1832-1836 Jegyzőkönyvek 9. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
244. országos ülés
10 244. Ú.LÉS. 25. Oct. lót bír, elveszítheti, a’ hol pedig nem bír, ott neki nem adunk, ez az a’ maximum, és minimum —ő a’legelőnek átallyányos sommás elhatározásába meg nem egyezhet, mert abban önkény van, — a’ redactioról pedig azt tartja, hogy a’köz várakozásnak meg nem felel, az abba foglalt javallatot a’ Felség el nem fogadhatja, és hogy annak tellyesítése zavarok nélkül ki sem vihető. Nem felel meg a’ várakozásnak, mert a’ KK, és RR. az úrbéri törvények által nem csak a’ földes úr, és jobbágy közti viszonyokat akarták meg határozni, hanem általlátván, hogy a’ jobbágyok nem képesek a’ terhet viselni, concessiokat kívántak adni, adtak is ollyanokat, a’ mellyekkel a’jobbágyság eddig nem bírt; mert meg voltak győződve, hogy vagy többet kell nékiek adni, vagy tőlök kevesebbet kérni, ezen redactio által pedig, és azzal, a’ mi az exstirpaturák eránt határoztatott, olly temérdek vétetik el a jobbágyságtól, hogy, ha optiója volna, mit válasszon magának, a’ leg nagyobb birtokos’ jószágát e’, vagy azt, a’ mi a’ paraszttól e’ két dologban el vétetik? ő az utolsót választaná — halgassunk a’ csérkékkel, fuvarokkal, az egész világ azt mondja, hogy egy felől adunk, más felől annyit vettünk el. — A’ Felség sem egyez meg soha ezen redactioba, mert a’ Kormány köteles a’ contributionalis fundust fent tartani, még a’ nemesség nem contribuál, a’contributionalis fundusnak a’ Kormány’ szeme fénnyének keli lenni, mert minden egyéb jövedelmei precariusok: jószágok, a’ bányák keveset hoznak, a’ só árát, a’vámokat fel emelni nem lehet, mert az industria vesztene, de a’ mit a’ nép ki kap a’földből, az az örökös jövedelme a’Kormánynak, szaporodása a’nemzeti gazdagságnak. — Végre az országos javallat politicus tekintetekből nem is kivihető; mert bátor eddig, minthogy a’regultatiók nagy költséggel jártak, ’s a’ Kormány a’parasztnak pártját fogta, a’ földes úr nagy hasznot nem remélvén, regulaíorius pert nem igen örömest kezdett — most megfordúl a’ dolog, el kezdődnek ezer perek, a’ hol 80. hold assignáltatott, most nyólczat kap érte, c’pedig hogy zavarokat okoz, kétséget nem szenved, mert látjuk, hogy eddig csak egyes Vármegyébe történt eset, brachium kellett, mi lesz, ha ezernyi ezer per el fog kezdődni? — többnyire a’ javallatba foglalt classificatiot sem vélte megállhatónak, és pedig nem a’ meghatározott mennyiségre nézve, mert Soprony Vármegyében van olly hely, a’ hol egy telek után 1/8 hold legelő sem jön, van ismét, a’hol 60. hold is jön: — úgy szinte nem a qualitásra nézve, mert vannak helyek, a’ hol néha jó a’pascuum, mikor pedig víz alatt áll, nem pascuum, ő tehát úgy vélekedett, hogy mivel minden ember annyi marhát tartott nyáron, a’ mennyit télen kiteleltethetett, vétessen fel mind a’földes urnák, mind a’ parasztnak szántóföldi, és réti birtoka, és a'hoz képest osztasson fel a’ pascuum proportionate. Komárom Vármegye’ 1-ső Követe a’Királyi Válasz’ elfogadására szavazott. Göinör Vármegye’ 1-ső Követe megösmérte ugyan, hogy köteles a’ Kormány igyekezni, hogy a’ contributionalis fundus fenn tartasson; de mind a’ mellett sem látta elfogadhatónak azon javallatot, hogy a’ marhának mostani száma legyen clavis a’ pascuumra nézve, mert azon kívül, hogy a’ kinek jobb, és több rétje van, árendál pascuumot, az árendás pascuumon legelt marhák számát pedig cynosurának venni nem lehet, az érintett javallat által az önkényt sem lehet kikerülni, mert mennyi kívántatik a’ marhának, nem tudjuk, és így azt kellenék határozni, hogy a’ Vármegye ítélje meg, mennyi szükség, hogy a’ paraszt kötelességét tellyesíthesse. — Győr Vármegye’ 2-ik Követe az oszágos javallatot kívánta meg állapítani.
