1832-1836 Jegyzőkönyvek 8. • Felséges Első Ferencz ausztriai császár, Magyar, és Cseh ország koronás királyától Posony szabad királyi várossába 1832-dik esztendőben, karácson havának 16-dik napjára rendeltetett Magyar ország' gyűlésének jegyzőkönyve. / Posony / Nyomtattatott Belnay, Landerer és Wébernél. / 1832-1836
211. ülés - 212. ülés - 213. ülés
320 238-dik ÜLÉS. 18. Octob. és ezen határozás által adó alá vettessenek; inert itt tsak azokról van szó, és határozás, a’ kik a jobbágy telkek birtokába vásárlás’ úttyán jönnek, amazok eránt pedig Ő Felsége által az 1820-ik esztendei September’ 13-án kiadott Kegyelmes Királyi Válasz fogadtatott el. Borsod Vármegye’ 2-ik Követe e’ tárgyban így szállott: Ama rövid, de hatalmas erősségnek, úgymint az itt hallott „maradjon“ szónak hangoztatásában a’ Szálló is gyakrabban bé szokott ugyan folyni; Küldőitől elejébe szabott követi kötelességei’ szentsége azonban ez úttal, és e’ tárgyban a’ „maradjon„ szó hangoztatásából a' Szállót kizárja, annyival inkább, mivel mint, midőn az Afrikai Scipiót temették a hajdani Rómában, 31ctellus azt monda négy fiainak: mennyetek el a’ Scipió’ temetésére, nagyobb potyád temetésén soha se lesztek; a’ Szálló is abban az állapotban láttya magát helylieztetve, hogy ápolgatnia kell egy olly politicus’ halálához közelgető nagy haldoklót, kinél nagyobb haldoklót ápolgatni soha sem fog, és a’ kinek, ha életét ne talán meg nem tarthattya is, halála órája ütését a’ lehetőségig késleltetni, szoros kötelességében áll. — Örömest vissza menne, ha lehetne, a’ Szálló is azon elvek újjabbi vitatására, mellyeket itt az elébb Beregh, és Tolna Vármegyék’ Követtyeik, a’ jobbágy telkeken lakó nemeseknek adó, és egyéb köz terhek alá nem lehető vetések’ tekéntetében, a’ dolgot újra elől kezdve, vitatták, tiszteletben kelletvén azonban tartani a’ Szállónak a többség még tavaly már Ország’ Gyűlési Végzéssé vált akarattyát, és a’ napi rendet; — úgy láttya, hogy a’ dolog’ velejére nézve, a’ Szálló Beregh, és Tolna Vármegyék’ Követtyeit, ügy önnön magát is, már egyedül tsak azzal kéntelen vigasztalni: hogy, fata volentem ducunt, nolentem trahunt; Borsod Vármegye, a’ mint az Országos napió Könyv mutattya, még tavaly nyilván ki mondotta azt, hogy egvr olly Törvénynek alkotásában, melly a’ bár jobbágy telkeken lakozó nemeseket adó, és köz teher’ viselése aláveti, munkás részt soha se vészén; de a" többség’ akarattvát ellenzésével feltartóztatni nem áll hatalmában. — Borsod vármegye édes remények között határozta meg azt, hogy a’ jobbágy telkek’ haszonvétele’ szabados adása vevése Törvénnyel engedtessék meg, ’s örömmel voksoltatok arra Követtyeivei; mert úgy hitte, hogy azon engedmény’ meg adásával Hazája’ boldogsága egyik hajnala’ hasadását állítandja elől, de vallyon, ha tudta válna azt Borsod Vármegye; hogy, mihelyest a’ jobbágy telkek’ haszonvétele’ szabados adása vevése meg lesz engedve; tüstént félre fog rántatni a’ kárpit, és a’ bíbornak látszott külső szőnyeg alatt a’ rejtödzik, hogy azon szabados adás vevés’ meg engedésével a’ szegényebb sorsú nemesség olly terhek’ viselése alá fog vonattatni, melly éppen polgári létele gyökerébe vág; Borsod Vármegye, és vallyon a’ véle egyenlően gondolkozó több néhány Vármegyék is olly utasítást adtak válna e’ Követtyeiknek ? ’s most ezen 1-ső úrbéri articulus’ 6-ik §-sa létezne e’ a Diaeta’ asztalán ? erről a’ Szállónak kételkedni szabad légyen; arról pedig, hogy a’ felebbi Végzésnél még tovább is mennyen az intézkedés, ’s bátor a’ Fő Rendek tavaly magok is tsak arra szállították fel a’ Rendek’ Tábláját, hogy ezen ö-ik §-us kötelező ereje majd akkor — vegye kezdetét, midőn a’ közterhek’ misége, és minémüsége maga helyén, és rendszeresen el lesz intézve; bátor továbbá a’ Kegyelmes Királyi Válasz is a jobbágy telkek’ haszonvétele megvételéről, és így tsak jövendőbéli esetekről száll, most a’ minta’ Kerületi Izenet’ szavai mutattyák, rendelkezés történvén, a’jelenleg jobbágy telkeken lakozó nemesekről is; a’ Törvénynek visszaható erő is tulajdoníttassék, a’ Szálló előre gondolkozni se tudott, ’s maga nem tudhatván meg fejteni azt,
