1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 103. ülés
118 (III.országosülés. Martius 9-kén 1840. iM-ik ii'nct vaslata m»y. mint áll, az lenne a'következés, mit a szathmári Főispány O Mélt. előadott; annálfogva azt kívánom: hogy .« i83'/.-iki az011 vidékekben, hol azon, a’ törvényben kitelt földi tcrmesztmények nagyobb mértékben előfordulnak, és a zsellérek a' pá„n“.Uo.Uou jinka(; etésnek most is ususaban vannak, — az nekik továbbá is megengedtessék, azon vidékekben pedig, hol ennek ususaban “zikkik^nó- nem voltak, megtiltassék. — Valóban hol nem látok veszedelmes következést, örömest reá állok arra, mit a' KK. es Kit. |1TMk"viif!o- javaslatiak, - ’s Így elfogadom azt egész kiterjedésében vitiísukrói a Jó- Tárnokmester Báró Eötvös Jynácz: Alttá ízatosan megjegyezvén azt, hogy a pálinkafőzés iránti úrbéri viszo"loŐifukról°”n\ok a- múlt országgyűlésen az által lényeges változást szenvedtek, hogy az eddig csupán gyümölcsre szorított engedménye k**iíteu tör-xoknak p,injen más földi termesztményekre is, a' búzát kivéve, 's igy a' burgonyára is kiterjesztetett. Azt senki sem ven„»v.8Ut ho?y va|amint „,as országokban, úgy nálunk is most legnagyobb anyaga a' pálinkafőzésnek a’ burgonya, ’s igy ezen törvénynek befolyása általányos tekintetben most már sokkal terjedelmesb, mint eddig volt. — Előrebocsátom továbbá azt is, lio iiabár a' T. KK. és KK. hozzájárulnának is a Melt. Iő-Kendek minapi kivánatához, abból az mégis nem következtethetnek ho^v azok. kiknek vagy gyümölcsöseik vannak, vagy más olly termesztményeik, mellveket máskép pénzzé nem tehet- 1)ek? pálinkát ne főzhessenek; mert ha nem volna is nekiek szabad tulajdon kazánt vagy pálinkaházat tartani, azért mégsem (ihatnának el, az általok termesztett gyümölcsöt más telkes-jobbágy pálinkaházában kiégetni. — Hivatalom által egy, az Orszá"- szélén helyheztetett Megyével szoros kapcsolatban lévén, kénytelen vagyok a’ Mélt. Fő-KKket figyelmeztetni arra, hogy a’ javaslatba hozott törvény rendelésének a felsőbb vidékekre nézve nagy befolyása lesz, "s hogy épen ezen érdekes tekintet vezérlelte leginkább a’ Melt. Fő-Kendeknek minapi tanácskozásait, és — a’ mennyire felfogtam — azoknak szellemét; a’ Mélt. Fő-KK. akkor is nem annyira a’ földesúri jusok fentartásáról kívántak gondoskodni, mint inkább arról, hogy ha már a’ múlt országgyűlésen a’ földesúri jusok e" tekintetben korlátoztaltak is, — ezen áldozat, melly Felső-Magyarországra nézve i^en érdekes, legalább a’ nép azon osztályozatának legyen üdvös, a’ melly ezen felső vidékekben a’ többnyire háladatlan földet miveli. __ Ha a’ tapasztalás nem úgy magyarázta volna a’ törvényt, mint ezt most a‘ Fő-Kendek szorgalmnztatják, — a’ KK. ésKK. nem szólaltak volna fel ellenkező értelemben, de a' törvény valóban úgy jött — legalább sok helyeken — foganatba, hogy csak azon telkes ember, ki rossz földjét, melly alig ád 3 magot, többnyire siker nélkül miveli, kinek rétjei nincsenek, ki szalmával szokta vonó marháit is teleltetni, űzhesse a pálinkalőzést, s élhessen ezen, ott a gazdaság előmozdítására czélszeríi engedménnyel; — ha a’ pálinkafőzés azokon a’ vidékeken is általában fog megengedtetni, annak az lesz a' következése, hogy az egészen a zsidók kezébe fog jönni, de kik azontúl majd ne;n telkeket, hanem csak zsellérházakat fognak vásárolni, mert nekik nem a" föld növelése, hanem inkább a’ pálinkafőzés szokott szivökön feküdni. — Eddig nem lehetett e’ részben rossz következésektől tartani, mert a’ maria-theréziai Urbárium csak a' termesztményekre szorította a’ pálinkafőzést, dea’ mostani törvény, a’ gabonát kivéve, minden termesztményekre kiterjesztette; s igy igaz marad az, mit a’ Mélt. Fő-Rendek a’ múlt alkalommal a’ KK. és KK. figyelmébe ajánlottak, t. i. hogy sok helységekben annyi pálinkaház fog keletkezni, mint a’ mennyi zsidó fér vagy lakik bennök. — Azt mondják a T. KK. és KK., hogy ha a’ pálinka szaporítása ártalmas az Országra nézve azon kis pálinkaházaknál, úgy annak még károsabbnak kell lenni, a’ midőn nagy gy árokban gy akoroltatik, hol egy évben több pálinka készül, mint 10 — 20 jobbágyházaknál. — Hajói felfogtam a’ Mélt. Fő-RR. izenetét, itt nem a" pálinka mennyiségének, hanem azon kisebb és veszedelmes pálinkaházaknak szerfeletti szaporításáról volt szó, hol a' pálinka, a' mint az kicsurog, mindjárt a’ gyermekek s mások által emésztetik, — ’s igy az efféle pálinkafőzés az embereket a’ munkától is elvonja, sőt még az a káros következése is lehet, hogy a’ felsőbb vidékeken , hol úgyis nem vagyunk képesek benépesíteni az elhagyott scssiókat, azok örök időkig üresen fognak maradni, — ez pedig olly nagy tekintet, mellyről a’ törvényhozásnak megfelejtkezni nem szabad. — Egyébiránt, valamint eddig nem volt a’ Mélt. Fő-Rendeknek czélja, hogy akárki valami gyakorlatban ’s jusban esonkíilassék, úgy'most is örömest hozzá állok a’ szathmári Főispány O Mélt. indítványához, s igy én is azt kívánnám a’ KK. és KRnek izentetni, hogy általában minden embert a’ pálinkafőzésre jogosítani, s arra mintegy általányos felszólítást tenni nem akarnánk: hogy akármelly kis, tűzfészekhez hasonlítható viskóban azonnal a’ zsellér álképe alatt minden jött-ment zsidó pálinkagyárt alakítson. Gróf Andrássy Károly: Azon kifejezésre: „kik már eddig is gyakorlatban voltai' “ — az az észrevételem, hogy ezen elv eddig is fenállott, s azt a’ KK. és Kit. máskép nem is érthették. — Egyébiránt a’ pálinkát nem lehet általában kárhoztatni, mert tudok Magyarországban helyeket, mellyeken a legegészségesebb s legszebb nép lakik, holott annyi pálinkát iszik, a' mennyi csak kell, ’s igy a' pálinka csak gyermekeknek ártalmas: ezeket kell tehát eltiltani, és nem a' munkás embereket, kiknél a’ tapasztalás mutatja, hogy elgyengülnek, és a’ munkára kevesbbé alkalmatosokká válnak, mihelyt pálinkát nem isznak, — igy az emberi testnek mindig szükséges egy bizony os quantum. — Külföldön, p. o. Franeziaországban, hol a ezukor igen olcsó, az asszonyok egész nap kávét isznak, — igy szükséges az erősen munkálódó parasztnak, hogy pálinkát igyák, leginkább a bányászoknak, kik pálinka nélkül nem is existálhatnak, s képesek nem volnának dolgozni. — Addig, mig nálunk a pálinkának surrogatuma lesz, mig a’ ezukorgyárok saaporíttatni fognak, ’s igy módja lesz a’ népnek syruphoz jutni, a pálinkát kárhoztatni, vagy üldözni képtelenségnek tartom. Po-Pohárnok Gráf Kegferic/i János: A’ múlt alkalommal mondám, hogy politicus tekintetből a’pálinkafőzés általányosan minden zsellérnek meg ne engedtessék, mert ez által az égések és a tűzi veszélyek a' helységekben igen szaporittatni fognának, mint azt már () Excellentiája a’ Fő-Ajtónálló bölcsen előadta, ’s igy az általa, valamint a’ Fő-Tárnokmcster O Excellentiája által előadott okoknál fogva, az előbbeninél megmaradni kívánok, kezet fogván a’ Mélt. szathmári Főispánnyal abban, hogy ott, hol a^ pálinkafőzés eddig divatban volt, maradjon meg; hol nem volt, ott jövendőre se jőjön. ^***1**1* Ö OS. kir. fensége : Ha tetszik a’ Mélt. Fő-Kendeknek, e’ részben a’ KK. és RR.-nek azt lehetne izenni: hogy ott, hol a zsellérek saját termesztményeikből a’ pálinkaégetés gyakorlatában voltak,— abban jövendőre is megmaradjanak. (Helyes/J Olvastatott a következő szakasz, melly igy kezdődik: „az 5-ik §-ra előbbi izenetükben“, ezen szavakig: „a" Mélt. Fő-Rendek javaslatához továbbá sem járulhatnak.“ Ny Urai Főispány Ilaro Mednyánszky Alajos: A' KK. és KK. általány osan hivatkoznak okokra, mellyeket felhoztak előbbi^ Menetűkben, s azok mellett továbbá is megmaradnak. — Én is hivatkozom azon okokra, mellyek e tárgyat kimerítőleg a Mélt. I ú-Kendek által más alkalommal előadattak, ’s a’ dolgot olly világossá tették, hogy részemről nem kételkedem, hogy azon változást, mellyel most a KK. és KK. javaslanak, — a' Mélt. Fő-Kendeknek elfogadni nem lehet. Két uj okot latok a KK. és KK. izenetében, mellyeket a’ Mélt. Fő-Kendek által előadottak megczáfolására felhoznak. — Azt mondják t. i. a KK. és KK., hogy el nem ismerik a Mélt. Fő-Kendeknek azon állítását: hogy a’ jobbágynak boltot nyitni, 's abbant árulni, csak a földesúri engedclcin és taxa-fizetés mellett lehet; igy nem lehet ezt az úri jogok közé számítani azért, mert a’ boltnak nyitása csak a múlt országgyűlésen hozott úrbéri (Orv. czikk által határozatott el. — Azt vélem, hogy ezen úri jogo
