1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
35ö 239. ÜLÉS. 20. Oct. Tült volna, mert, ha bár néha találkozik is egy pár olly acquisitor, a’ ki több telkeket öszve vesz, annak hja, a’vagy unokája ellenkezőt tészen. Ide járul az is, hogy a’ Törvényhozónak nincs jusa arra, hogy a’ szerzésbeli jusaiban egy harmadikat megcsonkítson, sőtt kötelessége, hogy senkit ne akadályoztasson, hogy pénzével élljen, és valóban miután sem a’ mester embernek, sem a’ capitalistának nincs határ linea húzva, hogy vagyonát meddig nevelhesse; — nem látja okát, miért legyen éppen a’ paraszt ember az a’ szerencsétlen, a’ kinek a’ Törvényhozó azt mondja, te ennyit szerezhetel, de többet nem; ugyan azért, miután a’ kívánt legnagyobb jót el nem érhette, hogy legalább a’ kisebbet elérni lehessen, szavaz a’ Királyi Válasz’ elfogadására. Somogy Vármegye’ 1-ső Követe kijelentette, hogy miután Küldői ezen szabad adás vevését a’ jobbágyi telkeknek, minden korlátolás nélkül az egész Országra megengedtetni kívánták, nincs természetesebb, minthogy, ha azt el nem érhették legalább ott, a’ hói eddig gyakorlásba volt, fentartani igyekezzenek; — azért a’ Küldői részéről a’Királyi Válasz’ elfogadására szavazott. — Nem is mozdíthatta el őtet a’béli kívánságától azon ellenvetés, hogy, ha a’ korlátlan szabad adás vevés megengedtetik, a’ jobbágyi birtokok csak kevés kezekbe fognak öszve halmoztatni, e’ pedig az Országra nézve maga után káros következéseket vonhat; mert a’ számosabb telkeknek egy kézbe halmozását az adóhzetés, az úri, és köz terhek’ viselése, és gyakori osztályok akadályoztatják; de különben is az olly vagyonos embertől, a’ ki munkája után szerzetté vagyonát, félni nem kelletik, sőtt azt ápolni szükséges. — Nem mozdítja továbbá az Olasz országtól vett argumentum sem, mert annyi bizonyos, hogy Olasz országban hóid számra is lehet földet venni, és éppen ez az oka annak, hogy Olasz ország az egyik tenger pás ttól a’ másikig egy kert. Pest Vármegye’ 1-ső Követe szinte a’ Királyi Válasz elfogadását pártolta, azt mondván, a’ mit a’ Somogy Vármegyei Követ eléggé kifejtett, hogy a’ paraszt olygarchiától félni nem kelletik, inkább lehet félni az ollyan Törvénytől, melly által a szabad adás vevés megszoríttatik; ő a’ tapasztalásból tudja, hogy a’ korlátlan szabad adás vevés éppen néni káros, mert Megyéjében szinte vannak olly helyek, a’ hói a’ szabad adás vevés eddig is gyakoroltatott, még is paraszt olygarchia sehol sem támadott, mert ha bár megtörtént is, hogy néha 100. hóid jött egy ember’ kezére, alig telt el húsz esztendő, azon öszveszedeít birtok ismét több kezekre oszlott. Győr Vármegye’ 2-ik Követe: Az egyformaság’ tekéntetéből, hogy azon három Megyékben a jobbágyok a’ többi Megyékben lévőkkel egyforma helyheztetésbe hozattassanak, másodszor: a’ mi jó az egészre , és az egész Országra, már elfogadtatott, — annak jónak kell lenni a’ részre is, és azért a’ kerületi szerkezíetést pártolja. Heves Vármegye’ 1-ső Követe: minden Törvényeknek, annál inkább az úrbéri Törvényeknek hozásában legjobb (anító mester a’ tapasztalás, a' tapasztalásból húzott argumentum legerősebb, és így, miután a’ tapasztalás bizonyítja, hogy Bánátba a’ jobbágy telkek minden megszorítás nélkül gyakorlott adás vevése jó sikerrel divatozott, nem látja okát, miért ne kellessék azt továbbá is ottan megengedni, nem is kell félni attól, hogy ezen korlátlan adás vevés által a’ jobbágy telkek kevés kezekbe öszve lialmoztatnak; mert bátor ezen korlátlan szabadság Bánátban addig is divatozott, még sem lehet állítani, hogy csak egy
