1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 151. ülés
(528 CLÍ. országos ülés. M.ijns 10-kén 1840. vánságot ft’ Mélt. Fő-Rendek okkor, midőn a* T. KK. és Minek e’ tárgybnni első izcneliiket vetlek, tanácskozás alá vévén, az e’pontra adott válaszukban ekként nyilatkoztak: hogy a' T. KK. és Iliinek e’ pont alatt nyilvánított elveiket általánosan magukévá nem tehetik, 's annálfogva óhajtanak, hogy a’ T. KK. és Rl{. ezen pontnak ama’ részére nézve, melly a’ törvényszéki delegáltál illeti, az országos Küldöttség véleményében, melly e’ részben a’ történetet a’ múltra nézve maga állapotában hagyván, jövendőre nézve törvény általi gondoskodást ajánlott,— elfogadni szíveskednének; — más részről pedig nem ellenzették azt, hogy noha az illy nemű büntető-perekben a’perbeli költségek megtérítése az igazságon alapul, mivel azonban ezt rendelő törvény nem létez, Heves Vármegyének kívánsága e’részben is, úgy mini állnia elóadatott, 0 Felsége eleibe terjesztessék. — A’ megállapodást tehát ezen szavak: .,ugy mint állnia előadatoll“ — döntik el. Minthogy pedig a’ Megye által az a’ kívánság adatott elő, hogy az illy delegatiók és marasztalások jörendóre nézve megszüntessenek, ’s ezen előadott kivánatot oda, mintha a’ Megye azt kérte volna hogy Ö Felsége a’ költségek és napibérck iránt tett marasztalást megszüntetni inéltóztassék , magyarázni semmikép se’ lehetne, a’ Mélt. Fő-Rendek elöbbeni izenetiik mellett továbbá is megmaradván, a’ felterjesztéshez olly módon, a’ mint azt a’ T. KK. és RR. most kiterjeszteni kívánják, nem járulhatnak.“ — Nádor O es. kir. Fensége: Mivel az országgyűlés végén vagyunk, a’ T. KK. és RRnek csak röviden és minden okoskodások elmeilözésével kellene megizenni: hogy a’ Mélt. Fő-Rendek elöbbeni nézeteik mellett megmaradnak. Országbírója Majlálh György: Ha méltóztatik megengedni cs. kir. Fenséged: talán jó lenne szóval megizenni, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek döbbeni nézeteik mellett megmaradnak. (Helyes !J Nádor O es. kir. Fensége: Továbbra haladván az idő, az ülés ezennel eloszlatik. l'gjane1 napon a' X* Karoknál és Itendekuél is országos ülés tartatott. CLI. ORSZÁGOS ÜLÉS. az <»iiNZi<.niii t.iA i;i.\öh.*•»;<; i: alatt. Május 10-kén 1S40. délutáni 1'/, órakor. Tárgy: Szóbeli izenele a' KK. és Minek a' vakok, siketnémák, tébolyodonuk, műegyetemi és kisdedóvó intézetek iráni. — Szinte szóbeli izenele o’ KK. és Minek a' Hajdú Kerület elrendezése iránt. — VlI-ik izenele a’ KK. és Minek a' sérelmek és kívánat ok tárgyában. — Izenete «’ KK. és Minek a’ k. kir. előadások 1-sö pontja iránt Majus 9-ról költ k. kir. leirat tárgyúban. — Törvényjavaslat a’ Koronaőr megrálaszlása iránt. — A' k. kir. előadások S-ik pontja iránt kiküldendő Választmányhoz a' T. KK. és Mi. Táblájától nevezett tagok névsora. — Fehrási javaslat a' Dunát a" Tiszával összekapcsoló csatorna iránt Majus 6-ról hölt k. kir. leirat tárgyában. Sióbeli igenetek. iránt. Országbírója Majlálh György: Az Ttélömestcr ur néhány izeneteket fog előadni. Királyi személynöki Itélómester Zalay Alajos jelenté: 1) Hogy a’ T. KK. és RR. tanácskozásba vévén a’ Mélt. Fő-Rendek válaszát n’ vakok, siketnémák, tebolyodottak, műegyetemi és kisdedóvó intézetek iránt: azt végezték, hogy a’ Mélt. Fő-Rendeknek azon kivánatában, hogy minél kevesebb számú Választmányok neveztessenek ki, megegyeznek. 2) A’ Hajdú Kerületre nézve a’ T. KK. és RR. a’ Mélt. Fő-Rendek nézeteihez hozzájárulnak. — 3) A‘ sérelmek 11-ik osztályabeli 17-ik sérelemre nézve a’ T. KK. és RR. egy újabb izenetet küldöttek által, melylyet a’ nevezett Itélómester azonnal felolvasa. (Maradjon !J Országbírója Majlálh György: így tehát a’ Mélt. Fő-Rendek elöbbeni nézeteik mellett magmaradnak. Fő-Pohárnokmesler Gróf Keglevich János: ügy mint sérelmet nem, de úgy mint kivánatot fel lehet terjeszteni. «enet k. Nádori Itélómester Szögyényi László olvasá izenetét a’ KK. és RRnek a’ k. kir. előadások 1-sö pontja ir. előadások , i-pö pontja iránt Május 9-ról költ k. kir. leirat tárgyában. Gróf Desseirffy Aurél: Azon kezdem nyilatkozásomat, hogy a’ T. KK. és RR. által tervezett felírás felterjesztését nem ellenzem: azonban csupán azért, mert a Mélt. Fő-Rendek a minap egy, hasonló elveken épült felírásba már beegyeztek. Felszólalásom czélja csupán az: ezt a’ kérdést, melly felett a’ depopulnrizálás száraztó szele fojt, a’ maga tisztaságába visszaállítani. A’ törvényhozás tereméinek az igazság palotáinak kell lenni. — Kettőre alapítják a’ T. KK. és RR. felírásukat, melly mind kettő teljesen igaz. Első az: hogy az Országtól függ, hogy ajánlataihoz ön belátása szerint feltételeket kössön; ez senki által se’ tagadtatik: de igaz az is, hogy a’ feltételek czélszerűsége, kivihetősége felett a’ Fejedelem és a’ Nemzet közt értekezések folyhatnak, és ez az út, melyben a’ dolog mostan van. — A’ másik az: hogy az adott szónak szentnek kell lenni, és hogy az állítandó ujoncznnk semmi tekintetben sem szabad más állapotba jönni, minta’ raellyről állításakor tudott: ezt kívánja a’ bizodalom fentartása, ezen feladás azonban megvan fejtve, mihelyt tudtára adatik sorshúzáskor az ujoneznak, hogy a büntetésnek illyen neme, és jelesen miért létez. így állván a’ kérdés, mellőzni kell itt a’ bizodalomsértes tekintetét, és az egész feladás nem egyéb, mint katonai törvényhozásnak feladása, melly történetesen es csak azért targyaltatik itt, mivel kapcsolatban áll olly valamivel, mit az Ország feltétel gyanánt kötött a maga Ajánlásához. — Ha hadisereget állít fel egy Nemzet, gondoskodnia kell azoknak elkerüléséről, mik egy hadiseregnek fenlelét veszedelineztetik. Első helyt áll ezek közt a’ szökés. Vétek az, és pedig undok vétek, mintázta 1. KK. és RR.
