1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 103. ülés
1*20 Cili. országos ülés.Martius i?-kcn 1840. iránt. ui-ik iicnct Olvastatott ezután a’ következő szakasz, melly így kezdődik: „A Melt. Fő-Rendek előbbi válaszuknak“— égés/. a* úrbéri tör- / vényjavaslat VCgeig. — némciiv Báró Orczy Lőrincz: Itt csak fundationalis, majorátus s egyházi jószágokrul van a szó, 's így ha oily jószág s*orke*ctc a,jatik cl, melly zálogban van, hol keresse a’ tulajdonos a' pénzét? — az illy tulajdonosnak se jószíga, se pénze biztosítva nincsen: — ’s igy azt vélem, hogy ezekre nézve is kellene rendelkezést tenni. Nyitrai Főispány Báró Mednyánszky Alajos: Már a’múltkor, midőn ezen tárgy szőnyegen volt, az iránt vélekedésemet kimondtam, ’s nem akarom most azon nehézségeket ismételni, mellyek akkor előttem állottak, ’s engem azon kívánság kijelentésére bírtak : hogy a’ T. RR. felszólíttassanak, hogy e’ tárgy mélyebb fontolásába s illesztésébe ereszkedjenek; __ most azonban mind ezekkel felhagyván, röviden csak egy észrevételemet vagyok bátor előterjeszteni, miszerint t. i. a’ törvény első részéből ezen három szót: ,,hoyy azon úrbéri kötések bánnilly tekinlelbőli felbontásuknak többé helye nem lészenu— kihagyatni kívánom; mert lehetnek olly esetek, mellyekben mégis azon kötéseket felbontani lehet: például, olly esetek, mellyekben a' kötés megütköző a‘ közönséges szabályokkal, s belső hibákkal ruháztatott fel, mert a’ csalárdsággal kötött szerződés természetesen meg nem állhat, vagy hogyha az egy részről nem telj esi Hetik, sőt az egyik rész olly állapotba jön, hogy semmikép nem is teljesítheti azon feltételeket, mellyeket magára vállalt, illy esetben, úgy hiszem, hogy az igazság kívánja, hogy a’ szerződések felbonthatók legyenek. Hasonló esetek még számosak lehetnek, de azoknak előhozásával a’ Mélt. Fő-Rendeknek terhére lenni nem akarok. Gróf de la Molle Karoly: A’ T. KK. és RR. azt gondolják, hogy segítve lesz minden nehézségen, ha mcgállapíitátik, hogy a’ megváltási sommá olly természetű legyen, minő a megváltott úrbéri telek; de én nem látom át, hogy ez minden esetben lehető e? ’s azt sem látom át, hogy a pénz minden esetben olly természetű legyen, mint a fekvő jószág; veszem például a’ zálog esetét: midőn valaki zálogba adja jószágát, ha ezen jószágát vissza akarja váltani, elégséges neki bebizonyítani a’ devolutiót, s a’ rajta fekvő pignoraiitia sommát, mert az a természete a zálogos jószágnak, hogy az örökös vagyont vissza lehessen nyerni; ha már mosta’ megváltási sommának biztosítására némi más rendeletek nem tétetnek, ha azon somma az eladónak kezébe fog jönni, és ezen pénz elköltetik, — az is tönkre mehet, ki a jószágot zálogba vette, — kérdem: mi fog ebből következni? mert ha eladta a’jobbágynak a telket, és azt soha többé, mint a szerkezet mondja, visszavenni nem lehet, kérdem: hogy fogja azon zálogos vagyonát valaha visszanyerni? a’ pénze oda van, mert attól, ki azt zálogban tartotta, semmit nem nyerhet, a’jobbágytól sem veheti vissza úri jusát, az el van adva, ’s így záloga sehogy vissza nem kerül,’s így a’ T. KK. és Rendeknek intézkedése engem meg nem nyugtat; annálfogva továbbá is kérem a’ Mélt. Fő- Rendeket, hogy a' T. KK. és Rendeket felszólítani méltóztassanak: hogy a’ Mélt. Fő-llendek által eló'adott feltételeknek eleget tenni méltóztassanak. Koronaőr Gróf Keglevich Gábor: A’ KK. és RR. az a) pont alatt azt mondják: „ha az Hlyen megváltások koronái, egyházi, vagy közalapítványi jószágokban történnek, a’ megváltási tőkesummák a kir. Helytartó-Tanács felügyelete alatt tartassanak.“ — Ezen jószágok a’ magyar kir. udv. Kamarának s kir. Fiscusnak felügyelése alatt vannak, ’s így, ha az egész jószág felügyelése alatt van, nem képzelhetem, hogy jöhet a’ megváltási tőke a‘ Helytartó-Tanács feliigyelése alá, ’s így két feliigyelés volna: azért vagyok bátor észrevételemet előterjeszteni, mert reményiem a’ Mélt Fő-Rendek igazságszeretetétől, hogy pártolást fog nyerni. Gróf Andrássy Károly: A’ nyitrai Főispány észrevétele helyes, ’s így én is azon három szót a’ szerkesztésből kihagyatni kívánom. — Még egy esetet nem hallottam előhozni, azt t. i., hogy azoktól, kik árendában, vagy zálogban bona fide birj.ák a’ jószágot, kérdem : ki fogja ezektől elvenni a’jószágot, mihelyt azon 3 szó benmarad a szerkesztésben? ekkor fogadni lehet, a mint a’ Varmegyékben a’szellemet ismerjük, hogy 100 bíró közül 60 — 80 úgy fog Ítélni, hogy már nem lehet rajta segíteni, mert már megtörtént. Fő-Tárnokmester Báró Eötvös Tgnácz: A’ mi a’ nyitrai Főispány O Excellentiája által felhozott észrevételeket illeti, mennyire ez alatt ü Méltósága olly eseteket kívánt érteni, mellyek magát a’ szerződést már eleve erőtlenné teszik, ‘s mennyire ezen alapos kívánságának elérésére akarja a’ kérdéses szavakat kihagyatni: részemről örömest megegyeznék, ha nem tartanék attól, hogy akkor, ha ezen szavak most ki fognak hagyatni, a’ mennyiben azok a’ múlt alkalommal általunk érintve voltak, némi visszalépést teszünk; mert ha ezen kihagyásnak czélja oda is kiterjesztetik, a’ mit látszott szemügyre venni Gróf Andrássy Károly: akkor kár ezen törvénnyel bajlódni, melly igy czélját elveszti ’s kivétetik azon állásból, mellybe a‘ múlt és mostani országgyűlés alatt helyheztetve volt, mert ha minden olly esetben, mikor nem a’ tulajdonos, hanem a’ zálogos tette a’ szerződést, kivételt tenni, s illy lényeges kifogásokra regrediálni akarunk: ekkor vissza lehet menni az aviticitásra ’s egyebekre is, s más térre vezetjük a- tanácskozást, ’s hamarabb czélt fogunk érni akkor, ha egyenesen azt mondjuk, hogy az örökös megváltás fogalmában nem tudunk megegyezni, — a kérdéses szavaknak kihagyatását tehát tanácsosnak nem vélem, de szükségesnek se látom; mert már múltkor megegyeztek a Mélt. Fő RR. abban, hogykivévén azon eseteket, mellvek a’ szerződéseket különben is erőtlenekké tennék, más törvényes nézetek miatt azok semmikép el ne enyésztethessenek, de viszont épen azért, mert cztlunk ez, kívánom most is, hogy teljes legyen a’ biztosítás, mert valamint egy részről azt, hogy a’ szerződés fel ne bontathassék, úgy más részről azon jogokat is teljesen kiváltom megmenteni, mellyeket a T. KK. és RR. sem látszatnak clenvésztetni akarni, és mellyeknek biztosítását a Mélt. Fő-Rendek már a’ minap elkerülhetetlenül szükségesnek találták. — Mi a‘ 2-ik tárgyat illeti: azok után, mik a 1. RR-nek ezen lábla részéről már nyilván izentettek, tanácskozásaik mostani köre csak az lehet: ha valljon biztosítva vannak e a jelen izeneti javaslat által azon jusok, mellyeknek tökéletes elrendezésébe a’ T. KK. és RR. többszöri felszólításunk után ezúttal ereszkedni nem akarnak? — Részemről meg kell vallanom, hogy azokat biztosítva találom: mert a’ biztosságot, mellyet kerestem, keltőben helyheztetem: 1-őr abban, hogy a’ törvények jövendőbeli rendelkezése nyilván fentartassek, 2-or pedig abban, hogy az illyetén urbarialis tartozások örökös megváltásából fizetendő általányos capitalis törvényes biztosítás alá jöhessen. Ezt pedig a I. KK. és Rendek által javaslatba hozott törvénynek azon pontja által elérve látom, mellyben ők világosan a törvépynek további rendelkezését fentarlják, azt mondván, hogy ezen rendelkezés csak idcigleui; kimondják to\ábbá azt is, hogy az igy szerzendő somma a’ törvény előtt olly természetű legyen, mint azon jusok voltak, mellyek eladat,a^' ,loSy nil,,d e mellett sok károsodások történhetnek, azt tagadni nem akarom; de lehetetlen elfelejtenem másrészről azt is, hogy illy károsodások a dolog mostani állásában is lehetők voltak. — Az örökösödési jusra nézve ugyanis nem lehet el nem «ismerni, hogy ha meg lesz engedve az örökös megváltás, sok olly ember, kinek maradéka nem lesz, a‘ kapott pénzt el fogja költeni, s így halála után az örökösödés már nem lesz teljes, mivel az úrbéri tartozások megváltanak, és az azokért fizetett summa elenyészett. l)e k« rdem: valljon szint ezen eset, midőn az illető felek a’ törvény engedelmével nem élnek, ’s a’ magok biztosítására fel nem ügyelnek, a mostani helyeseiben is nem történik e ? — Felelet: hogy történik, — történik gyakran, és sokkal veszedelmesebb módon, t. i. magának a’ jószágnak minden rppertinentiáivali örökös eladásával, vagy olly
