelesén, a’ két Vármegyének kijelentette: hogy mind a’ két részrol előadott észrevételeik az Országgyűlésére tartozván, a’ végrehajtást annyival kevésbbé akadályoztathatják, mivel maga az eljáró Biztosság a’ netalán raegkárosodott félnek jutandó kárpótlás iránti közbenjárását ajánlotta; a’ feljebb említett földes úri ellenmondást pedig el nem fogadván, az ellenmondót ügyével Borsod Vármegyéhez utasította. Eddig terjedvén tehát az akkori országos Biztosság munkálkodása , ugyanaz jelentését az lS25-ik esztendő September 13-án az akkor tartatott Országgyűlésének be is adta, olly vélekedés mellett: hogy miután Aszaló mezővárosát, mint Abauj megyéhez tartozó szomszéd helyek által határának minden részeiben körülvett, és igy valódi bészegellett helyet, Borsod Vmegyé-79* / 1
