1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
248. országos ülés
248-fA‘Ä ÜLÉS. 30-í7í October. Gömör Vármegye 1-ső Követe: A’ nádiás eránt már szavát Pest Vármegye szavához tsatolta, azért annál többet nem szöll. Mi illeti a’ Barsi indítványt, «V ki a’ helyse'gek szolgáiról meg felejtkezett arról nem tehet, de magáról mondhatja, hogy nem felejtkezett meg: a’ Szólló az országos redactiót pártolta, melly az úri jusokat leg inkább tartotta fenn, de el óttetven a' többség által a’ Kir. Resolutiót fogadta el; ha az országos redaclióra vissza menni lehetne a’ Szólló a’helységek szolgáit szívesen a’ tűzi fajzásról szólló törvénybe ismét vissza fogadná, de a’ Kir. Resolutió le van szorítva, ez pedig az Urbáriumon ’s a’ szokáson léven alapítva, azonban az Urbárium a’ helységek szolgáit itt nem említvén, a’ szokás pedig a’ helységek szolgáit a’ fajzásba ott meg tartván, a’hol nékiek ez vagyon, semmi említést a’helységek szolgáiról tenni nem akar. — Vass Vármegye 1-só Követe: Azt tartja, hogy ha mi a’tűzi fajsás dolgában a’ Közönség szolgáiról rendelkezni meg felejtkeztünk volna, sölt noha ezekről egyenes emlékezet a’ törvény javallatban nem láttszik is, ezeket még is abban valósággal ben foglalva lenni hiszi a’Szólló, mert a’jobbágyság a’fajzásban a’ divatozó élés szerint egészlen meg hagyatván, ha ezen élés ollyan volt, hogy a’Közönség szolgái számára a’ fának ki adódni, ha mind azon által e’ részben másoknak még is valamelly aggodalma van, a’ Szólló sem idegen attól, hogy a’ törvény javallatban a’Közönség szolgái következendő képpenmeg említessenek „ubi sylva Dominalis in territorio loci adest, et subditis prout et servis Communitatis juxta Urbaria aut praevigentem usum beneficium lignationis addictum habetur, ibi iisdem etc.“ A’ mi pedig a’ nádiás haszonvételt illeti, meg vallja a’ szólló, hogy ó is a’ kerületi javallatnak azon résziben meg nem egyezhet, hogy ott, hol a’ nádasnak bizonyos része, ha szinte 40. kéve nád adózás mellett is a’ Közönségnek, vagy egyes jobbágyoknak külön külön telkek utánn való úrbéri állományaikon felül s ki rekesztö használatokra akár az urbér, akár az uradalom által lenne ki jelelve., a’ jobbágyság által kiszáritatna, ottan az illy ki szárított nádasnak a’földje égyedűl a’ jobbágyoknak hagyattasson. Mert a’jobbágyság a’ leg szoroszabb igazság szerint is többet nem követelhet, mert a melly haszonvétel néki a’ földes ór által adódott, már pedig a’ nádiás ált engedése által a’jobbágynak nem földet,hanem nádat’adoít, ha tehát ezen haszonvétel a’ ki szárítás által meg szűnik és az Urbárium be hozatalakor ezen haszonvétele a’ jobbágyságnak a’ helység classificaiiójába felivétetett, a’ jobbágyságnak leg felljebb ezen el maradott haszonvételének másban leendő pótlására lehetne keresete. — A’ Szólló nem is oszthatja Soprony Vármegye Követének a’ fajzásról a’ nádlásra vont okoskodását, mert ö azt tartja, hogy a’ nádiás adás ollyan urbarialis kötelesség mint a’ tűzi fa adás,de bátora’ Szólló fel szóllitanihogy valamint ó a’ napokban azt mondotta, hogy tsak egy okot adjunk ara, miért nem kívánjuk az épületre való fákat a’ jobbágyságnak meg adni, úgy ó is tsak egyszóval mutassa meg az Urbáriumból, hogy az Urbér behozatalakor a’ hol nád volt szinte ügy köteleségül tétetett a’ földes úrnak a’ nád adás, mint ahol akkor erdő volt, a tüzelő fa adás és még-ezt meg nem mutatja, addig okoskodása nem áll, ’s nem is használ annak ellenvetése, hogy több helységeknek az Urbáriumban a’ nád* Jegyzo Köny v TX-cli/c Darab. 24 % /
