1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 3. ülés
4 '1. Lies Írásai. Juri. 6. Ab extus. 7271. 451? Sacrao, Caesareae et Regio-Apostollcae Majestatis, Domini Domini Clcmcntissimi, nomine, Serenissimo Archidtici, Reverendissimis, Reverendis, Honorabilibus, Spectabilibus ac Magnificis Magnificis item, Egregiis et Nobilibus, nec non Prudentibus ac Circumspectis Inclyti Regni Hungáriáé, et Partium eidem adnexarum Dominis Statibus et Ordinibus, qui vel in persona, vel etiam ablegationis munere fungentes, nomine Principalium suorum pro praesenti generali Diaeta Regni, per altefatam Suam Majestatem Caesareo-Regiam clementissime indicta, congregati sunt, consignandum. Ex Officio. (L. S.) III. ORSZÁGOS ÜLÉS. 3-dik S Z Á M ALAT T. 1839. észt. Jun. 17-kéti. a.) Javallatta a’ KK. és RR. által Gróf Ráday Gedeon Pest Vármegyei Követnek képviselői Tisztje tellyesítésétől Királyi Rendelettel lett elzárása tárgyában a* Fő Rendekhez küldendő Izenetnek. Forrón óhajtotta a’ Nemzet, a'jelen Országgyűlésének minél előbbi üszvebívását, mert súlyos sérelmeinek orvoslását ’s keserű aggodalmainak megszűntetését, ettől várta; — szép reményeket tápláltak keblükben a" bon polgárjai, mert meg valának győződve: bogy a’ Fejedelem 's Nemzet közötti kültsünös bizodalom újra erősed ve , a’ baza közboldogságára, a’ nemzeti jóllét emelésére sok hasznos intézkedéseket fog tenni a' Törvén) hozásnak gondos előrelátása. — Azonban már már első kezdetben is egy újabb sérelem neveli a1 KK. és RR. keblüknek fájdalmát 's a’ szép reményeket csükketve még sulvosobbá teszi aggudalmukat; első felszólások is fájdalmas panasz; mellyet Ö Felségének Atyai kebelében fiúi bizodalmnmal kiönteni, mindenekelőtt orvoslásáért esedezni, polgári és törvényhozási kötelességük egyaránt parancsol. Ugyan is folyó év Május S-káróI érkezett Pest Vármegyéhez egy kegyelmes Királyi Rendelet, mell) ben Gróf Ráday Gedeonnak azon Megye által országgyűlési Követté lett választása Törvénybe ütköző inerénynek mondatik, csak azért, mert az, a’ Királyi Fiscusnak felperessége alatt becsiilelvesztési perbe van idézve, ’s az említett Megyének meghagyatik hogy helyette más követet válasszon, mert fellépésének meggátlására, a* szükséges intézetek már megtétettek. Váratlan és sérelmes ezen Királyi Rendelet minden tekintetben; Pest Vármegyének törvényesen megválasztott Küvetje Gróf Ráday Gedeon ellen még csak a’ por van folyamatban, de az Ítélet kimondva nincs , a’ vád pedig még nem clinarasztás. Ezen Királyi Rendelet a hazának egy szabad polgárját, törvényes polgári jussaitól megfosztva büntetéssel illeti, — mielőtt az törvényesen kihalgatva, Ítélet által elmarasztva vólna, és pedig ugyan azon büntetéssel, mellyet az elmarasztás esetében, csak a' Bíró mondhatna ki ellene. Sértve vannak ez által Hazánknak sarkalatos Törvényei, különösen a’ 111-ik könyv I-ső részének 9-ik czímje, az I192-ki ll-ik, 12-ik, az 1723-ki 5-ik és 1711-ik évi S-ik Czikkelyek, azon Törvények, mellyck senkit kihalgatás, és bírói elitélés előtt büntetni nem engednek, azon alap törvények, mell) ek nélkül polgári szabadság, személyes és vagyonbeli közbátorság fel nem álltainak. Sértve van továbbá ezen Királyi Rendelet által a Haza eggyik Törvényhatóságának szabad választási, ’s országgyűlési törvényes jussa, mert a’ Királyi Rendelet a’ szabad választást, mellyet Törvény adott, Törvény oltalmaz, ’s csak Törvény korlátozhat, keskenyebb határok közzé akarja szorítani, mint a’ mellyeket a" Törvények különösen l(32á-ik évi G2-ik és 1723-ik évi 7-tk Czikkfl)ek kiszabtak: midőn Pest Vármegyének megtiltja, hogy azt küldje az Országgyűlésre mint képviselőjét, kibe bizodalmát belybeztette, kinek választását törvény nem tüioGa, — s ekkép korlátolja azon Megyét, jussának gyakorlásában, ’s gátolja törvényes kötelességének teljesítésében. Sértve van az országgyűlési testületnek függetlensége is, midőn annak Tagjai felelt a’törvényes szabad oltalom elmelőzésével, 's nem Törvénnyel ’s bírói Ítélet mellett, hanem ló Parancsolat
