1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
267. országos ülés
2G7. t Llí'*V. 9. Dec. 399 kás szerint a’ jobbágyi tartozandóságokhoz soha sem számíttatott — midőn tehát a’ földes úr, kölcsönös cgyesség mellett kívánja attól a’fizetést, az úrbéri Törvénybe megtiltott taksáltatásnak mondani nem lehet. A’ Szólló tehát az 1-ső országos szerkeztetést kívánja elfogadtatni. Kassa Városa 1-ső Követe. Ámbár ugyan a bóltbeli just uri jusok[közé csak azon egy tekintetnél fogva is nem számlálhatja, mivel sem törvényes könyveinkbe, sem pedig a’ Theresianum Urbáriumba azon jusnak úri jusok közé semmi legkissebb nyomát sem találja, de ha csakugyan azt úri jusnak tekinteni lehetne is, még is abba a’ véleménybe teljességgel nem lehet, hogy midőn a’Rendek a’ Kir. Válasz útmutatása következésében döbbeni kerületi szerkeztetésekben a’ boltokra nézve bizonyos meghatározott taksákat rendeltek, ezen rendelkezések által a’ földes úri tulajdon legkissebbé is megsértetett légyen, mert ha ez állana, úgy annak is állani kelletik, hogy ugyan ezen 3-ik Törvény Czikkely 2-ik §-us 4-ik szakaszában előforduló azon rendelkezés által, melly szerint a’pálinka kazanyoktól mindenki a’ ki azokkal él, nem tekintvén a’ kiégett mennyiséget 2 forintot esztendőnként földes urának fizetni tartozik, minthogy a’ pálinka-főzhetés ottan úri igaznak tekintetett, ugyanazon földes úri tulajdon tettlegen már megsértetett legyen, — de reményű, hogy ezt azok sem, kik a’ bóltbeli jus eránt ellenkező vélekedésbe a szólló Követtel vannak, elesinérni néni fogják — és így, mivel a’ bóltokrúl előterjesztett javallat, nem csak a’ Királyi Válasz várakozásának , és szándékának tökélletesen megfelel, hanem a’ földes urak által gyakorlandó határtalan önkénynek elhárítására, és a’ nemzeti szorgalom, és kereskedés előmenetelére is szolgáló segéd eszközt, és módot nyújtana, a’ Szólló a’ Fő Rendi észrevételeket, és ajánlott javallatokat magáévá nem tehetvén, a’ kerületi izenet értelmében az döbbeni redactióhoz ragaszkodik. Azt mindazonáltal nem ellenzi, hogy’ Soprony városa Követe által javallott ragasztók a’ míígyárosokra (fabrikánsokra} nézve ezen szakaszba béiktattasson. — Vass Vármegye’ 2-ik Követe: Előtte szólló Beregh, Fejér Vármegye Követei által felhozott okoskodásoknak fő ereje abban áll, hogy bármelly idea fogadtatik is el a’ földes úri tulajdon korlátoltatni fog. Azonban ezt a’Rendek tettleg az Urbérbe már is elesmérték, a’ mit most világosan ki is mondanak: Committensei is a’ bóltbeli just földes úri tulajdonnak nézik, de korlátoltatását kívánják, minekutánna azonban itt a taksákat czélerányosan elhatározni nem lehet, annak elhatározását a’ Megyékre kell bízni — mit is ha a’ Rendek el nem fogadnának a’ kerületi szerkeztetésre voksol. Küldői valamint a nemzeti szorgalomra átalánosan károsnak tartják a’ monopóliumot, itt sem kívánják a’ földes úri monopóliumát megállapítni. — Horvát Ország 2-dik Követe: azon okok, mellyek a’ Fő Rendek által a’ Rendek határozások ellen hozattattak, hogy t. i. a’ hóitokra való taksák meghatározása, és classi ficati ója a’ Királyi Resolutió kívánságát felől haladja, azonkívül igazságtalan sőtt káros is légyen e jelen kerületi izenetben megczáfolva nincsenek, — mint azon ok, hogy ámbátor az úrbéri tartozások a’Törvény által megszoríttattnak is, még is a’ földes úri tulajdon sérthetetlen marad, a’ mi okból is kitetszik, hogy a’ bóltbeli jus a‘ Rendek által Királyi haszonvételnek elesmértetvén, azt az úrbéri tartozások sorába tenni nem lehet — mint továbbá Jegkissebbé sem bizonyos az, hogy a’ Ranátusi helyheztetés az egész országra, és részeire alkalmaztatható, — mint végtére azon kifejezés, melly a’ kerületi határozás fen* 100 *
