1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 149. ülés
■ CXMX. országos ülés. Majus 8-káu 1840. Il ik izCnrt n’ honosítás tárgyában. jVárior Ö es. klr. Fenséges Mi véleményük a' Melt. Fő-Rendeknek?— Gróf Dvsteicffy Aurél: Úgy tartom, a’ többiek iránt nincs kétség, csupán Freiburgról lehet szó. .Midőn ilt először volt ezen érdemes férjfiú kérdésben, hitelesen jelentetett itt az, bogy a folyamodó honfi, és igy nem hay.afiiisittathatik, hanem azoknak sorába tartozik, kik armal s által segíthetnek magukon. Nem úgy állott t. i. a’ dolog, int Báró Flöddniggekre nézve, ezek a’ Hazában született külföldi mágnások, mint üljenek armalisért híjába folyamodnának, és igy reájok nézve a’ hazafiusítás az egyetlenegy mód, mclly által biztosított polgári állásra szert tehetnek. Mivel azonban a’ Freiburg iránti körülmény nem hivatalosan, hanem csupán hitelesen volt tudtunkra adva , azt válaszunkban meg nem említettük. Most az a’ kérdés: hogy a’ Mélt. fő-rendi Tábla döbbeni határozatánál meg kivan e maradni? — ni Fő-Lovász mester Gróf Batthyány Imre: Most is azt mondom, ne akadályoztassuk a’ dolgot; mert például több magyarok Becsben születtek, és azért mégis magyarok maradtak; és igy Freiburg is azért, hogy Pesten született, még nem magyar. Koronaőr Gróf Teleki József: Én voltam az, ki a’ múltkor alkalmat adtam arra, hogy országos Választmány kinevezése hozatlassék javaslatba, az elvek meghatározása végett; — de a’ KK. és Bitnek azt elfogadni nem tetszett, azt mondván, hogy az eddigi elvek szerint fognak ezután is a’ honosítás tárgyában intézkedni. — Mi Freiburg Kapitányt illeti: ezen család három, vagy négy generation keresztül Magjarországon lakott, ’s nem volt nemes, az illy család soha sem vétethetik be indigenának, illyeseknek más módjuk van érdemek által maguknak nemességet szerezni; ’s igy, miután tudva van, hogy Freiburgnak nagyapja is itt született, az eddigi elvekkel nem tudom megegyeztetni, hogjr az illy embernek indigenatus adassék. (Helyes!^) Xatlor Ö es. kir. Fensége : Freiburgra nézve ezen észrevétel fog a’ KK. és RRnek jelentetni. Báró Mallencloit Gottfriedre nézve: Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Ezen folyamodóra nézv e itt különös észrevétel elő nem fordult; miután a’ KK. és RR. őt ismételve ajánlják, én részemről elfogadom, de szavazat nélkül, (Helyes!—Elfogadjuk !J Gráf Desscxrffy Aurél; Messeyre nézve a’ szavazatjog iránt már történt határozat: igy csak a’ taksáról van kérdés. !Vá«lor Ő es. kir. Fenséget Ezekhez képest az Itélőmester ur rövid izenetet fog készíteni. il-ik víUsr. Ennek következésében az Itélőmester a’ Mélt. Fő-Rendeknek válaszát azonnal feltévén, azt meghitelesítés a’ honosítás , (Hi-yában. vegett felolvasa. Tengcrmelléki Kormányzó Kiss Pál: Azon kifejezést: „az előbbi válaszunkat lámogaló“ kihagynám, hanem csak általánosan azt mondanám, hogy a’ Mélt. Fő-Rendeknek volnának több észrevételeik. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Ezen szót: „is“ kívánom hozzátétetni. Tengcrmelléki Kormányzó Kiss Pál: Nekem, ha szólani szabad volna és kellene, nem annyira az döbbeni izenelre, mint arra, mi itt felhozatik, volna észrevételem. Koronaőr Gróf Teleki József: Csekély véleményem szerint nem az határozza el, hogy valaki itten lakott, hanem hogy nemesi joggal a’ külföldön fel volt e ruházva, vagy sem? — így azt kellene mondani: „az ollyanok, kik külföldi nemességgel fel lévén ruházva, nemzedékeken keresztül itt laknak.“ (Helyes!) K’yitrai Föispány Báró JHednyánszky Alajos: Ki kell mondani, hogy honfiakra a honosodás ki nem terjesztethetik; mert itt az a’ lényeges különbség, hogy a’ honfiak más módon nyerik meg a’ nemességet, mint indigenatus által. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: Igen messze megyünk; mert tudjuk, hogy Magyarországban már többen száz évek óta laktak és bírtak akkor, midőn később azután honosíttattak is. Nyitrai Föispány Báró Mednyánszky Alajos: Ezen nehézséget eloszlatja a’ szerkesztésbe teendő azon kifejezés : „nem - nemes honfiuk Gróf Szapáry Miklós; Nem tudom, mi értetődik ezen kifejezés alatt: ,,alapúi szolgáig“ itt csak szokásról lehet szó. Fö-Tárnokmesler Báró Eötvös Ignácz: A’végzésnek törvényes alapja van; és igy megmaradhat a’ kifejezés. Koronaőr Gróf Teleki József: Úgy lehetne kifejezni, mint azt Ö Excellentiája a’ nyitrai Föispány mondotta : „’s itt meghonosodtak.“ Gróf Teleki László: Nekem e’ tárgyban lényeges megjegyzésem ugyan nincsen, ’s nem igen bánom, akár igy, akár másként történjék a’szerkesztés: de azt mégis világosan kívánnám kifejeztetni, miszerint csak az nem nj’erhet illy utoni polgárosítást, kinek nemzetsége generatiókon keresztül már Magyarországon lakott, és ott tökéletesen meghonosodott. Gróf Erdödy Sándor; Azon elvet látom a’ szerkesztésben kifejtve , hogy csupa lakással meghonosodik valaki nálunk. Koronaőr Gróf Teleki József: A’ honosodásra nézve azon elvet ismerem, hogy a’ nem-nemes itt lakás — vagy itt születés által, a’ nemesember pedig csak indigenatus által honosodhatik. Fö-Tárnokmesler Báró Eötvös Ignácz: (j Méltóságát, aggodalmának megszüntetésére, figjelmeztetem azokra, mik a’ nem-nemesek honosítása iránt 1802-ben országosan végeztettek, mikor az összeírás alkalmával raeghatároztatott, hogy az, ki 10 évig az Országban lakik, és nem-nemes, ’s annak világos jeleit nem adja, hogy itt lakta mellett is külföldi akar maradni, — magyar polgárrá váljék. Gróf Desseicffy Aurél: Azt kell a’ válaszban mondanunk, hogy mindnyáját elfogadjuk, Freiburgot kivéve. Núrior Ö rs. kir. Fensége: Ezen izencttel az Itélőmester a’ KK. és Hithez át fog menni, ’s minthogy a’ tegnapi ülésben a' T. KK. és RR. felszólítására a’ repartitionalis Választmány elnökségét elvállaltam, az Itélőmester ur a’ T. KK. és RRnek tudtokra fogja adni, hogy ezen Választmány este 6 órakor összeülend. — Ugyanezt ezennel tudtokra adom a’ Mélt. Fő-Rendeknek is. — Egyébiránt, tárgyalásainkat befejezvén, a' T. KK. és RR. elegyes ülésre fognak meghivatni. Az országbírói Itélőmester nem sokára visszatérvén, jelenté: hogy a’ T. KK. és RR. a Mélt. Fő-Rendek izenetéhez a’ honosításra nézve hozzájárultak. igj ane' napon a’ T. Karoknál és Kendeknél Is országos ülés tartatott,
