1839-1840 Irományok 2. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 13. országos ülés
13. Vies írásai. Julius Ifí /839, 9 1715: 3dik czikkely erejénél fogyást az örökösödés joga a’ felséges uralkodó házból születendő mind a’ két nemen lévő magos ivadékira által ruházva találtatnék — Ő Felsége a’ korona Örökösökről szölló 1550: 5, 1509: 33, és 1572; 2dik Törvényczikkely szellemében azon nevelési rendet a’ Herczeg Aszszonyokra is kiterjeszteni kegyeskednék: valamint hogy e’ részbeni óhajtásaiknak tellyesitése jövendőre egy különös törvény czikkelybeu biztosíttassák. 2szor Miután az országos tanácskozásokban a’ nemzeti nyelv divatozik, és törvényeinkre nézve az 1832/«: 3dík Törvényczikkely erejénél fogyást ezentúl a’ magyar szerkezet az eredeti, következőleg a’ két szerkezet közt előfordulható kétség eseteiben a’ latin elhatározó prővel úgy sem bírna, — tellyes igazságon sarkalténak hiszik a’ Karok és Rendek azon kivánatukat, hogy a’ törvények jövendőben egyedül magyar nyelven szerkesztessenek, sőt ebből természetesen foly abbéli kivánatuknak nyilváuyos igazsága is, hogy nem csak a’ Felírások — mellyek érdekében igazságos kivánatukat már külömb Izenetben kifejezték, — hanem a’ kegy. kir. meghívó Levelek is, valamint az Országgyűléséhez intézni szokott fejedelmi Előadások, a’ kir. mindennémü Levelek, és Válaszok, mint az alkotandó Törvények országgyűlési szokott kútfejei és alapjai szinte egyedül magyar nyelven készíttessenek és adattassanak ki; — Törvénykönyvünknek hiteles magyar fordítása pedig egy e’ végre rendelendő Választmány által eszközöltessék; ezeken felül a’honi nyelv további előmozdítására leghathatósabb eszköz az, ha a’Törvények végrehajtása is, vagyis a’ kormányzás szinte magyar nyelven megy; ehezképest 3szor Szükséges, hogy az országnak minden Kormány- és Itéló'székei valamint egyházi Hatóságok is hivatalokat magyarul folytassák; minél fogva a) A’ kir. Helytartó Tanács az ország minden Törvényhatóságaihoz magyarul küldje, nem csak Intéző, de Körleveleit is, és magyar, nem pedig mint némelly esetekben tapasztaltatott, latin borítékban bocsássa azokat a’ Törvényhatóságokhoz; b) Az 1832/6: 3dik Törvényczikkely 2dik és 3dik §sza rendelete, mármost kötelezőleg terjesztessék ki oda, — hogy ezentúl minden világi, avagy egyházi ítélő Székeknél a’ törvénykezés egyedül magyar nyelven nem csak vitettethessék, hanem határozottan csak azon nyelven vitettessék: szintén a’ hiteles Helyeknek kiadásaiban a’ kiadott oklevelek ugyan eredeti nyelvükben, mellyben tudniillik szerkezteitek, lemásolva mindazonáltal kizárólag, és egyedül honi nyelven szerkezendő hővezetés és befejezés mellett adassanak ki, az eddig latin nyelven kezdett perek is a’ Fő-Törvényszékeknél mind a’ bírák, mind a’ felek által magyarúl folytatassanak. c) A’ kir. udvari Kamara, melly eddig a’ latin és német nyelvhez ragaszkodik, minden ágaira nézve az 1830: 8dik törvényczikkely rendelése alá vétessék, és mivel csak a’ tellyes kiterjedésű sikeresités élteti a’ törvényt; d) Mind a’ II.-Tanács, mind pedig a” k. udv Kamara a’ maga alattvalóira — különösen pedig a’ bányászi, só, harminczad, posta, erdészeti ’s más gazdasági, úgy zálogházi hivatalokra is egy arány a’ törvény rendszabását szigorúan foganatba vegye, valamint hogy mind a’ két Fő-Kormányszék hivatalos köre alá tartozó bár minémü számadások is, úgy az országos pénztár kezeléséről készítettek is csak magyar nyelven vezettessenek; ezen Rendelet a’ magános földes Urakra is, a’ mennyibe számadásaik hivatalos utón előfordulnának, kiterjesztetvén. e) Méltó aggodalmat gerjeszt a’ KK. és RR. ^ hogy a’ magyar véghelyi katonaság egészen német lábra állíttatván, ’s az ausztriai törvénykönyv rendszabásai által kormányoztatván, már olly helyhezetben áll, hogy magát mindegy magyarnak sem tartja többé: a’ további rósz következések megelőzése tekéntetéből kívánják, hogy a’ magyar törvények tüsténti behozatalán felül a’ véghelyiekre is egyáltaljában kiterjesztessék a’ magyar nyelv. f) A’ magyar Ezredeknél a’ kormány szavak magyarosittassanak ’s az örökösödési háborúig divatozó szokás szerint magyarul adassanak; továbbá a’ mint már U Felsége 183tídik észt. Aprilis 24kén költ kegyelmes kir. Válaszában részéről a’ szükséges intézkedéseknek meghagyását megígérni méltózlatott, a’ magyarországi hadi Kormányszékeknek, nem különben a" várak és ezredek kormányainak, és minden honi katonai intézetnek kötelességül tétessék: hogy ne csak elfogadják a magyar irományokat az ország Törvényhatóságaitól (mire tudniillik a’ kir. H.-Tanács Békés és Gömör V gyéhez intézett levelében az 1830: 8dik czikkely szorítani akarta) hanem a Törvényhatóságokkal egyáltaljában magyarul levelezzenek, sőt az egész katonaságnál a" magyar nyelv behozattassék, és a’ Fő-Hadikormányzótól kezdve csak azok alkalmaztassanak, kik az 1830: 7dik és 8dik törvényczikkely következésében nem csak magyarul tudnak, de születésükre nézve is magyarok; — egyébként pedig a’ többi örökös tartományok Törvényhatóságaira nézve azon rendszabás állíttassék fel, hogy vagy mind a’ két részről deák nyelven legyen a’ levelezés, vagy pedig ha azok eredetű nyelvűkhez ragaszkodnak, viszont a’ magyar Törvényhatóságoknak is hazai nyelven írott Levelezéseiket és úti Leveleiket elfogadni tartozzanak. Országgyűlés írásai II. Kötet. :J
