1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 141. ülés
CXíil. országos ülés. Aprilis *2J-kén 1^40. 530 nem kcp/.ellretem ! — Ha népszeríisitni, democratizálni akarunk, kezdjük otl, liol a’józan okossággal megegyezik. — isiimethoao«ihclyes leend, ha egykor lerontalik ama’ közfal, melly azokat, kik törvényén belől vannak, elválasztja azoktól, kik törve- ,4sok in,ntnyen kívül állanak: — helyes, ha olly intézkedések tetetnek, mellyek által a' Verbőczy ,,Populus“ szavának értelme az egesz valóságos nepre kiterjesztetik; — de egy felső házat democratizálni akarni!! — azt, minek eletelve az aristocratia, — mi az aristocratiával együtt áll fen, vagy bukik, — democratizálni akarni!!! — ez olly szörnyeteges (monstruos) egy eszme, hogy képzeleteden, mikent férhessen meg bárkinek is agyában! — Az előadottaknál fogva tehát — mellőzve mind azon szemelveket, kik a’ honosítás által csupán nemesi jogokkal ajándékoztatnának meg, mivel reájok nézve nincs általános észrevételem, — azokra nézve, kik a‘polgárosítás által úgy, a" mint javasoltatik, egyszersmind e’ Főméltóságú Tábla tagjaivá válnának, azon indítványt vagyok bátor tenni: miszerint izentessék vissza a’ T. KK. és RRnek, hogy ezen személyeket a .Mélt. Fő-Rendek el nem fogadhatják mindaddig, mig nem lesz köz megállapodás az iránt, hogy a‘ Fő-Rendek táblájául ülés és szavazat joga a’ honosítástól egészen elkiilönöztessék, ’s abból, haho.y egy külhoni Gróf vagy Báró meghonosíttatott, még ne következzék az, hogy ő egyszersmind a" fő-rendi Táblához tartozik, — kivéve, ha erről a1 honosítási czikkben világos említés tétetnék.— Ezen indítványom némi tekintetben az eddigi gyakorlaton is alapul; mert ha a’ honosítási régibb ezikkeket megtekintjük, úgy látjuk, hogy némellyek világosan üléssel és szavazattal, mások pedig a" nélkül vétettek be: reményiem tehát, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek véleményemet nem találandják helytelennek. Gróf Erdőd;/ Sándor: Az előttem szóló Gróf Teleki László kimerítette a’ dolgot, és az általa kifejtett elveket magamévá teszem, csak némelly észrevételt akarok hozzá tenni. Először is érintem a’ külföldi Ilerczegeket, Grófokat ’s Bárókat; ezek közül, ha törvénykönyveinket megtekintjük, látni fogjuk, hogy számosán cum voto kapták az indigenatust, számosán pedig sine voto; nevezetesen csak két törvényt hozok fel, tudniillik az 1713 és 1723-iki törvényeket; — az 1713-iki 130-ik czikk szerint a’ sabaudiai Ilerczeg Ödön cmn roto et sessione kapta meg a’ honosítást, ugyanazon országgyűlésen a‘ következő czikkben az elhiresedett Heister és más több Bárók és Grófok — összesen tán 24 — honosíttattak meg minden votum és sessio nélkül. — Azt mondhatná talán valaki, hogy nem illendő egy országgyűlésen egy törvényezikkben kitenni: hogy cum voto et sessione kapják meg a honosítandók az indigenatust, a’jövőben pedig sine voto et sessione. Ez nem áll; mert példáúl az 1723: 123 türvényezikkben a’ Stahrenberg Grófok cmn voto et sessione \étettek be, Gróf Kinszky pedig az utána való czikkben minden votum és sessio nélkül honosíttatott. Ebből tehát világos az, hogy nekünk jogunk van, egyiket cmn voto és sessione, másikat pedig ezek nélkül honosítani, !s ez utóbbi bevétel értetik akkor, midőn a’ votum- és sessiórul a törvényben semmi említés nem tétetik. — Részemről Gróf Teleki László Ő Méltósága indítványához hozzájárulok, s a’ KK. és RRet felszólíttatni kivánom az iránt: hogy ezen honosodni kívánó tagokat sine voto et sessione fogadjak el. — A’mi a’ taksát illeti: arra nézve az az észrevételem, hogy az 1687-ben 1000 darab aranyban állapíttatott meg, 54 esztendő múlva, azaz az 1741: 41 türvényezikkben a’ taksa 2000 aranyra emeltetett; igy 54 esztendő múlva tapasztalta a törvényhozás, hogy a’taksára nézve semmi arány nincsen; azóta, hogy ezen taksa megállapítlaiott, egyszázad folyt le, ezen idő alatt a pénz becse annyira változott, miszerint tudjuk, hogy ezen summán akkori időben 10 faluból álló uradalmat lehetett venni. En tehát felszólítandóknak vélném a’ KK. és RRet, hogy ezen időszakhoz s a’ pénz mostani becséhez arányzott taksát indítványozzanak. Gróf Teleki Sámuel: Gróf Teleki László Ő Méltósága indítványához hozzájárulok, ‘s arra nézve egyáltalában nem kivánom, lrogy valaki vokssal és üléssel ezen Fő-Tábla tagja lehessen, ‘s voks nélkül is csak azokat kívánom honosíttatni, kik maguknak különös érdemeket szereztek, s a’ Hazába nagy értékkel jönnek be, ’s ez által az ipart előmozdítják. Gróf 1 iczay líéder: Minthogy jónak és tanácsosnak nem találom, hogy a’ KK. és RR. az országgyűlésnek ezen Tábláját valami 20 német vokssal szaporítsák: Gróf Teleki László indítványát fogadom el. Gróf Andrássij Károly: Egyetértek Gróf Teleki László O Méltóságával. A’ históriából és tapasztalásból azt látom, hogy egy felső Táblának, ha azt akarjuk, hogy méltósága legyen, és magas hivatásának megfeleljen, szükséges, hogy tagjai vagy nagy hivatalt viselők, vagy érdemteljes névvel összekötve, nagy vagyonúak legyenek. — Annál inkább pártolom Gróf Teleki László indítványát, minthogy az Ország annak ususában volt; mert sok családokat tudok, mellyek a’ törvényben mint indigenák ben állanak, de regalist soha sem kaptak, a’ nélkül, hogy az Ország reclamált volna, — mert ha az reclanrilt ’s azt mondotta volna, hogy nekik regalis competál, akkor más volna helyzetük; de sem egy, sem más nem reclamálván, hallgatólag az mondatik ki, hogy voks nélkül fogadtattak be; — de mi is jönne ki abból, ha olly idegenek, kiknek Hazánkban érdekük nincsen, ezen Táblánál az Ország közdolgairól velünk tanácskoznának? Ennek legrosszabb következéseit látom, sőt ha még őket befogadnák taksa nélkül, utoljára ezen Tábla csupa corteskedésre jutna, és egész szabolcsi restauratio lenne belőle. — Mi a’ taksát illeti: azt hiszem, hogy itt is valami zavar uralkodik; mert az ollyan, kinek vagyona van, kinek itt felesége, gyermekei és érdemei vannak, hogy az egész taksát fizesse, látjuk, hogy ritkán történik, s nem volna helyén ezekre nézve a’ honosítást annyira neliezítni, inkább könnyíteni kivánom az ollyanokra nézve, kik részt vesznek az Ország javaiban. — Én tehát a’ taksát maximumnak nézem, és csak az által kivánom lefizettetni, kinek épen semmi merituma, de demerituma sincs; ’s igy ha látjuk, hogy hajlandó a’ Nemzethez, ’s elég vagyonnal bir, vegyük be egész taksával; — de egy minimumot is szeretnék megállapítani, ’s erre nézve soknak tartom a’ fél taksát, hanem csak 500 forintot határoznék, hogy épen cassánk üres ne maradna, ’s mellette a’ honosítandók nagy kárával ne járna; mert én az illy indigenáknak ajtót nyitni kívánok azon circumspectióval, mellyet Gróf Teleki László 0 Méltósága előhozott. Gróf Szapáiry József: En is kivánom, hogy bizonyos elvek határoztassanak meg; — az, ha valakinek Magyarországból való felesége van, nem elég érdem a’ honosításra, — úgy az sem, ha a’ magyar katonaságnál szolgait; mert e’ tekintetben reciprocitás nincsen; ’s igy csak azokat kivánom honosíttatni, kiknek különös érdemeik vágynak, vagy kik gazdagok, és pénzt hoznak ide, s ezen elvből kiindulva fogok a mai ülésben voksolni. — Gróf Teleki László () Méltósága indítványát el nem fogadom, mert azt kivihetőnek nem látom; de ha mégis a’ két rossz között kellene választanom: inkább azt fogadom el, mint az izenetet. Koronaőr Gróf Teleki József: A" most szőnyegre hozatott kérdés érdeméhez: hogy mind azok, kik külföldön bárói, grófi, vagy herczegi czímmel vannak felruházva, a’honosítás által egyszersmind ezen Tábla tagjaivá ne neveztessenek ki, — bővebben szólani nem kivánok, minthogy a' dolog ki van fejtve, és csak azt nyilatkoztatom ki, hogy magam is osztom azon aggodalmat, hogy ezen Tábla méltósága tagjainak módnélküli szaporítása által idővel csökkenést szenvedne; s igy óhajtóm, hogy ebben valami zsinórmérték jövendőre szabattassék. De annak sem vagyok ellenére, hogy már most mindjárt a’ honosítandók iránt egyenként határozzák el a Mélt. Fő-Rendek azt, hogy kiket kívánnak cmn, kiket sine voto bevenni, minthogy ezenkivül eddig is szokásban volt, törvényeink szerint is, némellyek cmn, mások sine voto vétettek be. 135*
