1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836

211. ülés - 212. ülés - 213. ülés

3G2

238. ÜLÉS. — 20. Oct.

Krassó Vármegye ]-ső Követe el nem halgathatta, hogy az Esztergám Vármegye’ Követének előadására azon egyet meg ne említse, hogy Megyéjében ugyan több puszta jobbágy telkek vannak, de csak azon részeken, hol a’föld mostahább, és terméketlenebb, a’ jobbik része pedig mind be van népesítve.

Ungh Vármegye Követe Petrovay: Abból, hogy a’szabad szerzés a’ privilegiált rendnek inegengedíelik, ’s e’ fogvást 'némellyek közűlök szerfeletti birtokhoz jutottak, azt következtette, hogy az adózóknak is meg kell engedni határozatlanul a’ jobbágyi telkek’ szerzésének számát, annyival is inkább, mivel ez azon helyeken, hol eddig gyakoroltatott, semmi rósz, sőtt jó következést húzott maga után, megjegyezvén azt, hogy külömbözik a’ nemes jószágok’ megszerzése az Urbarialis birtoktól, mert ez által a’ szegényebb adózó, a’ ki legnagyobb figyelmet érdemel, birtoktalan földön futóvá nem vál, és hogy az az Urbarialis földeknek kevés kézrekerüléssel a’ szegényebbek mintegy expatriálódván, a’ közjó, a’ midőn köz munkába nagyobb erőre lenne szüksége, az ezáltal tsonkíttatik, azt a’ következést huzza, hogy az adózókra nézve, ne hogy ezen visszaélésnek közöttük út nyittassék, a’ korlátot meg kell tenni — Nem lehet azt tagadni, hogy Temes, Torontói, és Krassó Megyékre sok helyen az eddigi szokás meghagyattatott, de azok más tekintetet érdemlenek, mert mi az, mibe meghagyattattak? meghagyattattak az Úrbéri állományok’ mennyisége, legelő, fajzás, és más adatokba, meghagyattattak pedig azért, mert ezen javak illy feltétel alatt adattak a’ Földes Uraknak, de azért is, mert ezeknek változása új mérést, új egyességet, szóval nagy bomlás, költség, és zavaródással lenne eszközölhető; úgy a’ Kormány, és a’ Földes Úr, szinte a’ Földes Úr, és a’ jobbágy között fentforgó viszony jönne kérdésbe,— ellenben ezen számhatározás által, minthogy egyedül a’ jobbágyokat érdekli, mindezek sérthetetlen maradnak. .— Hogy a’ szerződéseknek jótéteménye több helyeken látható, de ez csak most áll, a’ midőn még a’ föld elég, a’ nép kevés, de megszaporodván a’ nép, bizonyosan szomorú lesz következése, mert egészlen más az Angoly, avagy Olasz paraszt, mivel ennek a’ kereskedés, és szorgalom, a’ miénknek pedig a földmívelés főbb élelem módja. Meglehet a’ puszta telkek eránt, a’ mennyibe a’ fentebbi 10-dik §. alatti kivétel tétetett, a’ tett előadás néki okúi szolgál, hogy az országos Redactióhoz egészlen ragaszkodjon.

Po’son Vármegye 2-dik Követe az eddigi tapasztalást nem vélte argumentumé felhozhatónak a’ szabad adás vevésJ minden megszorítás nélkül való megengedésére, mert más tekintetbe jött eddig azon adás vevés, másban fog jönni, ha Törvény által megállapíttatik, eddig nem igen vett egy ember többet egy pár sessiónál, de bizonyosan többet fog szerezni, mibelyest a’ jobbágybirtok a’ Törvény által biztosíttatni fog, és akkor könnyen történhet, hogy egynéhány ember kezébe fognak a* jobbágy telkek öszvehalmozódni. — Nem áll ez ellen a* Krassó Varmegyéről vett argumentum sem, mert ime az eddig gyakorlott szabad adás vevés mellett is sok puszta telkek vannak, a’ mi annak jele, hogy csak a* jobb telkeket vásárolták meg, a* rósz mind üressen maradt, és az ezután is nehezen fog benépesíttetni; miután tehát elesmérték a’ KK. és RR., hogy a’ minden megszorítás nélkül való szabad adás vevés, az egész Országra tekintve káros, á’ közönséges Törvénytől nem kivan kivételt tenni, Js marad az Izenet mellett. —