1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
261. országos ülés
261-dik ÜLÉS. 17. Novem b. 32» lévő Törvény javallatot, pártoltak «ízt Ivüldói is. — Vaftnak Küldői most is iigy lelkesítve, hogy valójában a’ jobbágy személyes bátorságát kieszközölni egyik legszentebb kötelességének tartják, — egyedül Küldői abban a vélekedésben lévén, hogy a Törvényhozó Testnek lészen még alkalma más helyen is a’ jobbágy személyes bátorságáról, a' mennyiben az az Urbér viszonyokon túl volna is, gondoskodni és rendelkezni , ez úttal a* Kir. Válasz értelméhez hozzá járulnak. Nyitra Vármegye 2-dik Követe: Azoknak, mellyeket e’tárgyban első alkalommal előhozott, ismételésével ő sem akarja untatni a’ Rendeket; hanem ezekhez utóbb is állhatatosan ragaszkodván, köteles nyilatkoztatni azt, hogy Küldői a’ földes úr, és jobbágy közt a’ patriarchalis kaptsolatnak további fentartására, és hogy ezen kaptsolat legalább tökélletesen meg ne szűnjön, kívánnák a 8-dik Törv. Czik. 2-dik §-sát következendőképpen módosítani t. i. hogy minden nemtelen személyes, és betsületi sérelmeit, földes urát kivévén, más akár. kin ön keresetjeivel követelhesse, ezen módosítással tehát ó a’ 8-dik Törv. Czik. elfogadására szavaz. Egyéberánt az Izenetre magára vagyon észrevétele, azon argumentomnak, melly ekkép kezdődik : „Végre pedig ha bár ő Felségének, és az Ország Rendéinek egyesült akaratja abban határozódik is *s a’ t.“ egész addig: ,,’s személyén és vagyonaira nézve tökéletesen biztosítottnak nem tartják“ kihagyását óhajtaná, — megengedi, hogy ezen okoskodás áll, és hogy ezzel egyik Követ más Követnek meggyőződésére szabadon élhet, de ezt diplomatice kimondani nem tanátsos, sót káros, — emlékezteti a' Rendeket, mennyi napokba, hetekbe telt a' junctimnak kivívása, — minden felírásban nyilatkoztattuk, hogy minden tárgyaknak béfejezésével ezeket junctim.ésnem máskép botsátjuk sanctio alá, ha tehát most ezen argumentummal élünk, hogy fogáüani ezen szeretett annyira magasztalt „junctim ?“ínem vádoltathatunk e’ a’legnagyobb inconsequentiának elkövetésével, hogy olly valamit felállítottunk, a’mi maga magától öszve dűlt, és kivihető nem volt? — a’ Szólló akarván a’ Törvényhozó Testet ezen vádtól megmenteni, óhajtaná ezen argumentumnak kihagyását, legalább ne enunciáltasson diplomatice, hogy mi általunk felállított elv némáik Egri Káptalan 1-sö Követe: a’ Törvény Czikkelynek kezdete „Urbariali subditorum conditione superius plene definita“ nyilván mutatja, hogy ezen Törv. Czik. felesleges, mert már az előbbiekben tellyesen el van a’ jobbágy úrbéri állapotja határozva, de hiszen ha az 1735 esztendei Törvénykezést nem tekinti is,mellvben az határoztatik, hogy a’ jobbágy önkényesen ne bűntettessel!, a’ 7-dik Törv. Czik. 5-ik §-usa is eléggé biztosítja a' jobbágyot a földes úr önkénye ellen— mi pedig a’ Törv. Czik. 2-ik §-sát érdekli, azt akképpen kívánná megtartani, mint azt az 1832 esztendei 20-ik Törv. Czik. tartja—hogy t. i. a’jobbágyot a’ földes úr tartozzon oltalmazni, vélekedése szerént a' Szállónak, nints még a: jobbágy olly állapotban, hogy étet magára bízni lehetne, és részéről szükségesnek látná a’ szabad adás és véves által kiíejlődhetó esetek tekintetéből is a' jobbágyot még jelenleg a’ földes úr pártfogása alatt hagyni — s ennél fogva a" Törv. Czikkelyt e’ helyen el nem fogadja. Szerem ^ ármegye 1-ső Követe szinte nem e’ helyre valónak tartja a'jelen Törv. Czikkelyt, s azért azt itt el sem is fogadja. Fosega 5 ármegye 1-ső Követe a" Kir. Válaszra szavaz. Jegyző Könyv. IX-dik Darab. 83
