1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
245. országos ülés
246-(fik ÜLK'S. 27. Octob\ *> í 0*1 ? . . > * jVyitia Vármegye’ 2-dik Követe arról való vitatást, i a Ilyen a fajzas a jobbágyok telki állományhoz, vagy pedig az ezek haszonvételén felül a’ jobbágvok hasznai közé tartozik? feleslegesnek tartja, minthogy az Urbérnek második pontjában nem csak a’ fajzás, de a’ legelő is említetik1, és még is a’ javallott törvény szerint a’ hol nincs, nem köteles a’ földes úr adni, az irtások is ugyan abban a’ pontban foglaltatnak, és ezeket is a’ földes úr vissza veheti rendelkezésünk szerint, márpedig bizonnyára nem vehettük volna el a’jobbágytúl, ha a’ jobbágyok telki állományához tartoztak volna. Egyéberánt nem érti azon szemrehányásokat, hogy a’ jobbágyokat meg akarná valaki fosztani ezen beneficiumtúl, mert valóban egy Követet se hallott arra szavazni, hogy a’ jobbágyok a’ fajzástúl, a’ hol ususban voltak, inegfosztassanak; a’kérdés egyedül az, mikép engedődjön megnékiek ezentúl a’ fajzás. A’ kerületi redactiót el nem fogathatja, mert egy gyet tart Somogy Vármegye Követével, hogy az itt megállapított sequestrum a’ földes uraknak tulajdonát veszedelmezteti, de épen ezen fundamentombúl nem szavazhat Somoggyal a’ maximum és minimumra, minthogy bizonyos, hogy ezen rendelkezés néha a’ jobbágyokra, néha pedig és talán többnyire a’ földes urakra igen kár-os lehetne; de nem fogadhatja el a’ Királyi Választ is, mert ez nem csak az arida és humi jacentia , de ha az usus megtartatik, a nyers fának szedését is megengedvén, az erdőknek conservatióját nem eszközli, sőtt ezeknek conservatiórúl hozott törvénnyel ellenkezik; következendőképen az előbbi Regnicolaris törvény javallatra, rnelly mind az erdőknek conservátióját, mind pedig a’ jobbágyoknak eddigi ususát tökélleiesen biztosítja, szavaz. Mármaros Vármegye i-só Követe sem a’maximumot, sem a’ minimumot nem pártolhatván, azt kívánta, hogy a’ hol erdő van, és eddig is használatában Amit a’jobbágyság a’fajzásnak, abban tovább is megmaradjon, azért a’ Királyi Válasz elfogadására szavazott. Bihar Vármegye 1-só Követe akár a’ földes urat, akár a’jobbágyot tekintse, szükségesnek látta az elkülönözést, mindazért, hogy a’ földes úrnak tulajdoni jussa azt hozza magával, hogy az erdejét akár kivághassa, akár szőllőnek béül— telhesse, mind pedig azért, mert az erdő annál könyebben pusztul, mennél több kéz jár bele, ha pedig a’ Rendek az elkülönözésre reá nem állnak, szavát oda jelentette, hogy bizonyos nap határoztasson meg, mellyen a’ jobbágság fáért az erdőre mehessen, egyszersmind a' kerületi javallatban érintett sequestrum megállapitasson. , Krassó Vármegye 1-só Követe az országos szerkeztetés megállapítására nyilatkozott. Báts Vármegye 1-só Követe: felette nehéz kitudni, volt e’ a’helységek classificatiója tételekor básisul véve a’ fajzás használata? mert a’ classificatiónál leginkább a’ városoknak, nagyobb folyók, és emporialis hetyeknek közel, vagy távol létté vétetett tekintetbe, de hogy az erdő nem telki állomány, az bizonyos, mert ha telki állomány v olna, úgy fát adni mindenütt kelletett volna, már pedig a' hol erdő nints, ott faj zás nem adatott, a’ mint nem is lehetett adni. 0 az erdőnek a jobbágyság számára leendő kihasítását, sem a’ fa mennyiségnek öl, vagy szekér számra v aló kiadását nem pótolhatta, mert az elsőre nézve mindenek előtt az erdők kiterjedését, nagyságát, és azt, mennyire terjed a’ jobbágy szüksége kellene meghatározni , ez pedig sok nehézséggel van egybe kötve, ha pedig öl, vagy szekér számra határoztatna a’ jobbágyságnak kiadandó fa mennyiség , szinte nem lehetne
