1839-1840 Főrendi Jegyzőkönyvek • Felséges Első Ferdinánd Ausztriai Császár, Magyar- és Csehország e' néven Ötödik Koronás Királyától szabad királyi Pozsony városában 1839-dik évi junius 2-kára rendeltetett Magyar Országgyülésen a' Méltóságos Fő-rendeknél 1840. februarius 25-kétől majus 12-ig tartatott országos ülések naplója. / Pozsonyban / Nyomtatta és kiadta Schmid Antal / [1840]
1840 / 93. ülés
gcknck 8 háznépeknek csendessége felbontásival egyszerre megsemmisitiessenek; mert én ezt az igazsággal sehogy sem tudom összeegyeztetni. — Mi pedig a’ T. Klv. és Iliinek azon állítását illeti: hogy a’ protestáns fél akkor, midón a' re versa list kiadja, feszült állapotban van, kénytelen vagyok felelni: hogyha ez áll, akkora’ többi Ígéreteket és szerződéseket is, raellyek szintén illy feszült állapotban tétetnek, megsemmisíteni kellene, mint például a’ móring- vagy az özvegynek tartásáról szóló kötéseket, mellyekct, úgy hiszem, talán senki sem kivin eltöröltetni. — Ezeknél fogva kérem cs. kir. Főherczegségedet és a’ Xagymélt. Fő-Rendeket, méltóztassanak a’ rcversalisokat legalább a’ múltra nézve pártolni, ’s ez által a' cathol. félnek jogait védeni. Koronaőr Gróf Teleki József: A’ múlt alkalommal, midőn ezen tárgy szőnyegen volt, mi részünkről hosszasabban kívántuk megmutatni, hogy a’ reversalisok az 1790: 26. törvény által el vannak törölve. Én részemről e’kérdésnek feszegetésébe bővebben ereszkedni nem akarok, nehogy ismétlések által cs. kir. Főherczegségedet és a’ Áléit. Föllendeket untassam: azonban mégsem mellőzhetem el megjegyezni azt, hogy miután a’ 26ik törvényben a’ reversalisokról semmi említés nincsen téve; miután a’ 2Gik törvénynek azon rendeletéből, hogy a’ vegyes házasságokban, midőn az apa protestáns, a’ gyermekek közül a' fiák az atya vallásában neveltethetnek, ellenben midőn az apa római catholicus, akkor minden gyermekeknek ugyancsak az atya vallásában neveltetniük kell,— a’rcversalisokat kihozni nem lehet; miután ezek igy állanak, kérdésen kívül azt állítani nem lehet, hogy a’ reversalisokat lehessen a’2Gik törvényben alapítani; — de miután a' 26-ik törvény által minden előbbi királyi parancsolatok a'vallás dolgában eltöröltettek, következéskép eltöröltettek azon királyi parancsolatok is, mellyek a’ reversalisokat érdeklctték: miután ugyanabban a’ törvényben a' római catholica Egvházi-Rendnek megtiltatik az, hogy a’ vegyes házasságoknak akadályokat ne tehessen: úgy vélem tehát, hogy ez által el vannak törölve a’reversalisok, ’s hogy azokat nem csak nem lehet azon törvényben alapítani, hanem azokat semmikép törvényeseknek mondani sem lehet, — ’s ezen tekintetnél fogva ugyan magam részéről tovább is az akkor kijelentett vélekedésemnél maradok, hogy a’reversalisok mind a’ múltra, mind jövendőre nézve eltöröltessenek, annyival inkább, mivel a’ T. Klv. és RR. üzenetében nagy része azon aggodalmaknak, mellyek a" Mélt. Fő-Rendek által e’ tárgyban előadottak, tökéletesen elenyésztetik. — Azonban nem tagadhatom, hogy magam részéről iiren is óhajtóin, hogy e’ tárgyban a’ két Tábla között az egyesülés mennél előbb megtörténhessék, hogy igy a’ dolog 0 Felsége határozata alá bocsáttatván, törvény által nyugtaltassék meg az ország lakosainak egy igen nagy része: ’« ebből a’ tekintetből, hegyha a’ Mélt. Fő-Rendeknek többsége továbbá is kívánná megtartatni a' reversalisokat a’ múltra nézve, én azt nem ellenzem, azonban óhajtóra mégis, hogy némelly feltételekkel alapítfassanak meg. Előre kell erre nézve bocsátani, hogy— mint előbb is mondáin — a’reversalisok azon alakban, mellyben eddig divatoztak, nem törvényesíthetek, ’s hogy ha lehet azokat elnézni, azokat csak úgy, mint civilis egyezkedéseket lehet elnézni, ’s úgy vélem, hogy magok a’ .Mélt. Fő- Rendek — ha tekintem utolsó üzenetüket— azon vezér-elvet látszottak magok előtt tartani, ’s azon indítóokokkal kívánták gyámolítani állításukat, miket egyenesen a’ polgári szerződésekből lehetett venni; hogy tehát láthassuk, mikép lehet ezen reversalisokat megalapítani a’ múltra nézve isr, vizsgálat alá kell venni, milly feltételek azok, mellyek alatt egy polgári szerződésnek ereje van; és ha egyszer erőre kapott az illy polgári szerződés, mennyire hat ereje? Mi az elsőt illeti: kérdést nem szenved, hogy minden polgári szerződésnél megkivántatik a' szabad akarat. Ezt bővebben fejtegetni nem akarom, mivel magok a' Mélt. Fő-Rendek ezen elvet már elismerték. Másodszor: megkivántatik az is, hogy minden szerződés a gyakorlat által legyen megerősítve, vagyis usuroborálva legyen: úgy vélem tehát, hogy usuroboráltatva kell lenni a' reversalisnak is arra nézve, hogy ereje legyen. Harmadszor : megkivántatik minden polgári egyezkedésben az is, hogy azok ne reclamáltassanak, azokra nézve ellentmondás ne történjék; ez ugyan tökéletesen ’s minden alkalommal nem semmisíti meg a’ polgári egyezkedéseket, de mégis mindenkor kétségessé teszi erejüket. Mi illeti, hogy milly erővel bírnak a polgári kötések: erre nézve tudva van, hogy ugyanazon módon, mellyen lételöket nyerték, fel is bontalhatók, tudniillik a’ feleknek akár nyilványosan kijelentett, akár hallgató megegyezésükkel; hogy az illy polgári egyezkedésekben a’ teljesedésbe-menetelt csupán azok kívánhatják meg, kik a’ polgári egyezkedésekben egyenesen említve vannak; következéskép hogy az illy kötéseknek teljesedésbe-menetelét semmi harmadik hatalom vagy személy nem kívánhatja. Úgy kívánom tehát a’ reversalisokat a' múltra nézve megállapíttatni, hogy azok szabadon keltek ’s usuroborálva legyenek, 's hogy ha reclamatio azokra nézve nem történik. Reményiem, a’ Mélt. Fő-Rendek nem fogják ezen három pontot kétségbe hozni, annyival inkább nem, mivel már boldog emlékezetű II. József Császár, midőn a reversalisokra nézve királyi válaszát 1786ban kiadta, e’ négy pontot, mint feltételeket, egyenesen hozzá ragasztotta, ’s igy megkívánom, hogy csak azon reversalisok legyenek teljeserejüek, mellyek a' most említett feltételeket magokban foglalják. Gróf Zay Károly: Reménydúsak valának ezen szent ügynek feszülten várt eredményei, a’ türelemnek elevenítő lehelete 3 millió honfit a jövendőnek tündér álmaival ringata! de ama" mennyei örömöket ez árnyék világon varázsló pillanat, mint csalóka lidércz, elillant, és a' zordon valódiság a’ protestánsokat ábrándukból búsan felébresztvén, forró ohajtásik elsűlyedtek a’csalt remények mély tengerébe!—a’ vallásbeli egjenlőségnek, a’ viszonyosságnak alapítását bizton várták; — de az iszonyú vajúdások szüleménye mi vala? félszázados sérelmeknek némi hegesztése. A' világos törvénynek megszegését orvostani szoros elmellőzhetlen kötelesség vala, az egyenlőséget, a’ viszonyosságot nagylelkűig tulajdonítni, honunk Europa tapsát, az egek áldását nyerte volna! Ezt a’ már fonnyadó reményeinkhez búcsúszóul, nem állhatatosságunkhoz, melly, ha raeggyőzetünk, majd annál férfiasabban vivand, ha győzünk, hála-imává olvadand ahhoz, ki minden diadalnak adója és ura! — De fonnyadjanak bár azok, vagy fejlődjenek diadal-koszorúvá, örök hála nagylelkű bajtársainknak, kik minden political árnyéklataikat az emberiség ezen nagy ügyébe elsűlyesztvén, öntagadólag, elfogultban tiszta szívből, az igazság, — felebaráti és honszeretet által vezéreltetvén, a’ vallásbeli egyenlőséget és viszonyosságot kivívni törekedtek! — Jutalmok nem e’ hangyabolyi — a’ síron túl int pályabérök! — Már mi az üzenet első pontját, a' reversalisokat, illeti: azon okok, mellyek a’ reversalisoknak jövendőre nézve eltörlését javasolták és eszközlötték, szükségessé teszik azoknak múltra nézve megszüntetésüket is, mert a’ törvénytelent az idő nem törvényesítheti. Igaz ugyan, hogy visszaható törvényeket alkotni nem lehet: de a’reversalisoknak múltra nézve eltörlésük visszaható törvénynek nem mondathatik, mert nem a’ törvény, hanem csak az avvali visszaélés töröltetik el, és a visszaélés nem törvény. Mi pedig a’ netalán háborítandó házi csendet illeti, azon aggály .a' T. KK. ésRRnek a jelen pont iránti magyarázatuk által teljesen megszüntetik; mondják t. i.: korántsem értették ’s nem is érthették azt, hogy olly személyek, kik reversalisoknál fogva a’ cathol. hitben neveltettek, tettleg abban élnek, akaratuk és meggyőződésük ellen ismét az evang. vallás követésére kényszeríttessenek, hanem csak azt, hogy minden a' reversalisoknál fogva, akár a szülék, akár a gyermekek ellen támasztott, és még függőben lévő, vagy ennekutána támasztható val-2 XCIII. országos ülés. Februarius 25-kén 1840.
