1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
238-dik ÜLÉS. t8. Octob. 341 — mivel azonba az ö akkori helybe nem hagyásáról a’ napló könyvbe semmit fel jegyezve nem lát, kötelességének tartja ki nyilatkoztatni, hogy Szala Vármegye Követének a 220-ik Országos Ülésbe e’ tárgyra nézve ki jelentett értelme az övével tö- . kélletesen meg egyez, annál fogva kívánja, hogy Bereg Vármegye’ tettének helybe nem hagyása, és Megyéje részéről az eránt tett nyilvánságos ellent mondása, a’ napló könyvbe jegyeztessen fel. Ezt közönséges mindnyájan felkiáltás követvén, a’ KK. és RR. Bereg Vármegye’ tettéből eredeti fájdalmas érzéseket ki jelentvén valamint ezt, úgy helybe nem hagyásokat, és ellent mondásokat a’ napló könybe be iktatni kívánták.— Month Vármegye 1-ső Követe a’ kérdéses tárgyhoz mint ollyanhoz, a’ meílyet az Elölülő be fejezettnek nyilatkoztatott, nem szóllván — csak a’ Zolyom Vármegye Követének indítványához képest Küldőinek abbeli kívánságát adta elő, hogy az Ország Gyűlése olly módról gondolkodjon, miképpen jövendőre senki büntetés nélkül az Ország Gyűlése meg állapodásának sem ellent mondani, sem az ellen Felírást tenni, sem pedig bár melly módon ki kelni ne merérszeljen. Az Egri Fő Káptalan Követe nem akart azon kérdésnek fejtegetésébe bele ereszkedni, vall von a’ nemes ember, a’ ki paraszt telken lakik, fizethet e’ adót? mert ezen tárgy az 1825-dik esztendei Ország Gyűlésén három hónapi vitatás alatt volt, akkor elhatároztatott, hogy igen is fizethet, és erre helybe hagyó királyi Válasz jött; tsupán a'hoz kíván szállni, min alapul, hogy a’ paraszt telken lakó nemes köteles adót fizetni? az Ország tudnillik azt hitte, hogy a’ portalis telek fundus contributionis publicae, mert az 1790-dik esztendei 35-dik Czikkely azt mondja: invigilabunt Comitatu*, ne numerosae et cum notabili Fundi publici detrimento, aut integrorum locorum desolatione conjunctae e sui gremio emigrationes eveniant. !>e nem tsak ezen Törvénynek volt ez az ideája, mert már az 1723: 62-dik Czikkely is azt mondta: qui vero Dominorum plures subditos in uno Comitatu, vel uno fundo haberet, neque eosdem inibi accommodare valeret, talibus (relicto in priore fundo ad supportandam Contributionem idoneo) reliquos 'ex uno Comitatu in alium libere translocate licebit. Az 1595: 6 pedig még világosabban mondja: Similiter armati nobiles ratione fundi, si non sit exemptus fundus, instar aliorum Colonorum contribuere debebunt: most is ez az oka, hogy a’ fötdes [úr a’ jobbágy telket nem használhatja, mert a’ magáétól fizetne portiót, ha tehát a’ földes űr azért nem használhatja a’ telket, bizonnyára annak, a’ ki azt bírja, légyen bár akárki, adót fizetni kell; ha tehát a’ szegény sorsú nemességet a’jobbágy telkek birhatásától elütni, és így szeréntsétlenné tenni nem kívánjuk, a’ királyi Resolutiótel kell fogadni. Ezek után Az Elölülő a’ detei minata szó meg hagyására kimondván a’ többséget. Szabolts Vármegye’ 2-dik Követe: A napi renden lévő tárgyra nézve Követ társa kijelentvén Küldőinek utasítását, a’hoz szóllani nem kívánt, ’s egyedül Honth Vármegye Követe azon indítvánnyát esmeri kötelességének pártolni, melly szerint Beregh Vármegye Rendéinek az Ország’ Gyűlése elleni felírásáért Törvényt alkottatni minél elébb óhajt, Küldői lévén legelsők, kiket Beregh Vármegye Rendéinek érzékeny itó felírása meg hatott, noha e’ tárgyban tett elő terjesztését, ’s Küldői kívánságát a’ KK. és RR. el halasztották, most midőn más Törvényhatóságok is e’ részben minél elébb Törvényt alkottatni kívánnak, óhajtja ő is Küldői részek- Jegyző-Könyv. VIII-dik Darab. 86
