1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 137. ülés
CXXXVII. országos ülés. Április 24-kén 1840. 5ÓÍ vidék ’s azoknak Városai, mellyek egyetemben egy millió két száz ezeret felülhaladó lakosokat számlálván, elégséges es bő l«e.,t »• foglalkozást adhatnak, minden külső' concursus nélkül is kellően létezhet, — a' KK. es HR. felszóliiamlók lennének: miszerintTÍ1‘.4'Ar.Té"L>" _ , csikkelyek. Temesvár Varosat, ha csak cum copula valamint Szegedet, a’ felírás- es törvényjavaslatba foglalják be, hogy azután 8r*«t. cs. kir. Fő-Herczegségednek kegyelme 's a’Nagyméltóságú Fő-Rendeknek szives hozzájárulása mellett Ö Felségének e’ tárgyban kelendő fejedelmi kegyelmes határozatában e’ Tartományt is, melly bizonyára az ausztriai Monarchiában az első helvet foglalja, 's mellyel n' felsőbbsegnek ön érdeke miatt is figyelemben tartani kelletik, — kedvező válasszal megvigasztalni méltóztatnék. Tengermelléki Kormányzó Kiss Pál: Hogy Temesvár Városa különös tekintetet érdemel, bizonyítva van az által, hogy a becsi valtókereskedői társaságnak egyik filialis pénztára Temesváron létez, melly az egész Monarchiában csak ollv helyeken szokott lenni, hol a’ kereskedés igen élénk ‘s érdekes; de ezen tekinteten felül bizonyos az is, hogy Temesvár híven a Bánságnak fővárosa, melly azon jeles es nagy tekintetű gabonakereskedés által szinten a’ tengeri kereskedésben is reszt vesz, bizonyosan óhajtottam volna, ’s óhajtanám, hogy Temcsvárolt is illy váltótörvényszék létezzen. Krassói Főispánt/ Gyiirky Pál: Minden commercialis tekintetekből nagyobb figyelmet erdemel Temesvár Városa, mint Arad, akár annak a' tengerpartokkal es beccseli kereskedési viszonyait tekintem, akár pedig napkeleti kereskedését. — Bátran merem azt is állítani, hogy Temesvárról egy éven által több termeszt menyek szállíttatnak el, mint Arad Városából 5 esztendőkig; — bizonyítják ezt azon szállítmányok jegyzékei, mellyek a’ Bega szabályozott csatornáján évenként történnek; — ide járul még az is, hogy ha az eszközlésbejön, hogy ezen csatorna Temesvártól az erdélyi szélekig hajókázhatóvá tétetik, úgy az erdélyi kereskedés is nevelni fogja Temesvár Városának bővebbi kifejlődését; — ezeknél fogva az egyik váltószéknek Temesvár Városában, és nem Aradon, felállításáért szavazok. Fő-Lovászmester Gróf Batthyány Imre: Megnyugodtam volna a’ kir. leiratban is: de miután a' KK. és RR. azt is javasolják, hogy Szegeden is állíttassák egy váltótörvényszék, a’ KK. és RR. izenetét pártolom. Koronaőr Grál Teleki József: Az alsó vidékeket mint szemtanú annyira nem ismerem, hogy az ott fekvő Városoknak kereskedése iránt, saját tapasztalásomból, Ítéletet hozhatnék: de mennyire hivatalos viszonyaimnál fogva alkalmatosságom volt, Arad ^ árosának kereskedéséről magamnak fogalmat szerezni, azt olly csekélynek és megvetendőnek nem látom, mint azt többen előadták. — Hivatalos tapasztalásomból tudom, hogy Aradnak szépen fejlődő kereskedése van, melly jövendőre bizonyosan felül fogja haladni Temesvár \ árosának kereskedését; 's igy részemről megnyugodtam volna a" kir. leiratban, ’s óhajtottam volna, ha a’ KK. és RR. is megnyugodtak volna; — de miután a’ KK. és RR. Szegedet is kívánják ajánlani, az idő megkimélése tekintetéből nem akarom, hogy e részben akadályt tegyünk, ’s őket arra felszólítsuk, hogy ezen kivánságuktól állanának el; de hogy ezen alsó vidékeken még egy harmadik váltótörvényszéket is pártoljunk; arra semmi esetre reá nem állhatok; s igy maradok a’ KK. és RR. előadása mellett. Nádor O CS. kir. fensége: Azt hiszem, hogy ezen tárgynak ujabbi vitatásába ereszkedni szükségtelen, hanem legjobb a' készítendő válasz-izenetben világosan kiienni, hogy a’ Mélt. Fő-Rendek a’ Berniek kívánságához hozzájárulnak. Országbírói ítélőmester Dókns László jelenté, hogy a KK. és RR. a' Mélt. Fő-Rer.deknek az 183% : 12 törvényczikkelyre tett észrevételében megnyugosznak. Ugyanazon Ítélőmester olvasá a’ felirási javaslatot az 183%: 20 törvényczikkely kiterjesztése iránt, melljre észrevétel nem volt; — továbbá olvasá izenetét a’ KK. és RRnek a' Somogy és Veszprém Vármegyék közt Siófok helysége iránt fenforgó beszegellés tárgyában, mellyre szinte észrevétel nem lévén, — olvastatott: törvényczikk-javaslat az 183%: 31 törvényczikkelyben Krassó Vármegye, a véghelyi vidék és Erdélyország között fenforgó határvillongások tárgyában kinevezett országos Választmány jelentése iránt. Csanádi megyés Püspök Lonovics József: Igen tudom méltányolni a’ KK. és Rendeknek azon kijelentését, mellyet nyilatkoztatnak az iránt, hogy ezen Választmány jelentését ideiglen is beadta: de nem tudom felfogni, mit értenek a’ KK. és RR. az izenetben ezen kifejezések alatt: „ltoyy e' tárgyban mindaddig, mig ezen munkálat régkép befejezve leend, törvényes rendelkezésnek helyét nem látják“; — mert e’ Választmány tudósításában kettő kérettetik; először: hogy miután Gróf Barkóczy János megholt, helyébe O Felsége áltál más tag neveztessék; — másodszor: mivel Krassó Vármegye Hunyad Megyét felszólította, hogy ezen határbeli villongások elintézésében vegyen részt, mire az azt jelentette, hogy nem járulhat ezen kívánsághoz, minthogy e tárgyban Erdélyország részéről országos Választmány nincsen kiküldve. — Annálfogva azt vélem, hogy az Ország Rendei 0 Felség« t az iránt kérjék meg, hogy midőn majd Erdélyben országgyűlés fog tartatni, méltóztassék Erdélyország részéről is egy Választmány kinevezését kieszközleni, ’s ekkor tisztába fogunk jöhetni. (Helyes/J — Mi a’ surrogatiót illeti: abban () cs. kir. Fensége az Ország Nádora egyébkint is eljárhat; de Erdélyországra nézve O Felségének intézkedése elkerülhetetlenül szükséges. Szintén a’ fentebb említett ítélőmester olvasá a’ törvényjavaslatot a' Dunát a’ Tiszával összekötő csatornáról. A’ 2-ik §-ra: Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Ignácz: A’ szerkesztésben lévő ezen szavak alatt: ,fő ité/őszékek“, azt tartom, a’ Királyi- és Hétszemélyes-Tábla értetődik. Fő-Ajtónállómester Gróf Zichy Ferencz: En tudom, mibe kerül egy illy munka. Megfontolást érdemel itt a' KK. és RRnek azon rendelkezése, miszerint, ha egyik vagy másik ezen csatornák közül el nem készülne 25 év alatt, akkor szabadságában álland akárkinek azon fenemlített helyeket, mellyekre nézve a’társaság vállalatát nem teljesítette, vagy külön az elkészítettel érintkezésbe nem jövő csatorna áltál összekötni, vagy a’jelen vállalkozóktól ép-tett csatornával érintkezésbe jövő szárny-csatorna által kapcsolatba hozni. Azon esetre, ha a’ felek egymás között barátságosan a’ fizetés iránt megegyeznének, akkor annak, ki a’ hasznot veszi, az osztó munka költségeit is viselni kelletik; ezt belé kívánom tétetni ezen törvényezikkbe; mert az osztó munka, melly itt Pesten szokott tétetni, többe kerül, mint maga az egész canalis: Nádor O cs. kir. fensége: Miután itt az egész csatornáról van a' szó, azt hiszem, hogy az előttem szóló kívánsága is alatta értetődik. (Helyes ff A’ 3-ik §-ra: Gróf Dessewffy Aurél: Némi ellenkezést látok a' 2-ik és 3-ik §§ közt; az elsőben az van mondva, hogy ha 25 év leforgása alatt a’ társaság a' kijelelt két pontok közül egyikét vagy másikát össze nem kötné, más társaságnak lészen jusa csatornát ásni; a’ 3-ik §-ban pedig 15 évhez van kötve ez a’ feltétel. Meglehet, hogy én nem értem jól a" dolgot, de minden esetre felvilágosítást kívánnék. Fó-Ajtónállómester Gróf Zichy Ferencz: A’ 15 év csak egyről, a‘ 25 év pedig valamennyiről értetődik. (Gróf Dessevcfy Aurél újra olvassa a’ szerkezetet.) Feliris af. 183V0 : 20 t. ez. kiterjesztése iránt. Izenct Siófok iránt. Törvényjavaslat határvillongások tárgyiban. Törvényjavaslat a’ Dunát a’ Tiszával összekötő csatornáról. 127 *
