1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
Auszug
V t Fenmarad meg, hogy az 1790-ki Nagy Méltóságú Küldöttség által említett azon kötelességről szóljunk, melly szerént a’ polgárok hajdan az ágyúk vagy is bombardák vitelére köteleseknek állíttattak: hogy a' szabad királyi Városok a' régi időkben ágyúkat vittek magokkal a’ táborba, az tagadhatatlan, de nem \ittek jobbágyi szolgai kötelességből, hanem vitték mint katonák tulajdon saját fegyvereiket, a" mellyekkel mások még akkor nem bírtak, a’ már fentebb idézett 1459-dik évi 2dik czikkely szerént : labores belli (ergo non serviles) sustulerunt. f) Vitték későbbi időkben a’ királyi ágyúkat is, de csak hazafini huzgoságból, mert a' kötelesség az lőG.ídik évi I ldik rzikk. szerént a1 Jobbágyokat illete \olna, Ifiknek azonban vasatlan szekereik ^sgyenge lovaik e’ végre nem használtathatlak; hogy pedig az ágyúk vitele nem szolgai munkának, hanem tiszta hazafiságnak tekintetett, világosan mutatja az 1599dik é\i 27dik czikkely, melly igy áll: 2. Confidit tamen sua Maiestas Caesarea ac Regia, quod fideles Status et Ordines Regni per publico Patriae suae bono (sicuti hactenus laudabiliter fecerunt) necessitate ita exigente, dictam vecturam pro posse ipsorum prompte ac benevole adiuturi et promoturi sint.u Mind ezekből tehát bátran állíthatjuk : hogy a’ szabad királyi Városoknak az ingyenes szolgai munkáktól ‘s igy a’ forspontozási kötelességtől való kiváltságok nem puszta száraz önkényes szokásból, hanem valódi alkotmányos elvekből eredeti, 's azon szabadságaik közé tartozik, mellyeknek fentartását Magyarország Királyai az Inaugurale Diplomákban már négy száz esztendők óta ígérték, ’s mellyeket (jobbágyi hódoló tisztelettel s köszönettel említjük) az 1729dtk évi Országgyűlésén g), a’ többi privilegiált Rendek által tett erőltetett törekedések mellett is mind ez óráig feltartottak ! Megváltozott ugyan az idők jártával hazánkban is a’ katonai rendszer alkotmányos alakja, a‘ gyászos Mohácsi veszedelem után az Ország nagy része, sok Uradalmak, szabad királyi Városok a’ Török pusztító igája alá jutottak, az Ország Zászlósai 's a’ Városok Bandériumai elvesztek 's lenni megszűntek, a’ fenmaradoti Urak és Városok a’ Haza védelmére immár elégségesek nem lévén, külső segedelemre volt szükség, melly is (regulata militia) rendezett katonaságból állott, kinek is segítségével boldog emlékezetű I. Leopold uralkodása alatt menekedett meg az Ország a' Török vas járma alól, de egyszersmind meggyőződött arról, hogy hazánkban is állandó rendezett katonaságra t an szükség, mellynek felállítása az 17 15di k évi Sdik Czikkely szerént rendeltetett. A” szabad királyi Városok ezen uj katonai rendszer mellett is alkotmányos hajdani kötelességeiket más alakban ugyan, de pontig tel ly esi ti le mai napiglan; mert a’ belső veszedelmek alkalmával fegyverrel védik sriikség esetében magokat, városaikat ’s mind azokat, kik nálok oltalmat keresnek; a’ külső ellenség ellen pedig a’ hajdani szokás szerént pénzen fogadott gyakran gyiilevész nép helyett most saját véreket, gyermekeiket állítják Királyaik zászlói alá, 's azok tartására ’s egyéb szükségeire adót fizetnek, mellyel a’ legrégiebb Privilégiumok ^s Törvények szerént nem tartoztak *'), tellyesítik ezen kötelességeiket minden vonakodás és zúgolódás nélkül, mert a’Király és hazáért fegyvert viselni, ’s a’ haza és Király védelmére adót fizetni nem szolgai, hanem hazafiúi kötelességének tartják: de illyr hűségesen tellyesítvén a’ Király és Haza eránti alkotmányi kötelességeiket a' polgárok, úgy hisszük, méltán kérhetik: hogy jussaikkal ók is nyugalmasan élhessenek ’s legalább az Ország alkotmányával egykorú személyes ki\áltságaik kétségbe, kérdésbe ’s fejtegetésbe ne vonassanak. Ugyan azért mi alól írottak, mint a’ polgári Rend Követjei a’ Nagy Méltóságú Küldöttségnek azon nézetében, mintha a’ városi polgároknak a’ forspontozási szolgálattól való kiváltsága kétséges gyakorlatból származott volna, meg nem egy ezhetvén, azon javaslatját sem fogadhatjuk el, hogy a' polgárok a' forspoot szolgálatot más szolgálattal váltsák fel,’s a’ forspontos Jobbágy oknak ingyenes szállásolására Törvény által szórhassanak. Költ Pesten Mártius 7kén 1S39. Sál/ István ni. I. szabad királyi Székely-Fejérvár Városa Birája, mint országos Követ. Dienes István, ni. k. szabad királyi Eperjes Városa Bírája, mint országos Követ. Körber János, ni. h. szabad királyi Újvidék Városa Birája, mint országos Követ. Geréntsér Janos, m. k. szabad királyi Szeged Városa Birája, mint országos Követ. f) Kóváchich Vestigia Comitiorum, Mat hi as 1458 f Bartfensibus): „totis vestris viribus ac omnibus ingeniis vestris bellicis------campum tenere posit is.‘‘ Praelati et Barones Regni H Budae cum IWaiestate Regia constituti 1490 (Bartfensibus) „hortamur amicitias vestras, velint ad requisitionem suae Maiestatis cum universis Gentibus et ingeniis xestris parati etc. V a g n e r Analecta Comitatus ISáros iMathiasde Anno 14$3 „quatenus cum omnibus hominibus et familiaribus vestris personaliter insurgere et cum omnibus instrumentis bellicis specialiter vero bombardis et pixidibusad obsidionem castrorum Újvár et Sáros-------et illa obsidione cingere debeatis.“ — Uladislaus (Cibiniensibus).de 149l „ut statim cum Gentibns, Ingeniisque ac tolis viribus vestris insurgatis.“ — NX. et electi \ obiles 5 Comitatuum 1526 (Bartfensibus) „ut quamprimum D. 5 estrae cum ea qua maxime possunt multitudine hominum, et cumingeniis, tormentis, pulveribus, ac caeteris omnibus bellicis apparatibus in auxilium veniatis etc. g) Diarum Comitiorum 1728/9. h) Privileginm B e I a e IV. Civitati Tyrnaviensi elargitum deAnno 1267--------„aluero Camerae nostrae etc.“----------concessimus, ut ab omni praestatione taxarum, contributionum quarumlibet in perpetuum sint immunes et exempti.“ C a r o 1 i I. Decreti §, 19. et 2l.
