1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
255. országos ülés
25ő-dik ÜLÉS iO. Xovemb. ‘205 mert senki sem tudja úgy megbecsülni a’ jobbágyi tartozások alul való felszabadulást, mint az, a’ ki azon szolgálatokat valósággal tette, ugyan azért nem is adhat senki azért annyit mint ő, nem 10 és *20 krajczárt ér neki egy napnak a’ maga saját hasznára megváltott robotja, mert akkor szabadon és minden megszorítás nélkül rendelheti el minden mezei és más dolgait, jöhet, mehet, kereskedhetik. — 2-szor A’ jobbágynak sött minden polgárnak vele született jusa a’ szerezhetésbelijus, itt nem föld elidegenítésről és megszerzésről, csak munka’s adózás felváltásáról vagyon szó. — 3-szor A’ jobbágyban vidám életet, maga sorsával való megelégedést okoz, ollyan mint midőn valaki valamelly terhes adósságától megmenekedik, vallyon meg lehetne e’ azt valakinek tiltani, hogy azon adósságát ’s capitalisát le fizesse, mellyet a’ hitelező tőle vissza kíván, ő pedig örömest lefizeti ? — A’ földes úrra nézve szükséges és hasznos, mert különben ha ez néki meg nem engedődne, a’ maga tulajdonának nem volna tökélletes ura. Ezen és más tulajdon között semmi különbséget nem tesz, sóit ez a’ földes úrra nézve egyéb vagyonjához képpest legkevesebbet ér, mert a’szolgálat és adózásnak nintsen az a’ betsük, a mi van a’ földnek vagy más tökélletes haszonvételü jusnak, ha a’jobbágyot szabad robotostól ’s földestől eladni, miért ne volna szabad a’ robotot ’s adózást magának a’ jobbágynak eladni, de 2-szor nem is lehetne botránkozás nélkül e’részben tilalmazó Törvényt alkotni, mert eddig sem volt tiltva; ugyan a’Theresianum Urbárium semmiféle matériát olly hosszasan nem fejtett ki, mint ezt, a’ Királyi Comissariusoknak adott útasitásban, nem tétetik itt semmi különbség a’jobbágyokkal kötendő örökös szerződésekre nézve, sött arra felszóllitattak a’ földes urak, sött még az ideig óráig kötött kötések is örökösökre változtattak által, ugyan mitsoda okok jöhettek azóta közbe, mellyel már most egészen ellenkező arnyt szabhatnának e’ tárgynak? a’példák nem hogy ellene sött mellette szóljanak; de fel teszi a Szólló, hogy tilalmazó Törvény hozatna e’ részben, ugyan mitsoda sanctiója lehetne annak, ollyan, a’ melly a’ czélnak megfelelne? talán az, hogy a’ jobbágy felszabadúlásáért fizetett pénzét elveszejtse? Illyen Draco Törvénye még a’nemesi földek elidegenítésében sem létez, és így nem lehetne más, mint a'közös contractus invalidatioja, de az invalidation)! szólló Törvények sem illenek ide, mert itt nem ingatlan jószág, föld adódik el, tsak szolgálat, ’s adózás, melly az ingók között sem érdemel első helyet. A' Statusra nézve is szükséges és hasznos, mert az nem sérti a’ Fejedelem ’s Constitutio jusait, sött erősiti, a’ mennyiben a’ megelegédett polgárok számát szaporítja, minden országos és kivált monarchiában jó és kívánatos, ha különbféle rendű ’s osztályaiéi polgárok között vagyonjaikra és állapotokra nézve vannak némelly szakaszok és gráditsok, mert így az egész erősebben áll öszve. — Ezen felszabadúlásbeli elvek még az absolutus uralkodásu országokban is divatoznak, annyival nagyobb politicus vétek volna tehát alkotmányos hazánkban ennyi millióm polgároktól a' felszabadulás reménységét elvágni. *— Szeben Városa Követe tökélletesen arról meggyözettetvén, hogy sz. István első Királyunktól fogvást mái napig, semmi világos Törvény meg nem fosztja egyenesen a’ nemteleneket a' birhatási justól, sőtt legrégibb időkben úgy mint sz. István, Kálmán, András, ’s első Lajos Királyaink alatt szabott Törvények szerént az akkori jobbágyok ki nem zárattak a' jószágok vételéből; —• látván tovább azt, hogy a’ népnek megengedendő birhatási jus által a’ nélkül, hogy valakinek igaz jósai sérelmet szenvednének, hazánk köz boldogsága fog nevelkedni, óhajtaná Jegyző-Könyv JX-dik Darab. 52