1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 139. ülés
,v:o CXXX1X. országos ülés. Aprilis 'íT-kén 1840. iv-ik i7. net egy se’ lesz catholicus, ezen törvényjavaslat tulnjdouképen nem ama’ békekötések nyomán, hanem inkább ellenére ren*'Tal-Ub«n4r" dclkezik. Magoknak a’ békekötéseknek kötelező ereje onnan folyt, mert törvénybe iktattattak, ’s ezen törvény is kötelező lesz, minden illy hivatkozás nélkül. Azért, mivel ez nem egyéb, mint a’ 26-ik törvényezikkely módosítása, pótolása, bővítése, — alázatos véleményem szerint a’ bevezetésből ama’ szavakat: „a’ bécsi és linczi békekötések alapján“ — ki kellene hagyni, ’s a’ törvényjavaslatot egyenesen igy kezdeni: „Az 179/: 20 törvényezikkely kövelkezendőkben bővíttetik.“ — Koronaőr Gróf Teleki József: Arra, mit a’ székesfejérvári megyés Püspök ü Méltósága előadott, _ felelt már Gróf Dessewfiy Aurél ü Méltósága, ’s az általa előadottakhoz ragaszkodva, szorítom előadásomat csupán csak y azon két észrevételre, mellyet a’Csanádi Püspök ü Méltósága szokott ékes előadásával előadott. — Először arra: ho£ a’ KK. és RR. izenctökben helytelenül azt mondják, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek Táblája maga sem jelentette ki törvényen alapúitoknak a’ reversalisokat, — megvallom, hogy ha az ez országgyűlésen történt vitatkozásokat és izeneteket felveszem, azon állításnak némi alapját mégis látom. Igaz ugyan az, hogy itt e’Táblának kebelében sokan voltak, kik állították, hogy a’ reversalisok az 1/90: 20 törvényezikkely „possint“ igéjén alapulnak: de ez soha izenetbe, legalább ezen az országgyűlésen, nem ment. A’ felső Tábla Tagjainak nagyobb része ezt soha nem ismerte el, ’s ezen tekintetből a’ Fő-Tábla minden további kedvetlenség elkerülése végett azt elinellözte az izcnctből, ’s főként a’civilis törvényre kívánta alapítani a’reversalisokat, mondván: hogy a' 26-ik törvény által nem voltak eltörülve a’reversalisok, következéskép, a’ mint kötést adhat mindenki magáról, úgy adhatott arról is, hogy gyermekeit miként fogja jövendőre nevelni? Ebben alapította ezen Tábla nézeteit minden izenetben, és egyenesen úgy tekintette ezen reversalisokat, mint olly kötéseket, mellyek a’ közönséges kötésekről szóló törvények alá jönnek: következéskép megvallom, hogy azon értelemben nem lehetnék, hogy a’ KK. és Iliinek egyenesen azt lehetne mondani, hogy a’ Fő-Tábla a’ 26-ik törvényben alapította volna n’ maga előadását. Másfelől azonban nem áll — meg kell vallanom — a' KK. és RRnek azon állítása, hogy e’ Tábla elismerte volna azt, hogy a’ reversalisok törvényelleniek. Ennek következésében reá állok arra, hogy nyilatkoztassuk a’ KK. és RRnek: hogy a’ Mélt. Fő-Rendek azt soha nem mondották, hogy a’ reversalisok a’ törvények ellen hozattak be; de azt el nem ismerhetem, hogy ezen Tábla azt mondotta volna, hogy az 1790: 26-ik törvényezikkben alapulnak a’ reversalisok; ’s igy nem is állhatok ahhoz, mit a’ Csanádi megyés Püspök ur Ő Méltósága előadott. — Mi Ő Méltóságának második, magára a’ törvényre nézve tett észrevételét illeti, hogy tudniillik abból a’ bécsi és linczi békekötésnek megemlítése elmaradjon : arra sem állhatok. — A’ mi vallásos állásunk alapszik ezen két pacification, ’s alapulni fog mindaddig, míg állanak ezen békekötések. — Mi azoknak megemlítését minden alkalommal óhajtjuk a’ törvényben, mikor vallásos állásunkról és különösen annak a’ catholica valláshoz való viszonyairól szó lesz, annyival inkább, minthogy a’ 26-ik törvényben is egyenesen említtetnek ezen békekötések,-’s itt is csak az raondatik, hogy: „a’ pacificatiókra alapítva bővíttetik a’ 26-ik törvényezikkely.“ Itt semmi ellenmondást nem Iátok; mert a’ 26-ik törvénynek is minden pontjai nem alapulnak a’ békekötéseken, és mégis az egész azokon alapúknak nyilatkoztaik ki; igy a’jelen törvénynek is lehetnek egyes olly rendeletéi, mellyek egyenesen nem alapulnak rajta, hanem mintegy a’ 26-ik törv. czikkely módosításai gyanánt tekintendők, — megmaradván fő szabályaiban, mellyek a’ békekötéseken alapszanak. — Ezen tekintetből igen óhajtóm, hogy a’ békekötések megemlítése megmaradjon. Gróf Teleki Sámuel: Én a’ Koronaőr Ó Excellentiája vélekedését a’ maga egész kiterjedésében pártolom, ’s miután a’ bécsi és linczi békekötések törvényeinknek mintegy alapját teszik, azokat a’ törvényben egyenesen megernlíttetni kívánom. Gróf Mailáth János: Mi a’ Koronaőr ü Excellentiája előadását illeti: abban két észrevétel volt; — az egyik a‘ reversalisokra nézve, mellyekröl a’ KK. és RR. említést tesznek izenetökben. Kétségkívül e’ Táblának igen nagy része és szakasza azt védelmezte, hogy a’ reversalisok a’ 26-ik törvényben nem gyökereznek; de akár legyen az úgy, akár nem, akár álljon azon másik kifejezés, hogy a’ reversalisok csak polgári szerződések, minden esetre tökéletesen nem áll az, mit a’ KK. és RR. mondanak, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek valaha elismerték volna, hogy a’ reversalisok törvénytelenek; ’s igy e’ részben ragaszkodom a’ Koronaőr 6 Excellentiája előadásához. — Mi pedig azt illeti, hogy a’ békekötések ezen uj törvényben megemlíttessenek: abban a’ vélekedésben nem lehetek; mert ezen törvény olly dolgokról szól, mellyekröl az akkori időkben, tudniillik a’ békekötések idejében, senki nem is álmodott; annálfogva a’ törvény bevezetését akkép kívánnám módosíttatni: bécsi és linczi békekötésekre hivatkozó 1790: 26 törvényezikkely igy magyarázlatik.“ Fő-Tárnokmester Váró Eötvös Ignácz: .Megegyezek azokban, miket a’ Koronaőr Ő Excellentiája előhozott, egybehangzólag a’ Csanádi megyés Püspök 0 Méltósága előadásával, azt tévén hozzá, hogy — vélekedésem szerint — áll az, mit a’ Mélt. Püspök ur előadott, hogy a' Mélt. Fő-Rendek nem csak tisztán soha el nem ismerték meg azt, hogy a’ reversalisok a’ törvénnyel ellenkeznek, hanem inkább azt mondották a’KK.és RRnek határozottan: hogy nézetük szerint azok inkább a’törvényben alapulnak, ’s világos szavakkal feleltek a’ KK. és RR. ellenkező állítására, azt nyilatkoztatván, hogy a’ reversalisok a’ 26-ik törvényezikkely által megengedtetnek; — már pedig olly szerződésről, melly nem csak általában — mivel semmi rosszat nem foglal magában — meg van engedve, de bizonyos törvény szavai által is biztosíttatik, kétségkívül el lehet mondani azt, mit az előbb Ü Méltósága nyilatkoztatott. Báró Perényi László: Valamint a’ reversalis levelek iránti kifejezésre nézve, úgy a’ bécsi és linczi békekötéseknek a’ törvényezikkely elején való említésének kihagyása iránt is, a’ Mélt. Csanádi Püspök urnák véleményéhez ragaszkodom; a’ Mélt. fejérvári megyés Püspök urnák azon aggodalmára nézve pedig, hogy az eddig jó lélekkel kötött reversalisoknak foganatjok legyen, azon szakaszban, melly a’ 18 esztendőkről szól, azon világosító szavakat kívánnám beiktatni: „kik első zsengéjüktől kezdvén, 18 éves korig, vagy u’ leányok férjhezmenésig, szüntelen mindig erangelicus vallásban neveltetlek “ — nehogy félreértvén a’ törvénynek nem annyira meghatározott szavait, más esetekben is az eddig kötött reversalis leveleknek foganatjok elmúljék. Gróf Dessew/fy Aurél: A’ Csanádi Püspök ü Méltósága kívánságára nézve — úgy tartom — úgy álla’ dolog, mint az itten inár kifejleteit. A’ fő-rendi Tábla állása e’ tekintetben eleitől fogva nemleges volt. Számos Tagjai ezen Táblának, jelesen a’ Méltóságos Clerus, a’ reversalisokat törvényben gyökerezetteknek tekintették; mások azokat a’ törvénnyel világosan ellenkezőknek tartották; egy harmadik nézet pediglen az volt, hogy a’ reversalisok nem tekintethetnek ollyan kötéseknek, quae jam ipso jure nullae süni, és a’ .Mélt. Fő-Tábla véleménye abban központosult, hogy a’ kiadott reversalisok törvénybeütközőknek nem tekintethetnek. Ezt kellene tehát, és ennél sem többet, sem kevesebbet, óvás gyanánt válaszunkban kimondani. — A’ bécsi és linczi békekötések megemlítését az evan-
