1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
252. országos ülés
Thurócz Vármegye 1-so Követe előterjesztette: az ítélő-Mester által felolvasott szerkeztetést épen azon értelemben (mivel másba csak ugyan nem is lehet) mellyet az Elölülő előadott, a’ Szellő is veszi a’ tegnapi napon hozott végzésnek következésében ; — nem is foghat kezet Zala Vármegye’ Kö\ ei< - vei az eránt, hogy a’ tegnapi conclusum épen azon az elven épülne, mell* alapúi szolgált az előbbi országos — ’s O Felsége eleibe terjesztett határozásnak, mert a’ minta’ szerént a’ földes Úr minden felesleges robotjának kibérlésétől el volt úgy szólván tiltva, úgy tegnapi napon a’ többség által az határoztatott meg, hogy azon felesleges robotjának kibérlésére jusa vagyon, de oily megjegyzéssel, hogy ha a’ jobbágyság az általa kiszolgálandó robotot megváltani nem kívánná, ámbár tehát a’ jobbágyságnak itt optió adódik , még is bizonyos az, hogy a’ földes úri jusra nézve a’ conclusum megváltozott, a’ mint tehát e’ szerént a* földes Urat sem az eránt, hogy vagy egv részét a’ járandó robotjának, vagy egész mennyiségében, ha azt használni nem akarja, ki ne bérelhesse, sem pedig a felöl, hogy azt egy fél, vagy egész, vagy több esztendőkre haszonbérbe ne adhassa, korlátolni nem lehet, — úgy más részről igazságosnak isméri Bars Vármegye’ Követének abbéli előadását, bogy valahányszor a’most említett robotnak kibérlése fog történni, akkoron mindég ezen mostani rendelkezés következésében a’ jobbágyságot a’ felöl kelletik kihalgatni: váljon kivánja-e’ a’ kiszolgálandó robotját megváltani? hogy ha pedig ezen megváltást a’ jobbágyság el nem fogadná, akkoron köteles lészeu az úrbéri robotot azon egész időközben, melly a’ kibérlési contractus szerént le vagyon kötelezve, kiszolgálni; nem lehet tehát azon optiót arra magyarázni, hogy a’jobbágyságy tetszésére bí&va legyen, vagy hetenként, vagy esztenponként azon robotnak megváltásához ragaszkodni. — Ezen véleményétől el nem mozdítja a’ Szóllót Sopron Vármegye’ Követének felhozott specificus esetekbe gyökerezett előadása, mellyek által a’ törvényes határozásnak földes Úr által leendő kijátszását érinteni akarta, mert annál kevésbé hiheti a’ Szólló, hogy a’ földes Ür a’ jobbágyság robotjának ollyatén haszonvételét más úton is elérhetné, t. i. azon, hogy ollyatén munkáknak végrehajtását Ő maga magára vállalná, és azt jobbágyai által véghez vitetne mindenkibérlés nélkül, így léhát igaz az, hogy sok specialis eseteket tekintvén, ha mind azokra különös határozatnak következni kellene, ez bizonnyára majd ki nem meríthető volna, és könnyen ellenkező következést is maga után húzna; ezen okoknál fogva tehát, mivel a’ felolvasott protonotarialis szerkeztetés minden partiális eseteket is magában foglalja, és azoknak törvényes elrendeltetésére alkalmaztatható, a’ Szólló azt minden változás nélkül megtartatni kívánja. Zala Vármegye’ 1-ső Követét Sopron Vármegye Követének előadása figyelmetessé tévé, ugyan is , ha a’ földes Úr 25 esztendőre adja ki árendába a’ robotot, ’s a’ paraszt az előre való fizetést nem teljesítheti, ebben az esetben a’ paraszt megfosztódik a’ szabad választástól, úgy kellene tehát változtatni a' szerkeztetést, hogy esztendőn alól mindég légyen optió ja a’ parasztnak , ha pedig több esztendőkről szóll a’ árendális contractus, akkor minden esztendő elején légyen optiója, ellenben, Jegyző-Könyv. IX. Darab. 2:>2. ÍJLÉS. fi. botembtr. 157 40
