1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
244. országos ülés
6 244. ÜLÉS. 25. Ocl. ximum Ország Gyűlési elhatározását egy részről a’ legnagyobb igazságtalanságai, — más részről a’ legnagyobb önkénnyel össze kötve szemléli. — Igazságtalansággal: ha az által a jobbágyok az Urbérbe foglalt jótéteménynek egy részétől megfosztalak: — önkénnyel, a’ midőn annak az okát ált nem láthatja, miért itten 4 hóidon alól, ottan 10 hóidon felül egy telek után legelőt ne kapjon, ha ezt a’ legelőnek szűke, vagy bősége úgy kívánná? és jóllehet a’ Királyi Válasz is némű önkényt magába foglalna, még is, a’ midőn önkény, és önkény között választani kell, azt az önkényt inkább választja, mellynek biztosabb alapja vagyon, és ezt inkább a’ Királyi Válaszba leli, melly a’legelőnek mostani használásán, úgy mint legigazságosabb hasison alapúi: mert Küldői a’ jobbágyot ottan, a’ hói eddig széles kiterjedésű legelőnek birtokába lévén, több marhát tarthatott, mint a’ Sessiónak mívelésére szükséges volt, abba megszorítani nem akarják, és ha a’KK. és RR. élelmére szükséges, és Constitutivumához csatolt irtásokat a’ jobbágytól el nem vették, leg nagyobb igazságtalanságai azon legelőbe megszorítanák, a’ melly a’ jobbágynak áílapotjái, és a’Contributio’fizetését biztosítja , és akármit mondunk, telki állományával legszorosabb kapcsolatba vagyon. — Megyéjétől másokra követelvén, bátran azt állítja a’ Szólló, hogy, ha volnának is mostan olly helyek, mellyekben a’legelőt a’jobbágynak szempillantati kára nélkül megszorítani, lehetne még is a'' többi politikai tekénteteket el mellőzvén, már a’ népnek szaporodása el múlhatatlanúl szükségessé teszi azt, hogy annak birtokában, melly Urbér’ szerént őtet illeti, és a’ mellynek használása a’ földes úrnak eddigi jövedelmeihez nem tartozott, továbbá is meg tartasson. A’ Szólló’Megyéjének, melly széles kiterjedésű legelővel egy átalyába nem bír, e’ tárgyban ugyan tettlegi tapasztalása nincsen 5 de az elébbeni országos vitatásokból azt látta, hogy magok az alsó Vármegyék ezen megszorítást károsnak tartják, és a midőn egyik Vármegye’ Követe sajnosán emlegetvén, hogy valahányszor egy Comtesse férjhez megy, annyiszor az uraság’ birkéje szaporodik, már a’birkének megszaporittását igen károsnak tartotta, annyival károsabbnak látják a’ legelőnek természetbe való elszedését, éselhasítását azon kúlts szerént, mellyet itten a’ KK. és RR. meg állapíttatni kívánnak, és a’mellynek következésébe már Arad Vármegye Követe által emlegetett helységbe mind egyik telek után 64. hóidat az uraság elfoglalna. El sem is halgathatja a’ Szólló Küldőinek azon félelmét, hogy ugyan azon Vármegyék, mellyek ezen rendelet mellett majorságokhoz temérdek sok földeket csatolnának, azon jobbágyok’ szolgálatival még kevesebbet gondolnának, a’kiktől a’földeket elszedték, dea’ kiknek a’ felső Vármegyékben a’ földes urak leg több földjeiket adván, azoknak szolgálatiból egyedüli jövedelmeit húzzák, és így a’ jobbágyok’ sorsát nem csak jelen, de jövő időre is biztosítani kívánván, egyébaránt a’népnek megnyugtatása tekéntetéből is a’ Királyi Válasz által javait módosítást elfogadja. Torontói Vármegye’ 2-ik Követe úgy vélekedvén, hogy, ha valami van, a’ mit egy rámára húzni nem lehet, az a’ legelő; miután a’ legelő kérdésében a’ Királyi Válasz által a’ jobbágynak jobb létét a’ földes úri jus fent tartása mellett mérsékelve látja, azt elfogadtatni kívánta. Csongrád Vármegye Követe Klauzál: tökélletesen meg lévén győződve az országos Küldöttség által kimunkált kúltsnak káros voltáról, mind azon helyek’ lakosaira nézve, hol a’ marha tenyésztés az élelem keresésnek egyik fő ágát teszi, elő adta, mikép ő már akkor, mikor ezen tárgy leg először vétetett tanácskozás alá, igyekezett a’ KK. és Rendeket arra bírni, hogy ollyan kúlcsot fogadná-
