1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

248. országos ülés

90

248-dih ÜLÉS. 50-zÄ October.

nádas ki szárad, es a’jobbágy annak többe hasznát nem veheti, mivel a’ telki állománya meg van, nints ok, miért maradjon a’ kiszáradt nádas őnála, annál is inkább, mert ha a’ nemzeti ipart elő mozdítani kívánják a’ Rk. a’ nádasok le tsapoltatását eszközölni szükséges — ezen szerkeztetek által pedig inkább mégnevekedne'nek, ’s azért elobbeni nyilatkoztatását ismétli. —

Szathmár Vármegye 1-ső Követe: A’ Sopronyi Követ észrevétele, hogy a’ szerkeztetek ellenkezésben áll — nyilvános és tagadhatatlan, mert azon esetben ha a’ Község nádasa ki szárad a’ földes úré — ha pedig egyes jobbágyok közt fel osztot nádas kiszárad, az a’ jobbágyoké maradjon, ez tagadhatatlanul ellenkezés. — A’ mi fel hozatott hogy a’ földes úr az által károsodna és a’ nemzeti szorgalom, és a’ nádasok le tsapoltatásagátoltatna, ellenvetésül nem szolgál — mert a’ Szóllónem abban találja a’nemzeti szorgalmat, hogy nagy darab földek legyenek egynek birtokában, hanem inkább abban, hogy sok emberé legyen a’ föld —márpedig ha az így lecsapolt nádasok az uraságnak adatnak nem égyéb fog következni, minthogy a’ földes úr nagy darah térséget és földet fog nyerni, mellyel azonba haszon nélkül hevertetni, és sok jobbágyai föld nélkül szűkölködni fognak, k azért részéről inkább óhajtaná, hogy ha valamelly nádas le csapoltatok a’jobbágyok vegyenek abba részt pénzben bár vagy kézi munkában, és mind a’ két esetben, mellyeket az ezen szerkeztetek magában foglal, Sopronyi elő adása szerint maradjon a’ jobbágynál. — A’ mi már a’Barsi indítványt érdekli, azt részéről is pártolja— mert úgy hiszi, hogy senkinek sem volt akaratja a’szegény helység cselédjeit kizárni — azon ellenvetés) hogy a’ tárgy régen van tanátskozás alatt, hogy meg hányattatott a’Mosonyi szerkeztetek, a’ Szólló előtt semmi nehézség, mert mind addig még a’ tárgy tisztában nints, azon jobbítani kelletik, —itt pedig a’ mint látható a’servi Communitatum tsak felejdékenységből maradatak ki, és azért erántok még határozás nem történvén, ha a’ Barsi indítvány el fogadtatik, a’ mint azt részéről is pártolja a1 conclusum változtatásával nem vádoltathatnék. —

Zala Vármegye 2-dik Követe: A’ Barsi inditványt conclusum elleni törekede'snek szinte nem tartja részéről, sőt meg vallja,hogy a’ Nógrádi Követ előadása, e’ részben lehető minden aggodalmát meg szűntette, de szükségtelen is a’Barsi indítványnak igazságát feszegetni, meri ezt maga az országos küldöttség munkálatjába — úgy az előbbi fel terjesztett Urbérben, de a’ mostani kerületi szerkeztetekben is bent foglaltatott és egyedül a’Mosonyi szerkezteteknek rostálgatása által jött feledékenységbe. -— A’ nádiás eránt Egri Káptalan Követével egy et ért abban, hogv nagy külömbség van az erdő és nádas közt, de feleletül tsak azt mondja, hogy a’ jobbágy sorsa semmi tekintetben ne rosszabúljon — és azért a’ szerkeztetek! a’Sopronyi és Tolnai indítvánnyal el fogadja, ha ez el nem fogadtatnék a’ Trencséni indítvány t. i. a’ „praevigens usus“ betétessen: —

Heves Vármegye 1-ső Követe: A’ Barsi indítványt elfogadja — a’ nádlásra nézve pedig nem akarván a’ már elő adattakat ismételni, kivált a’ Baranyai Követ által fel hozott okoknál fogva a’ Pesti indítványra voksol. —

Trentsén Vármegye 1-ső Követe: Úgy hiszi,hogy a’RR. el fogadták azon elvet, hogy ha a’ ki száradt nádas eggyes jobbágyoké volt, ezutánn is azoke' marad-