1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 57. országos ülés
58. Ülés írásai. November 12-kén. 295 kéziratai, melly eránti szerződésnek eszközlését az utóbbi Országgyűlés alkalmával Nádor Ispány Ő Cs.'sIvir.Fö llerczegsége méltózfatott felvállalni — úgy szinte a'néhai Kovácbich Mártonhátra hagyott iratai és gyűjteményei, valamint a* másutt lehető több olly becses gyűjtemények is, mellyck mint nemzeti érdekeiek, nemzeti kincseknek tekintethetnek, a’nemzet költségein vétessenek meg. Az 1-sőre nézve 0 Cs. Kir. fő Herczegsége Fenséges Nádor Ispány úr tudósítását bevárni , a’ többieket pedig a maga helyén indítványozni szükséges. 123. Ugyan Borsod Vármegye kívánja, hogy miután mind a’ mellett is, hogy az ellenző Törvénnyel következőleg világosan soha el nem törlött 1486-dik esztendei 61-dik Czikkelynek 2-dik és 3-dik szakaszai azt rendelik, hogy a' Megyék közdolgaik, ’s javaik elóvitelére megkívántaié költségek a’ nemesekre is a" Vármegyék Közönségei által kivettethessenek, ’s a’ nemesek azokat megfizetni tartozzanak, mind legfelsőbb Helyen, mind az 1 S3^-ki Országgj ülése által az az elv állíttatott fel, hogy a’Vármegyéknek nem jussok, melly szerént közrendeletcket (Statuta) alkothassanak arra, hogy a’ kobclekbeli nemesekre fizetésbeli terheket háríthassanak, ki nem terjesztethetik — alkotandó Törvénnyel határoztassék meg legalább az, hogy azon Vármegyék, a' mellyek munkával, és erkölcsi javítással egybekötött fogházakat építeni szándékoznak, "s építeni kéntelenek , az e’ végre niegkivántató költségeknek egy részét a’ keblükbeli nemességre is egy a' végre kihirdetendő Közgyűlésen kötelezőleg kivethessék, és bé is szedhessék. Az egészre nézve nem pártollathatik, a‘ dolgozó házakra nézve pedig a'büntető rendszer felvételére , ‘s kidolgozására halasztandónak véli a’ Küldöttség. 126. Békés Vármegye az előhaladás, és azon méltányos tekintetből, hogy a’ kik nemesi terhekkel rendszerint megróvatnak, egyszersmind a’ nemesi jusokban is részesíttessenek — azt kiváltja, hogy különben a’ megyei közvetlen hatóság és bíróság alatt lévő Ilonoratiorok tisztválasztási tehetőséggel felruháztassanak. A’ Vármegyék elrendeztetéséhez tartozván oda halasztatik. 127. Lgocsa Vármegye kívánja: hogy békesség idején a’ katonák utak csatornák készítésére 's más közhasznú munkálatokra fordittassanak. A’ kívánat az előladott átallyánosságban nem pártoltathatvan, egyes esetekben pedig a’ Kormány széki utón eszközöltethetvén, a* Választmány e’ részben Törvényhozatala szükségét nem látja. 128. Szinte Ugccsa Vármegye a’Báró Prényi és nemes Újhelyi nemzetségeknek a’ Márrnarosból szállított kamarai sótól hajdanában fizetett, de a1 zendülések alatt elveszett vámbeli mennyiség visszanyerése eránt régtől fogva tett, és ismételt kérelmére kegyelmes királyi Választ kíván — valamint szinte Ulászló Király által a' Nagy Szőllósi B. Catholica Egyház felsegélésérc a’ Mármarosi só oknákból bizonyos mennyiségű só kivághatására tett alapítvány helyre állítása tárgyában, az utolsó országgyűlési felterjesztés következésében való kívánságát jsmétli. Ezen tárgy már a' múlt Országgyűlésén országosan szorgalmazandónak nem találtatván, az akkoriban előadott okokból a’ felterjesztendők sorából jelenleg is kihagyatik. — 129 Ugyan azon Vármegye a’hüségtelenségi perekre nézve csak szokáson épült, ’s nem Törvényen alapult rendszer iránt az országos Küldöttség munkáját felvétetni, vagy ha ez nem lehetne, e’ pontra nézve minden esetre Törvényt alkottatni kíván. — Ezen tárgy jelenleg a' két Tábla közti tárgyaltatás alatt van, egyéberánt fontosságára nézve a’ kívánat az orságos KK. és BB. figyelmébe ajánltatik. 130. Zemplén Vármegye előadja: hogy a’ törvényesen hozott ítéletnek végrehajtását nem csak felfüggesztő , de átallyán fogva megszüntető és elenyésztő udvari Parancsok is szoktak kiadatni, ’s még a’ főben járó perekben is gyakran olly módon változtatik meg az Ítéletek kiszolgáltatásának rendes útja: hogy a' szabott büntetések a'legfelsőbb Helyről kiadott udvari rendelések által, minekelőtte a' büntetésre Ítélt felek annak legkissebb részét is kiáltották átalján fogva elengedtetnek — melly már az 1830-dikiak közé bevett, és országosan felterjesztett sérelmeknek orvoslását újonnan sürgetvén , egyszersmind a’ visszafoglalást rendelő Parancsolatoknak kiadását tiltó 1619-ki 45-ik Czikkelynek foglalatját megtartatni ’s megujitatni kívánja. Hogy Törvény elleni Parancsolatok ki ne adódjanak, és ezek által a’ törvénykezés rendje meg ne zavartasson, az országos Küldöttség is törvényesnek látja, s a5 törvénytelen Parancsolatok ellen a' sérelem ü Felségének már fel is adatva lévén, eránta való Választ bevárni szükséges. — A’ Fejedelem megkegyelmczői joga azonban Törvényben gyökerezve lévén, annak gyakorlatában a’ Küldöttség sérelmet nem lát; a’ mi pedig a’ visszafoglalási Parancsok eránt tett elődást tárgyazza; arra nézve egyes eset fel nem hozatván, a' Törvény rendeleté pedig e’részben világos lévén, annak kívánt megújítása szükségét fenforogni nem látja a’ Küldöttség. 74 *
