1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 111. ülés
183 CXI. országos ülés. Manius 18-kán 1840. ságon es őszinteségen alapult, ’s a' hasonló visszaélések, az Egyház 's annak hívei békességének ártalmas és sórelmes csábítások megszüntetésére czélozó T. KK.esRendeknek fenemlítelt javaslatukat annak égisz kiterjedésében cs. kir.Fő-Herczegséged ’s a' Főméltóságú Kendek elfogadván, alkotandó törvény által megerősíteni niéltőztassanak. — Melly alazatos kérésemmel egyedül az Isten gondviselése és Felséges Fejedelmünk kegyelméből felűgjelesemre bízott egyházi Gyülekezetnek a' békesség és csendesség cszközültetését eleve megszerezni szándékozom és csendességének felette »’ e* rfte nem c; ve sültek «IU potjáról. Gróf Zay Károly: A törvényhozásnak legszentebb kötelessége, minden isteni l.ivatásnak megfelelő vallásnak létét, jövendőjét biztosítni, követőinek jogait a' viszonosság elveire alapítni. Ennek következtében ó hitű társaink ügyök nem kc. vesbbé méltánylandó, mint a protestánsoké, kik korrakta bilincseik alóli teljes felszabadításukat feszülten és forróan várják ban rokon-szenvet gerjeszteni, és igy sorsuk derűje magyar egünkről nem pislogván, a’ napnak sugárit talán a' Kárpáton túl sejdítik fényleni. Ennélfogva bizton remélljük, hogy a Nagyméltóságú Fő-Tábla nemesszivüleg méltatván ó hitű rokonink ingatag és nyomasztó viszonyait, nekiek segédkezet nyújtani!, annál is inkaLb, minthogy ezen testvéri kézfogás által szabadságunk, majd nemzetiségünk is erőteljes biztosító elemmel gyarapodik, mert ó hitű barátink annál buzgóbban vetélkedendnek többi polgártársaikkal Király s Hon iránti hű szeretetben! De nem csak az emberiség közjogai, a" józan political tekintetek, hanem a’ szoros igazság is küzd ó hitű felebarátink mellett, kik a dúló felhold — a diadal szülte sasok elleni férfias hősiségök és bajnoki vérontásuk állal Európa háláját nyerék; kik közhonunkat, viharokkal daezoló közfal gyanánt, a' kelet vad rohonásai ellen dicsőül megőrizték, és híven őrzik is! — Nagymélt. Fő-Kendek! ezen ügynek pártolása nem kegyeknek osztása, hanem százados adósságnak lerovása! — Már mi az izenetnek és a’törvényjavaslatnak egyes pontjait illeti: irántok netalán leendő észrevételeimet maga helyén előadandom, ezen elsőre nézve pedig a’ T. KK. és RR. izenetét az abban foglalt okoknál fogva pártolom. Gróf Andrássy Károly: Mint a' vallásos tárgyban, úgy itt is előrebocsátom azon elvet, hogy az egyenlőséget kívánom minden vallásokra nézve; de ezen elv magában nem foglalja azt, hogy valaki az egyik vallásból a' másikba át ne mehessen, provisio mellett, vagy a nélkül, sőt inkább azt kivánom, hogy az ajtó itt nyitva maradjon mindenkinek, miszerint azon kiki úgy, mint meggyőződése kívánja, be- és kimehessen, mert ha valaki azt mondja, hogy meg van győződve, azt kötelesek vagyunk hinni, és őt az átmeneteitől visszatartóztatni nem lehet; — azonban olly törvényt alkotni, hogy valakit el ne lehessen csábítani, nem tudom, mint lehetne, mert a.' szerint, ha csak közelíteni is fog egy pap, kiről valamit gyanítani lehet, mindjárt azt fogják mondani, hogy csábítani akar, ’s így nehéz lenne illy törvényt végrehajtani, mert a’ persvadeálás, beszéd és csábítás között a határvonal; nem látom; s így nem látom igazságosnak, hogy itt törvényt hozzunk, annyival kevésbbé épen most, mikor látjuk, hogy ezen hit más Országokban egy tollhuzással, két három millió catholicustól Lengyelországban és Lithvaniaban elvette zászlójukat. Mi a’ templomokat illeti: itt azon kiterjedésben, mint az izenetben előadatik, a' KK. és KK-kel ismét egy értelemben nem lehelek, mert így az is történhetnék, hogy utoljára, ha csak három, vagy csak egy tag lesz is azon vallásban, mégis a templom az övé lesz. — Hogyan jutottak a* protestánsok templomaikhoz ? Ezek régeidén többnyire pápista templomok voltak, itt is mihelyt a’ többség átment a’ protestáns vallásra, természetesen a' templom is a’ többségé lett; itt legczélirányosabbnak tartanám, valamelly maximumot megállapítani, miszerint ha a lakosok 1/i része átmegy más vallásra, menjen át a' templom is. Torontáli Főispán)) Hertele/idy Ignácz: En a jelen tárgyat úgy veszem fel, hogy a’ görög hiten lévő hazánkfiai vallásos keresetei az 1790: 27-ik t. ez. szerint egyedül 0 Felségének legfőbb intézkedése alá tartoznak; ’s igy mind ezen törvényezikk, de jelesen az úgynevezett Declaratorium szerint, melly sinórmértéket szab a! görög nem egyesültekre nézve, minden sérelmek áltatok egyenesen ü Felsége elibe szoktak terjesztetni orvoslás-nyerés végett. Azonban úgy veszem észre, hogy tulajdonkép panasz nem is adatik elő. A’ T. KK. és KK. egyenesen azon közállományi tekintetből teszik az indítványt, melly a vallások között különbséget nem ösmer, "s így ezen elvből kimenve azt mondják: hogy a mi egy vallásra nézve sérelmet foglal magában, az a másikra is igazságos nem lehet; — s jelesen ezen szempontból kiindulva, a’ csábítások elhárítása végett azt állítják, hogy ha az átmenetei tiszta lelki meggyőződésből történik, azt meggáltolni nem kívánják, ellenben ha adomány, vagy igeret által eszközöltetik — ez a’ vallás szentségével meg nem egyezvén — ahoz nem járulhatnak. Megvallom, magam is olly igazságosnak s alaposnak látom ezen felállított elvet, miként óhajtottam volna azt írva látni akkor is, midőn a két Tábla között a'római catholicus és protestáns vallásos kérdések előfordultak; de miután göiög nem egyesült atyánkfiái sem erről, sem arról nem panaszosodnak, ’s ha tán némelly tekintetben sérelmeik is léteznének, valamint feljebb megemlitém, valamint eddig is () Felsége által orvoslást nyertek, úgy ennekutána is ügyeik bajaik orvosolatlanul maradni nem fognak. — Ezen oknál fogva a’ vallás érdemére nézve bizonyosan a tárgy elmellőzésére szavazok. Egyébiránt mi a" belső elrendelkezést illeti: miután a‘ Me ropolita Ö Excellentiája azon kérehmmel állott elő, miszerint ez egy országos Választmány áltál meghány attassék, nem lehet nem pártolni ezen indítványt, minthogy magam is azt látom, hogy a' görög n. egyesültek e' részben, hogy jobb létre helyheztessenek, szükséges. Csanádi megyés Püspök Lonoeics József: Több szakaszokra osztván a’ T. KK. cs UK. ezen izenetben foglalt kivánntaikat, az elsőben kettőt sürgetnek: lör hogy’ azon törvényeknek, raellyeken az evangclicusok vallásbeli szabad gyakorlata ’s polgári állása alapul, minden rendeletéi a' n. c. g. valláson lévőkre is kiterjesztessenek, és 2-or hogy a’ kik akár egyeseket, akár egész községeket a’ g. n. c. vallásról elcsábítani törekednek, fenyítópörbe vonultassanak.— Az 1-óre nézve természetes volt volna, ha a’ T. KK. és UK. ebbeli kivánatukat a’ máskor előttünk forgott vallásbeli tárggyal jnnetim vették volna fel, hogy hol ugyanazon jussokról van szó, hol ugyanazon egy a’ czél, az iránt a' tanácskozás is ugyanazon egy időben történhetett volna. A’ mint azonban már a’ dolog áll, valamint egy részről tagadhatatlan, hogy a’ n. e. atyafiak az 1791-iki törvényezikk ’s a’ kegyelmes Declaratorinmon gyökeredzett vallásbeli szabadságoknak birtokában vannak, ’s e’ tekintetben köztük, az evangclicusok ’s köztünk semmi különbség sincs, ’s ekként a kérdés egyedül csak a’ vegyes házasságaikat ’s az azokból születendő gyermekek vallásbeli nevelését illetheti: ágy más részről nem lehet kételkedni, hogy a’ mit c tekintetben a’ törvény az evnngelicusokuak adui fog, az ő reájuk is ki fog terjedni. — E’ szerint felesleges lévén a’ vallásbcli tárgynak egyes pontjaiba ez úttal beereszkedui. részemről röviden csak azt jelentem: hogy’ a’ mit ama’ vallásbeli tárgy feletti tanácskozások alatt csupán a' catholicus elvek óvásának tekintetében ellenzettem, azt ob identitatem rationis a’ görög n. egyesültekre nézne is kénytelem vagyok ellenzem. — A mi pedig a’másodikat, vagyis a' csábítást illeti: kétségkívül örömmel fogják idvezlcni az e’ pontbeli kivánatot azon honban, hol nemrég több millióm lakosok vonattak el a’cath. egységtől, ’s kik ott c’szomorú szakadás eszközei voltak, 46#
