1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 150. ülés
CL. országos ülés. Május 9-kén 1840. 025 Wzctciinet a' dologra nézve soha nem nyilatkoztattam, mert azon meggyőződéssel vagyok, hogy a’ helyeket meg- Fciirásíj»h.-ilározni, azoknak alkalmatos voltukról ítéletet hozni, a’szükséges adatok nélkül czélszerűen nem lehet, ezeket pedig'tóiörvt'nytk megszerezni senkinek sem olly lehető, mint magának a’ Kormánynak ; mert bár mit mondjunk, itt a" vélekedések többet iranl' kevesebbet mégis localis nézetekből erednek, és azon közönséges szempontból nem is tekinthetők egyes individuumok által, mint azt a' Kormány az egyes adatok megszerzése után teheti. Ez vélekedésem. Egyébiránt a’ T. KK. és RB. kívánságára nézve — valamint felebb mondám — azt tartom, hogy azt most se tartóztassuk. — Mi ezen tárgy első részét illeti: miután a többire rcáállottak <•»’ Mélt. Fő-Rendek, nem látom, miért ne állanának erre is. ( Helves !J NádOl* O CVS» kir. Fensége: E’ szerint a’ Mélt. Fő-Rendek megegyeznek abban, hogy a’ KK. és RR. előterjesztése Ö Felségének felküldessék. Olvastatott : felirási javaslat a’ mezei rendőrség tárgyában. Feiirísi ja-Eö- Tárnokmester Jídró Eötvös Ignács: Az ítéletet felebbvinni szabad az ifélöszékre, de csak birtokon kívül.vas,at a, ,ue Gróf Andrássy György: Miilón ezen tárgy tanácskozás alatt volt, bátor voltam meg nem nyugvásomat tárgyában, kijelenteni, s akkor kénytelenségból a’ többségnek engedtem. — Most már inkább Ő Felsége kegyelmes leiratához tartom magamat, és kívánom, hogy inkább ebben egyezzenek meg a' T. KK. és RR.; mert ha hitelességgel csak azok ruháztatnának fel, kik a' Szolgabiró állal vétetnek be, bizonyosan a’ többiek legkisebb hitelességgel sem fognának birni; és igy a’ Szolgabirák beavatkozását inkább csak a* csősz eleresztésére kívánom szorítani, ex illő principio Juris, hogy mindenkit becsületesnek kell tartani addig, inig az ellenkező róla be nem bizonyodik. Koronaőr Gróf Teleki József: A’ földesúri jusokat fen kivonom tartani: de épen ezen elvből menve ki, inkább ragaszkodom ahhoz, mit a KK. ésRR. előadtak, ’s most átküldenék, mint a’ kir. leirathoz: mert a* kir. leirat jobban látszatik korlátozni a földesúri jogokat, midőn azt engedi a’ Szolgabirónak, hogy valamelly csősznek elbocsáttatását sürgetheti. Szabad, a KK. és RR. javaslata szerint, a’ földesurnak a’ csőszt elbocsátani akkor, mikor neki tetszik, ók csak azt kívánják, hogy a’ csősz hiteles legyen, t. i. hogy a’ Szolgabiró által meghitelesíttessék. Országbírói Itélóinester Dókus László olvasd az 1832/6 : 31 törvényezikkely által Krassó Varmegye,/sl"fle^ II*en*t Erdélyország és a' véghelyi vidék közt fenforgó határbeli v illongások tárgyában nevezett országos biztossági jelcntés-va-iai: határié tett ll-ik izenetét a’ KK. és RRnek, az e tárgyban javaslóit felírással, mellyekre nézve észrevétel nem lévén — Yár°\ibank Olvastatott IV-ik izenete a' KK. és RRnek a’ 7 szöv etséges Bányavárosok törvényszékeinek elrendezése tárgyában. iie"et Nyürai Fóispány Báró Mednyánszky Alajos: Arra vagyok bátor a’ Mélt. Fő-Rendeket kérni, hogy azon njaviros nyilatkozás a’ Naplóba menjen, miszerint a’ Áléit. Fó-Iíendek döbbeni nézeteiknél megmaradnak, (Helyes !J Olvastatott továbbá ll-ik izenete a1 KK. és RRnek az 1830-ik évi 5-ik törvényezikkely szerint az Or- Il ik ,iienet , . n , - , , , r . r , , . cs felírás az szagtol elszakasztott és visszanyert Készeknek visszncsatolasa iránt kinevezett Biztosság tudósítása tárgyában, az e’Ors*ágtól eltárgybani felírás-javaslattal együtt, mellyeknek tartalmában a’ Mélt. Fő-Rendek is megnyugodtak. — Végre »csie”**”«*Ugyanazon Itélömester olvasd III-ik izenetét a’ KK. és RRnek Bars Vármegye közönségéhez érkezett k. szaosatoUsa tárgyában kir. leiratok tárgyában, (Maradjon!J m-ik ízenct Gróf Erdődy Sándor: Csak azért szólalok fel, hogy itt köz egyessé» ne látszassák létezni. — Én dübbiaenbiatrf‘ nézeteim mellett megmaradok, itt sok nemes büntettetett előbb, mintsem kihallgattatott, ’s köztudomáuyra vau, b.TM. hogy ugyanazon decretnmbaii, mellyel a’ kir. Biztos kineveztetett, a’ kérdéses tisztviselők hivatalaiktól is felfüggesztettek ; ’s igy azt tartom, a’ kir. Biztos azok iránt vizsgálatot nem is tehet. Gróf Pálfjy József: Szintén előbbi nézeteimhez ragaszkodom. Gróf Zichy Ödön: En is döbbeni nézeteim mellett maradok. Országbírója Majláth György: Ragaszkodom én is döbbeni előadásomhoz. (Mindnyájan.') Gróf Teleki László: En is ragaszkodom döbbeni nézeteimhez. IVulor Ő cs. kir. Fenségre: Az Itélömester ur a’ T. KK. és RRnek szóval jelenteni fogja, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek döbbeni nézeteik mellett megmaradnak. Királyi személynöki Itélömester Zalait Alajos olvasd ll-ik izenetét a" KK. és RRnek, a’ vakok, siketné- R-;k lzenct mák, tébolyodottak, műegyetemi és kisdedóvó intézetek iránt. tárgyában. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz; A’ dolog érdemét tekintve, megegyeztek már a Mélt. Fő-Rendek is, hogy ezen intézetek elrendezése iránt adandó javaslat kidolgozására országos Választmány küldessék ki; de mély bölcseséggel méltóztatolt már akkor figyelmeztetni bennünket Ő cs. kir. Fó-IIerczegsége az Ország Nádora arra, hogy habár illy országos Választmányok szükségesek is, azokat mégis arány nélkül szaporítani nem lehet, mivel minden iliyen Küldöttségnek munkálódása költséggel van összekötve, meg pedig olly pénzalapból fizetendő költséggel, melly többnyire minden pénz nélkül szűkölködik, ’s azért tovább is felszólíttatni kívánom a’ T. KK. és Iliiét, hogy ha már több tárgyak iránt kivannak is Választmányokat kiküldetni, legalább azoknak mindegyikére több tárgyakat bizni szíveskedjenek. Úgy látszik, a’ KK. és RR. megmaradnak azon minapi nézetük mellett továbbá is, hogy különös Választmányok neveztessenek. Nem akarok én itt terjedelmesebben ereszkedni azon általános észrevételekbe, inellyeket a’ KK. és RR. felhoznak az iránt: hogy kívánatos, vagy szükséges is az, hogy minden országos Választmányhoz különös tagok neveztessenek; mert hogy igy a' kitűzött országos czél jobban elérettetheiik, csakugyan tagadni nem lehet; de vannak más, az ellenkezőt javasló nézetek is, és az emberi életben az többnyire ügy van, hogy egyik nézetet a’ másikért fel kell áldozni, valamikor mind a’ kettőt elérni nem lehet. A’ jelen esetben a’ tárgyat sem tartom ollyannak, hogy külön Választmányt érdemelne. Azonban ha hozzájárul Ő Felségének jóváhagyása, részemről annak különös Választmányra való bízását sein ellenzem. Teniesi Gróf Tihanyi Ferencz : A’ Mélt. Fő-Rendek utolsó izenetükben csak az iránt szólították fel a' KK- és Iliiét, hogy egy Választmányra több tárgyak bizattassanak. Ezen felvilágosítást válasz-izenetbe tétetni kívánom. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Figyelmeztetem Ó Méltóságát, hogy a’ KK. és RR. a’ másik részre is felelnek a’ viszon-izenet kezdetén, hol egyenesen és határozottan kimondják, hogy minden tárgyra különös Választmányt kívánnak rendeltetni, __ ezután felelnek azon okra, melly üzenetünkben volt érintve, t. i. az 1825-iki példára hivatkozólag; és igy kár lesz a’ KK és Iliiét e’ részben másra felszólítani, mint, hogy ók is az 1790-iki országgyűlés példáját követni szíveskedjenek. Nádor O cs. kir. Fensége Í Az ítélőmester ur a’ Mélt. Fő-Rendeknek ezen nézetét rövid izenetbe foglalva a’ KK. és RRnek általviendi. vi-ik tarnet Ugyanazon Itélömester olvasá Vl-ik izenetét a’ KK. és RRnek a' sérelmek és kivánatok tárgyában. é« kivonatok Fő-rendi Napló. /. Kötet. 157 tárgyiban.
