1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
238-dik ÜLÉS i8. Öelob. • több Vármegyék is; — már hijjába; de tettlegi ki forgathatatlan igazságok lévén azok, hogy az adózó nép a’ Státus’ terhei viselését már nem birhattya —• továbbá a' Status Maximája az úgy nevezett Ratio Status ma már azt kívánnya; hogy a köz terhek viselésébe mennél többen follyanak bé, ?s mennél kevesebben vonattassanak ki az alól, és,hogy ha előre rendelés nem tétetnék, az Úrbéri Telkek’ haszonvételét majd a' nemesség vásárolván meg többnyire, az adó fizetése’ fuudussáúl rendelt fekvő javak nagyon meg fogyasztanának; — mind ezek miatt a Kerületi Izenetbe javalva lévő különös Articulus’ meghozását semmi esetre nem lehet elhalasztani. — Ezen a’ Szálló által önnön maga ellen fel hozott okokra, azon felül, hogy a’ Ratio Status eléggé legitimálta már magát arról a’ világ előtt, hogy ó nem mindég igazságos Bíró, és hogy nem állunk még ott, hogy valamelly migratoriuui seculum forma támadással, a’ nemesség igen vágyakozna a’ jobbágy telkekre való által költözködésre; minden esetre pedig talán sokkal tanátsosabb lenne, ha a’ Diaeta meg várván azt; hogy a’jobbágy telkek’ haszonvétele szabados adása vevése Törvénnyel lett meg engedése hogy fejlődik ki? ’s mitsoda következéseket állít elöl az Országban? a’ jövő Diaetán a’ tapasztaláson, nem pedig most előre tsak a’ theorián, és vélekedésen alapítandó Törvényt alkotná? a’ Szálló azt feleli; hogy a fellyebb maga által felhozott, ’s Achillesi erősségeknek mondani szokott indító okok’ fegyvereinek éle legkevessebbé sem foghattya Borsod Vármegyét — ugyan is se ezéllyában, se akarattyában nem áll Borsod Vármegyének: hogy a’ Status minden némüköz terhei’viselését átallyánosan mind tsak az adózó népre tóllya, és hárittsa, ’s a’ kebelebeli szegényebb sorsú nemességet minden köz terhek’ viselése alól kiragadni igyekezzék; még tsak gondolattyába sintsenek mind azok Borsod Vármegyének; sótt ha a válna a’ czél, és szándék; úgy Borsod Vármegye válna legelső abba, hogy, maga magát kárhoztassa, ’s azt, hogy éppen nem úgy gondolkozik Borsod Vármegye, abból ítéllvék meg a’ KK., és RR. hogy Borsod Vármegye a’ SzóUának', mint Követtyéül ide küldött tsekély, de hozzá hív szolgájának, Írásba kiadott utasításában azt parantsolta meg, hogy a’ sarkalatos Törvényektől, ’s a’ nemesi Rend azokon sarkalló jusaitól, bár melly ártatlannak látszó szín alatt leg kissebbé is eltávozni, a’ nemesi Rendre valamelly újjabb terhet, vagy olly fizetést, meliynek contributio szaga, és formája van, tsak egy fél fillérig is Borsod A ármegye’ nevében felválalni ne bátorkodjék •—* Borsod Vármegyéhez illő 3Iagyar egyenességgel azonban mondja meg a Magyar Diaetának azt, hogy, ha az Ország Rendéi belsőképpen , és lelki esméretesen arról vágynak meg győzettetve, hogy az adózó nép a’ Status’ köz terhei viselésére egvátallyában elégtelen, és ha ne talán meg gvózettetve vannak arról is; hogy az Ország most fentálló systemájában gyökeres, és tovább nem halasztható orvoslást kívánó baj, és hiba van, ám tehát, ne hagyjuk össze roskadni, és dülledzeni Hazánkat, segítsünk rajta, de segítsünk mindnyájan, és egyaránt, úgy mindazáltal, és azon az úton; hogy mivel az Ország most fentálló systemája, a Fejedelem, és Nemzet közti szent kötéseken sarkallik, ’s a’ köz hiedelem (publica fides) szent garántiája óhalma alatt nyugszik, és azon szent kötéseket tágítani, vagy szorítani tsak az újjabb kötések’ úttyán, és akkor is tsak úgy lehet, ha az újjabb kötések a’ Fejedelem, a’ nemesi Rend, és a’ nép’ költsönös érdekei, hasznai, és veszteségei igazi egybe vetéséből folyván ki, nem egyedül maga a’ nemesi Rend vészit, hanem a’ Fejedelem, a’ Nemzet és a’ nép együtt és egy arányban tévén az áldozatokat, mind a’ három együtt veszít, együtt nyer, küiömben pe-* 81 * ZU 3
