1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 94. ülés
30 \CIV. országos tilos. Fcbniftrius 26-kan 1S40. A'vegye.hí-törekedünk, mi a’catholica hitnek, az ezzel egyidejű Országnak ’s az ezzel szoros kapcsolatban lévő constitutiónkrigókból nak cgorbulást akozna, ’s mi ezeknek elveivel ’s az ezek szerint hozott törvényekkel osszeegyczo nem volna. — Az gyermekek an scmrai kétséget nem szenved, hogy a’ polgári törvénynek nem lehetne rendelkezni arról, hogy a’ vegyes házasjSíi. sá-ból született gyermekek mi vallásban neveltessenek: de minekutána e’ részben egy bizonyos norma és szabály megállapítása tekintetéből törvényeink erről rendelkeztek, ezt csupán csak az Ország törvényei által olly annyira védelmezett catholica hit elvei sérthetetlen és ép fentartása mellett tehették. — Ha e’ tárgyban semmi polgári törvény nem alkottatott volna: akkor a’ gyermekek nevelését maga az erkölcsi vallás czélja határozta volna el, még pedig olly módon, hogy midőn a’ vegyes házasságban élő hites társaknak egyforma jussok és egyforma kötelességök van a’ gyermekek nevelésére. — ezen kötelességeknek a’ vallás és elvek különbsége miatt eleget nem tehetvén, egyik fél kívánatéra a’ másik rész az erkölcsi vallás jussánál fogva neki engedi át a nevelést. Már most az itt a’ kérdés: mellyik rész engedheti által a' maga jussát lelkiesmérete megsértése nélkül ? — A’ catholica rész hite elveinél és dogmáinál fogva azt hiszi, hogy egvedül csak a’catholica hit az igazi boldogító hit, ’s csak ez van ellátva az üdvösségre megkívántaié eszközökkel; látja, ho^v a’ boldogságra vezető módok közül a' protestáns vallás kevéssel bír; ezenkívül látja, hogy az ő hite és tudománya semmi emberi változásoknak alá nem lévén vettetve, a" legtökéletesebb: ellenben a’ protestáns vallás a’ tökéletesedés elvénél fogva nem tökéletes (imperfecta), ’s csak a’tökéletesedésre törekszik: ennélfogva a’catholica fél sehogy sem egyezhet meg meggyőződésénél fogva abban, hogy gyermekei más mint catholica vallásban neveltessenek. — Ellenben az evangelicus rész lelkiesmérete szabadságát vallása különös praerogativájának hiszi, ’s azt tartja, hogy minden vallás ezen elvből megy ki, 's ennélfogva azoknak mindegyike boldogító lehet. — Maga azon szeretet is, mellyel a’protestáns fél hitvese iránt viseltetik, megkívánja azt, hogy ha neki vegyes házasságra lépni tetszett, lelkiesraéretének annyira magasztalt szabadságát catholica nőjében is tisztelje, ennélfogva ne kívánjon tőle ollyat, a’ mit ő lelkiesmérete, elvei és hite dogmái ellenére a' nélkül nem tehet, hogy ez által hitével és dogmáival is fel ne hagyna. — Ezek azok, miket az l?9l-ki törvényhozás is szemügyre vett, és szemügyre venni tartozott is, midőn a’ 26-ik t. ez. alkotásakor megállapította azt: u t omnes proles c mixtis matrimoniis patre catholico progenitae in religione catholica educentur,“ — más részről az evangelicus atyáról nem rendeli azt: „ut proles suas masculas e matre calholica susceptus in religione sua educare teneantur“:— igy a’ catholica rész elvei a' magok épségükben fentartatnak. az evangelicus szüle pedig akár a’ reversalisoknál fogva, akár más módon elérhette azt, mit az evangelica vallás elvei megkívántak.— Ha most a’ Mélt. Fő-Rendek a’ KK. és RR. izenetét elfogadják, ’s ha abban megegyeznek, hogy a’ vegyes házasságokból született gyermekek olly esetben, midőn az atya evangelicus, az anya pedig catholica, atyjok vallásában neveltessenek: — akkor abban egyeznének meg,’s azt ismernék el, hogy az 1741: 46 törv. cz.-ben nyilván kimondott catholicum elv többé fen nem állhat, és a’ catholica anya hite elveinél fogva gyermekeit a’ catholica hitben neveltetni nem tartozik; — ’s ezen apostoli Országban 8 századtól fogva hallatlan példával a’ catholicum princípiumokkal egészen ellenkező törvényt alkotnának. — Hasztalan történik itt hivatkozás azon kül nemzetekre, kiknél jelenleg is hasonló rendelkezések divatoznak; abból, mi a’ külföldön divatozik, nem lehet mindig következést huzni, hogy az más vallás elveire nézve is állhasson; ezenkívül bizonyos az is, hogy a' mi máshol áll, az gyakran csak különös eseteken alapul, mellyeknek megszüntetésével vagy megváltoztatásával maga a" tett is megszűnik, vagy pedig módosíttatni szokott. — Végre a’ KIv. és RR. az említett 1790: 26 t. ez. módosítását az örök egyesség megállapítása tekintetéből kívánják: pedig épen ezen czélból alkottatott ezen 1790: 26. t. ez., és igy a" mi már egyszer örökre megállapíttatott, azt ismét megállapítani nem szükséges; a’ reversalisok eltörlése és az 1790: 26 törvénynek a" Rendek által ajánlott módosítása elfogadása által nem csak hogy a’ kívánt egyesség meg nem állapíttatik, hanem maga az eddig fenállott béke és csend is a’ lelkiesméreten tett illy erőszak által egészen felforgattunk. — Ezeket mind szemeik előtt tartván a’ Mélt. Fő-Rendek, az említett törvényezikkely javaslóit módosításában valamint a múlt, úgy a jelen országgyűlésen meg nem egyeztek; meg nem egyeztek pedig már válasz-izeneteikben tisztán kifejtett kettős indítóoknál fogva: lszór mivel ezen javaslat a’ r. catholica hitnek elveivel meg nem egyezik, -szór meő nem egyeztek, mivel az magok által a’ T. Rendek által is alaposnak elismert bécsi és linczi békekötésekre ajapított törvényezikkely rendeletével ellenkezik. — Ezen belső meggyőződésük inellett pedig olly erősen állottak akkor a Mélt. Fő- RR. — a mint az a’ T. RR-hez küldött válasz-izeneteikból kitetszik — hogy nyilván kimondották: miképen ők bátor csupán csak a" két Tábla közt eszközlendő egyesség elérése tekintetéből — már mindenre reáállottak, mire szabad lelkiesméretök, az alapos törvények megsértése nélkül, ’s a’ jövendőre való előrelátás miatt reáállhat- 4 álljon tanácsos e hát most ezen belső meggyőződéstől ’s ezen Tábla által akkor tett nyilatkozattól elállani? azt cs. kir. Fenséged és a Mélt. Fő-Rendek megbirálására hagyom. Én részemről azon cathol. elvtől, miszerint a’ vegyes házasságokból nemzett gyermekek minden nembeli tekintet nélkül a’ catholica vallásban neveltessenek, elállani sohasem fogok; mert én a’ cathol. anyaszentegyház elvei szerint ahhoz, hogy a’jelen körülmény úgy osztassák fii. hogy ha az apa catholicus, legyen a’gyermek is catholicus, ha pedig az apa protestáns, a' gyermek is protestáns tartozik lenni, semmiképen nem járulhatok, kívánom inkább: hogy híveimnek halhatatlan részére nézve elmondhassam azt. „egyel sem i észleltein el azok közül, kikel nekem adtai.“ — A’ T. KK. és RR. másik javaslatára pedig, miszerint a' \c„\is házasságokból származott gyermekeknek, elérvén a’ discretio idejét, szabad legyen azt a’ vallást választani, inellyet lelkiesméietök megnyugtatására legalkalmasabbnak látnak,-—megjegyzem, hogy ezen határtalan és egészen korlátlan választásából akármiféle vallásnak, midőn a’ 18ik esztendőt eléri a’ gyermek, inellyet t. i. a’ T. RR. javasolnak, olh sok és súlyos veszedelmek áradnak el nem csak a’ cath. hitre, hanem magára a' közbátorságra is, hogy tartok tőle, nehogy akkoi siessünk a bajt orvosolni, midőn a’ baj régisége által a’ gyógymódok ereje és haszna tökéletesen elenyészett. Aagy káiok háromlanának 1-ször a catholica hitre, inellyet azonban a’ bécsi békekötés erejénél fogva soha csorbítani nem lehet; mert jóllehet nem változtatnák bitókét azok, ha mindjárt ezen szabadság fenállana is, kik bölcsőjüktől fogva a cath. hit elveiben illendően oktattattak, kiknek hitök ez által nem hajlékony többé mint a’ nádszál. hanem égiszén máskép áll a dolog azokra nézve, kik szüléik, vagy atyjokfiai hanyagsága miatt — kiknek azonban kötelességök, vallásos hivatásuknál fogva, az illyenekről gondoskodni — a' discretio esztendejéig nem avattatnak be a cath. hit tanulmányaiba, s mind ezt eltitkolva, elérvén a’ discretio esztendejét, azt a’ vallást választhatnák és követhetnék,raelljet ön értelmök javai, s meliyet subjective magoknak legjobbnak képzelnek, — ha semmiféle hatásteljes intézkedés nem v olna, melly meggátolná azt: nehogy az evangelicus szülék a’ Calvinisták és Lutheránusok szorgalmatos igyekezeteinél fogva, s mások által, kik vallásaik szerfeletti szeretetétól elragadtattak, — 18 esztendeig akadályok „örditletv én, a jelen töivény kijátszassek; — könnyen megtörténhetnék ugyanis az: hogy a’catholica vallás elveiben ennyire avatatlan gyermekek, elérvén a discretio esztendejét, melly kor mindenféle indulatoktól könnyen ragadtatik. a’
