1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840

1839 / 57. országos ülés

258 58. Viés írásai. Xoeembtr Vl-kén 1839. a’ Közgyűlésben kijelentett ártalmas elv állitlatik fel, hogy törvényes Elnök Által félben szakait tólag is eloszlatott Gyűlést folytatni nem szabad — hanem azon kivül egy részről Balogh János, minden előrebocsátott vi’sgálat nélkül, egy a’ Megyében állítólag létező pártoskodás Főnökének állíttatik, más részről négy érdemes kedvességben álló és kötelességüknek minden részbe meg­felelő, ’s bűnös tettnek még csak gyanújával sem terheltethető Tisztviselői Tag hivatalától azon­nal felfüggesztetik; ezen az l R. g-dik czímjével Öszve nem férő rügtönös felfüggesztésnek , és éppen hivatalukban egész készségű férfiak polgári lételük megsemmisítésének orvoslását a’ Me­gye Rendek O Felségétől kérték ugyan, de orvoslást nem nyervén, miután azon kegyelmes ki­rályi Leirat egyéb részeiben is sérelmes lenne, nem külomben a’ Megye abbeli határozatát is, hogy az Elnöknek Jegyzőkönyv hitelesítése előtt a' Gyűlést eloszlatni nem lehet — megsemmi­sítő legfelsőbb Rendeletek is e’ Megyének , sőt az egész Országnak alkotmányos állását sérte­nék, 8 a’ municipalis rendszerrel üszvegyeztethetok nem volnának, Bars Vármegye mind eze* két úgy, mint országos sérelmeket orvoslás végett előterjeszti. A’ mi Bars Vármegye előadásának első részét illeti, az, hogy a' Magyar Helytartó Tanács utján a’ Megyének olly határozata, mellyet az Gyűléseinek a’ hozatott végzések meghi­­telesítése előtti eloszlatása ellen való biztosítása végett élő törvényre hivatkozólag al­kotni szükségesnek tartott, megsemmisittetett, sem az 1723.- 58-dik türv. czikkellyel, melly mi előtt a' Gyűlés eloszlana , előbb a’ Jegyzőkönyvet megbitelesittetni ren­deli , sem a’ Megyék alkotmányos állásával, és a’ törvény engedte ön körűkbeni szabad rendelkezhetésekkel öszveegyeztetheto nem lévén, a’ Küldöttség ezt sérelemnek esméri ugyan, és Ö Felsége eleibe terjesztendonek véli, más részről azonban, miután tagadhatatlan volna az is, hogy csak ugyan lehetnek és vannak olly esetek, mellyekben maga a’ jó rend és köz csend fentartása vagy éppen veszedelmes erőszakoskodásoknak megelőzése az Ülés, sött Gyűlés eloszlatását megkívánják, hogy illyetén esetekre nézve se a' Közönség az Elnök önkényének kitéve, se az Elnök az illő rend fentartá­­sára szükséges módok használatában kelletén túl megszorítva ne legyen, maga a’ ta­nácskozás méltósága fentartása tekintetéből is szükségesnek tartja a’Kiküldöttség, hogy ezen tárgy a’ Vármegyék elrendezése erántí rendszeres munkálatból kiemelve, országo­san felvétessen, és azon határvonal, melly között ezen elnöki hatóság gyakoroltathatik, még a’ jelen Országgyűlésen törvény által nyilván kiszabattasson — A’ második része Bars Vármegye előterjesztésének pedig még kormányszéki tárgyaltatás alatt lévén, mt előtt e’ részben az Országgyűlése lépéseket tenne, előbb eránta O Felsége kegyelmes Rendeletét bevárni szükséges. 26. Vas Vármegye azon sérelmet terjesztvén elő : hogy jóllehet a’ kebelebeli Guori helység eránt folyt, ’s a’ megyei Törvényszéken is megvizsgált arányosító pernek birtokon belőli fel­­lyebbvitele végett kiadott Nádorispányi birói Parancsolat azon okból, mivel az abban alapul fel­vett kitételek valódiaknak ntm találtattak, a’ Megye polgári Törvényszéke által tisztelettel félre tétetett; — még is Ö Felségének az 1837: 1U12 szám alatt költ királyi kegyelmes udvari Paran-1033 csolatja által az illető Irományok felkérése, és a' fentebbi környülállásnak a' Megye részéről történt feljelentése után — az Alpereseknek a* helyett, hogy a’ birói Parancsolat feltételének a’ kiszabott törvényes úton leendő kivivására utasítattak volna, — és minden törvényes ok meg­említése nélkül, egyedül a' fenforgó körülmények tekintetéből — az érintetett arányosító per­nek az 1729: 28-dik törvényczikkely 14-dik §-sa szerént csak a’ törvényszéki ítélet végrehajtása után vitethetnek fellyebb, és miután az i&2z/6: 16-dik törvény szerént, a’ törvényes legfelsőbb Bírák is ítéleteiket okokkal támogatni tartoznak, — hasonlót a' Magyar Királyi Kancelláriától is megkivánni lehetne, — Vas Vármegye tehát ezen sérelem előterjesztésével törvény által kí­vánja eszközöltetni, hogy a’ nagyobb Udvari Kanczellariából ennekutánna törvényekkel ellen­kező Parancsolatok csupa kegyelemből ki ne adassanak, hanem a’melly Parancsolatok kiadat­nak is, azokban azon világos és törvényes okok, mellyeken alapittattak, nyilván felhozat­­tassanak. 1 Miután illyetén esetekben az egyik félnek adott kegyelem, a’ másik terhével járná, a Kül döttség Vas Vármegye által előadott fentebbi sérelem folytában Ö Felséget megkeren­­dónek véli , hogy hasonló birtokból való áltkiildő királyi Parancsolatokat törvényes okok nélkül ki ne adatni, és azokban is az indító okokat miudenkor világosan kité­tetni méltóztassék. 27. Po’sony Vármegye a* piaczi és vásári rendelkezések gyakorlásában Po Sony \arosa áltál elkövetett hatalmaskodás következésében hozott megyebeli határozást feloldozó Parancso-

Next

/
Oldalképek
Tartalom