1839-1840 Irományok 1. • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar és Csehországoknak e' néven Ötödik Apost. Királyától szabad királyi Po'sony városába 1839-dik esztendei Szent-Iván havának 2-dik napjára rendeltetett Magyarország' Közgyülésének Irásai / Pozsony / Nyomattatott Belnay, Wéber és Wigandnál / 1839-1840
1839 / 5. ülés
5. Lilét //utal. Jan, 20. 9 mint Képviseltjét, kibe bizodalmát helyheztette, kinek választását Törvény nem tiltotta, 's ckkép korlátolja a^oi» Megyét jussának gyakorlásában , gátolja törvényes kötelességének teljesítésében. Sértve van az országgyűlési testületnek független állása is, midőn annak Tagjai felett a" törvényes szabad oltalom elmellőzésével, s nem Törvénnyel, nem bírói ítélet mellett, hanem főbb Parancsolat által rendelkezik a’végrehajtó hatalom, mellynek korlátjait az 1700-dik és 1701-dik évi 12-dik Czikkely határozottan kiszabta; sőt veszélyeztetve van a’ Törvényhozásnak, a’ Nemzetet illető része, melly pedig a’ polgári Alkotmánynak alapja, ‘s lényeges feltétele, mert ha az országgyűlési Köv eteknek választásuk , és törvényhozási állásuk, tisztán, függetlenül 's minden parancsoió-hataloni törvény elleni befolyásától menten nem tar tátik, az egész képviselői rendszert veszedelem fenyegeti. Mély hódolattal tiszteljük a’ Törvény által kiszabott Királyi hatalomnak szentségét, de törvényhozási független állásunkban kenteiének vagyunk kijelenteni, hogy az mint végrehajtó hatalom csak oll)‘ Törvényt hajthat véghez, melly valósággal létezik;—'s mint a’ törvényhozó hatalomnak része Törvényt, egyoldalúig‘s az Ország Rendéinek kirekesztésével nem alkothat.— Azért is a’ felhívott Királyi kegyelmes Rendeletet mi legsúlyosabb sérelemnek tartván, egyszersmind azonban biztosan remén) Ivén, hogy Felséged az 1827-dik évi 3-dik Czikkelynek ama szavait: hogy t. i. ,,akár a Király, akár az Ország jussai csorbíitatuak, a1 századoki gyakorlat által megszentelt ősi Alkotmánynak roskadoznia kelletik'* Királyi és Atyai szívén hordozza, Felségedet arra kérik, hogy e sül) os sérelmet minél előbb tettleg orvosolni, ‘s a' Nemzetnek abból eredő szorgos aggodalmát kegyelmesen megszűntetni méltóztassék._ A’ kik egyébaránt 's a’ t. 7-dik SZÁM ALATT. Izenete a’ KK. és RRnek a’ M. Fó Rendekhez, a’ Felírásoknak egyedül Magyar Nyelven leendő szerkeztetése eránt. A Karok és Rendek a' nemzetiségből, mellynek egyik leglényegesebb kiegészítő része a’ ho ni nyelv, és a’ nemzeti ön állásból eredő igazságos köz kívánatnak ismerik azt, hogy a' Nemzet bonni nyelven járuljon törvényes Fejedelméhez, és valamint Felséges Urunk az Ország köz kivánatához képest bonni nyelven történt megtiszteltetésében megegyezni kegyeskedett, úgy abban sem kételkednek a’ KK. és RR., hogy egyedül magyar nyelven felterjesztendő alázatos felírásaikat is kegyelmesen elfogadni roéltóztatik ; atyafiságos bizodalommal felszóllít ják tehát a’ Mélt. Fő Rendeket, hogy e’ részben velők kezet fogva, ü Csász. Kir. Fő ílerczegsége Országunk Nádora tisztelettel megkeressék, mi szerént az országos Felírásoknak egyedül magyar nyelven leendő felterjesztése iránt, a' Nemzet közkívánatát felséges Lrtink eleibe terjeszteni, és annak kegyelmes elfogadását oily módon, mint ez a’ tisztelkedó szónoklatoknál megtörtént, hathatósan eszközleni méltóztassék; mire a’ KK. és RR. Ő Cs. Kir. Fő Ilerczegségét a maguk részéről is ezennel tisztelettel és bizodalommal megkérik. — 8-dik SZÁM ALATT. Az országos Naplónak megbirálására Kinevezetteknek Jegyzete. Dunán inneni Kerületből: Marczibányi Antal (Trenchén), Bittó Benjamin (Posony), Andrássy Jósef (Esztergom), és Szentiványi Anselm (Núgrád) Vármegyék Követei. Dunántúli Kerületből: Nagy Pál (Sopron), Kocsi Horváti; Sámuel (Veszprém), Deák Fcrencz (Zala), és Somsich Miklós (Somogy) Vármegyének Követei. Tiszán inneni Kerületből: Bernáth Sigmond (Ungh), Bárczay Jósef (Torna), Zsedényi Eduárd (Szcpcs), és Gróf Péchy Emánuel (Abauj) Vármegyék Követei. Ország gyűl. Írásai I. Kötet. 3
