1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

244. országos ülés

4

244. ÜLÉS. — 25. October.

22, a’ hol pedig az kinem telne, legalább 1G hóid adasson, már ha ezen három Vármegyék helységei a* kivételt megérdemlik , nem látja okát miért a’ többi Vármegyék helységeire nézve, hol hasonló környülállás van, ugyan ez ne történhessen, sőt úgy tartja, hogy a’ mennyire az adatok a’ helységekre különbözők, szinte úgy a’ legelő mennyiségének is kúlömbözőnek kelletik lennie; az első tekintetből ki menve tehát igazságos a’ Királyi Válasz, de igazságos azon 2-ik czélnak tekintetéből is, hogy a’nép sorsa az eddiginél rosszabb ne legyen, mert minekuh'nna hazánknak vannak olly részei, mellyekben a’ parasztnak csak a’ marha tartásból van jövedelme, a’ hol a' gabonáját eladni nem tudja, fuvarja nints munkáját bérben adni alkalmatossága nints; ellenben nagyobb határok lévén, a’ paraszt nagjóbb pascuumnial bír, ha az illy helyeken a’ megállapított classiíicatio szelént adatik ki a' legelője, bizonyosan veszt, ’s nyomorúságra jut. — 3-dik czél a’ nemzett ipar előmozdítása, az a’ legelő elkülönözése által bizonyosan előmozdíttatik, de ennek előmozdítása tekintetéből fegyelmezni kell a marhák tenyésztésére, mert ez nagyon fog csökkenni, ha a’ legelő kiadása mindenütt átaliyánosan határoztatik meg, mivel a’ hol aJ jobbágynak marhája számos, annak tartására szükséges legelőtől könnyen megfosztatik; — figyelembe kell itt venni leginkább azon roppant helységeket, a* mellyeknek legelője igen nagy9 mert ezeknek a’ sorsok e’ provisio mellet, felette rosszabbá!, mivel megtörténhetik, hogy ezek 60,000 holdat is elvesztenek, a’ Királyi Válasz foglalatja tehát a’ Kerületi javallatnál igazságosabb, és alkalmatosabb lévén, annak elfogadását javallottá.

Arad Vármegye 2-ik Követe: ha tsak Megyéjét tekinti is a’ hol a’ legelő nagyobb részben el van különözve, állítani meri, hogy a* jobbágyság aJ Királyi Válasz elfogadásával többet nyer, mintha a’ Kerületi javallat megállapítatik, mert & tapasztalás bizonyítja, hogy ott átaiJyában sehol se adtak nyoltz holdat egy telek után, sőtt vau ollyan helység is, a’ hol egy telekre 80 hold legelő adatott, a’ mennyit pedig ha a’ szerkeztetés megállapítatik, bizonnyára egy sem fog kapni, minekutánna tehát ő a’ legelő elkülönözésébe a’ jobbágysorsa javítását fő elvnek tekinti, szavaz a’ Királyi Válasz elfogadására.

Pest Vármegye 2-dik Követe meg lévén győződve, hogy a’ legelő elkülönözése neveli a’ nemzeti ipart, és hogy legrosszabb gazdálkodás neme, midőn a’ lábas jószág mennyisége a* réteken termett takarmány mennyiséghez alkui maztatik, e’ felett azt is el látván, hogy a’ legelő közös volta káros a’ jobbágynak, mert többnyire a' juh tartástól el lévén tiltva, a’ pascuumnak hasznát nem veheti, mivel ott, a’ hol a’ földes úr a határt birkákkal elönti, a" szarvas marhának legelni nem lehet, a’ mennyiben a’ Kerületi javallat ezen elkülönözést tárgyazza, azt megállapítatni kívánta; a’ 3. 4. 5. 0. 9. és 10. §-ra nézve pedig az Elölülő által felhordott okoknál fogva, a’ Királyi Választ fogadta el» tagadhatatlannak állítván, hogy ha a’ Kerületi szerkeztetés állapítatik meg, az önkény, melly már magában a’ ki munkált classificatioban is bent van, továbbá is fentmarad, kijelentette azonban, hogy Küldői a’ restrictiot meg akarván tartani, úgy értik a’ Királyi Választ, hogy ha a’ jobbágy több lábas jószágot tartott, mint a’ mennyi gazdaságának folytatására megkívántatott, bizonyos számra szorítathasson, úgy szinte, hogy a’ hol ne talán a’ földes úr marhát ez ideig nem tartott volna, a’ legelő használatából ki ne zárattasson.

Eszter-