1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 105. ülés
CV. országos ülés. Marii us II-kén 1840. m HR. az itt előhozott aggodalmaik iránt tőlünk semmi közvetetlen lépést nem kivannak, úgy látom, hogy tanácskozásiaknak szükséges tárgyát ez sein teszi, ’s inkább a’ Vármegyék elrendezéséhez tartozik. Fenraarad tehát tanácskozásunk tárgyául a’ KK. és HR. izenetének csupán harmadik része, mellyben két körülményt nyilványítanak előttünk Ö Felsége kegyes szine elébe terjesztendöt. Az egyik 4 Tisztviselőknek felfüggesztését illeti, c’ részben hivatkozva az ]S05-iki 5. t. ez. 4-ik §-ára, 0 Felségét ezen négy Tisztviselők visszahelyheztetése végett megkérni kívánják. A’ másik, hogy 0 Felsége megkérettessék, hogy Bars Vármegyében részrehajlatlan vizsgálatot rendelni méttóztassék. — Megfordítom itt a' sort vélekedésem nyilatkozatában, ’s mindjárt a’ másodikhoz szólok, t. i. n’ részrehajlatlan vizsgálódáshoz,— ez ollyas valami, mihez örömest járulnék, ha előttem tudva, ’s a’ T. KK. és RR. által is elismerve nem volna, hogy itt vizsgálódás már úgyis történt, és hogy az iránt még semmi kegy. kir. leirat nem érkezett. Ez esetben tehát vizsgálatot kérni nem volna egyéb, mint annak elkövetése, mit a’ KK. és RR. kérelmük elsőjében, t. i. a’ fölfüggesztetett Tisztviselők visszahelyheztetése iránti előadásukban, jövendőre távoztatni kívánnak. Ezen kérelem nem történhetvén a’ dolog mostani állásában a’ nélkül, hogy egyszersmind országilag el ne ismertessék, hogy az eddigi vizsgálat nem volna ollyan, minőt a’ T. KK. és RR. kívánhattak,— de inég azon egyszerű okból is az ujabbi vizsgálatot kérni nem lehet, nehogy ez állal azon országszerte ismeretes és crényteljes honfi, ki a’ vizsgálatot vitte, némileg megrovattassék, mielőtt tudva van, miként vitte ó azt végbe? de más részről 0 Felségétől is reménylenünk kell, hogy úgyis azt fogja rendelni, mit az igazság ’s törvényeink kívánnak. — Maradna tehát csak azon kívánat meg, hogy ama’ kihallgatlanul hivatalaiktól megfosztott négy Tisztviselők hivatalaikba visszahelyheztessenek. — E' részben röviden csak azt mondom: miután az 1805: 5 t. ez. azt tartja, hogy a’ hivatalvesztés valóságos büntetés, büntetést pedig csak teljes kihallgatás és ítélet után lehet rendelni, ha azon négy Tisztviselők, mint itt állíttatik, általában hivatalaiktól megfosztottak volna, akkor a’KK. és RR. kérését alaposnak 's törvényesnek találnám, ‘s azt örömest pártolnám; de minthogy az egész tárgynak szerkesztéséből nyilván kitetszik, hogy azon Tisztviselők nem hivatalaiktól fosztattak meg, hanem csak azoknak gyakorlatától ideiglen függesztettek fel, és hogy helyettük nevezett más személyek hivatalaikkal csak ideiglen raháztattak fel 5 már pedig, a’ mint az itt már mások által bővebben kifejtetett, ’s én is tapasztalásból jól tudom, lehetnek több olly viszonyok, mellyekben eleve, bírói eljárás nélkül is, a’ Tisztviselőket rögtön és tettleg, a’ közjó tekintetéből, hivataluk folytatásától felfüggeszteni kell, — e’ pontra nézve a’ KK. és RR-nek világosan kijelenteni kívánnám, hogy mivel a’Mélt. Fő-RR. azt el nem ismerhetik, hogy olly esetek ne lehetnének, mellyekben az 1805: 5ik t. czikkben érdeklett bírói kihallgatás előtt ne lehetne, sót néha ne kellene némelly Tisztviselők hatóságát felfüggeszteni, azt pedig, minők voltak a’ kérdéses barsi felfüggesztéseknek körülményei, kimerítő adatok nélkül meg nem bírálhatják, — ezen kérelme a’ T. KK. és RR-nek 0 Felsége előtt részükről már ez úttal nem pártoltathatik. Zágrábi megyés Püspök Ilaulik György: Hogy a’ fenforgó tárgyban a’ Kormány tette ellen valódi sérelemnek helyt adni nem lehet, azokból, a’ mik felhozattak, ’s a’ miket én ismételni nem akarok, eléggé kiviláglik. De a’ Főispányi-Helytartó ur ellen sem vélem, hogy alapos sérelem formáltathassék; mert véleményem szerint egyes — habár hivatalos eljárásban lévő személynek olly tette ellen, rnelly törvénysértést magában foglalónak gondoltatik, orvoslást a’ kir. Felségtől, vagy különben az illető Elöljáróságnál szükség szorgalmazni, és egyedül akkor, ha az illyen tett felsőbb Helyeken is jóváhagyatnék, vagy elégtételt nyerni nem lehetne, — van helye az országgyülésileg indítandó sérelemnek; minthogy tehát a’jelen esetben a’ Kormány határozata még tudva nincs, — a’ Fóispányi- Helytartó ur tettéből, véleményem szerint, ez iránt sérelem nem is formáltathatik. Egyébiránt úgy vélekedem, hogy ha az ollyan események után, a’ minők Bars Vármegyében azon alkalommal történtek,— közbenjöttek; — ha, mondom, a’Kormánynak azokat sem volna joga rendelni, a’ miket rendelt: akkor bizonyára alig lesz mód a’ Vármegyékben a’ rend fentartására, alig lesz valami remény a’ legszomorúbb események meggátolhatására. Gróf Herényi János: Azon Megyékben, a’ hol a’ Fóispányok ’s azoknak Helyettesei a’ tisztválasztásokban tisztán a KK. és RR.-nek szavazataik többségét tisztelik, ritkán erednek kihágások és viszálkodások; valamint tehát a’ Fóispányok részéről teljes részrehajlatlanság méltán követeltethetik: úgy a’ KK. és RR. részéről divatba jött, a’ Nemzetet lealacsonyító azon gyakorlatot, miszerint a’ tisztválasztásokban a’ szavazatok ajándékokkal vásároltatnak meg, minden módon megtiltani ’s megakadályoztatni kell; ’s igy miután a’ legfelsőbb kir. leiratok tisztán ezen czél elérésére bocsáttattak ki, én sem Bars Vármegyében, sem más Megyékben, hol kir. leiratok által a’ felbontott rend helyreállíttatik, sérelmet nem látok» ’s ü Méltósága a’ temesi Fóispány előadásához járulok. Gróf Dessewffy Aurél: Három dolog látszik itt rosszaltatni: első a’ közgyűlésnek a’ Föispányi-<Helytartó által történt eloszlatása, a’ jegyzőkönyv meghitelesítése előtt;— második a’ Fö-Szolgabiró elölülése alatt tartott megyei gyűlés határozatának megsemmisítése; — harmadik egynémelly Tisztviselőknek hivatalaiktól a’ bírói ítélet előtt felfüggesztése; — ezekhez kapcsoltaik az a’ kérelem, hogy a’ felfüggesztett Tisztviselők hivatalaikba visszahelyheztessenek. A’ mi az elsőt illeti: tagadhatatlan lévén az, hogy lehetnek olly esetek, mikor a’ gyűlést a’jegyzőkönyv meghitelesítése előtt is szükséges eloszlatni, arról, hogy a’ fenforgó esetben helyesen, vagy helytelenül történt e az eloszlatás, a' körülmények ismerete nélkül ítéletet mondani nem lehet. Épen igy áll a’ dolog a’határozat megsemnisitésére nézve; mert ha helyesen történt a’ gyűlés eloszlatása — a’ mit ismét a’ körülmények ismerete nélkül megítélni nem lehet — úgy törvénytelen volt a’ gyülekezet, törvénytelen a’ végzés, ’s annak megsemmisítése a’ Kormány részéről nem csak jus, hanem kötelesség volt. A’ hivataltóli felfüggesztést a’ miiilcti: áll azon általányos elv: hogy kihallgatás előtt valakit hivatalától felfüggeszteni nem lehet; kihallgatás előtt, mondom, nem bírói eljárás előtt, mert a’megyei gyakorlat és számtalan példák bizonyítják, hogy kihallgattatván a’ Tisztviselő, mikor ellene az ügyészi per megrendeltetik, egyszersmind hivatalától fel szokott függesztetni. A’ jelen esetben a’ dolog úgy áll, hogy a’ felfüggesztés után felírván a’ Megye, kir. leirat érkezett, mellyben ezek olvashatók: „non tantum ollissimam Summefatae Suae Majestatis Sacratissimae voluntatem, sed vero momenta quoque, quibus per Eandem benigne decreta Individuorum illorum ub officiis suis suspensio nititur, e contextu praecitnti b. Rescripti adeo perspicua esse, ut legalis eorundem rigor nuda ea, quae in Repraesentatione Comitatus hujus reiteratur, praesumtione, quod quippe investigatio ben. disposita favorabile pro iis resultatam habitura sit, non tantum in dubium vocari nequeat, verum m 35 * r
